Mit kell tudni a vitaminokról? A vitaminok viszonylag kis molekulasúlyú szerves vegyületek, amelyekre az emberi szervezetnek csak kisebb mennyiségekben ugyan, de feltétlenül szüksége van energia- és tápanyagátalakító folyamataiban. Többnyire az emberi szervezet nem képes előállítani, így kénytelenek vagyunk kívülről bevinni a szervezetbe a kívánt mennyiséget. Nélkülözhetetlen voltuk abból ered, hogy számos enzim (azaz testünk biokémiai működéseit szabályozó vegyület) alkotórészeként az anyagcsere-folyamatokban fejtik ki hatásukat.A magzat fejlődése szempontjából a hiányos bevitel éppúgy káros lehet, mint a túlzott mértékű.
A-vitamin (retinol) napi szükséglet: 0,8-1 mg forrásai: vaj, tojássárgája, máj, vese, piros és sárga zöldségek, gyümölcsök - pl. paradicsom, sárgarépa (ezek festékanyaga - a karotin - az emésztőrendszerben alakul A-vitaminná) élettani hatásai: nélkülözhetetlen a szürkületi látáshoz; fenntartja a hámsejtek épségét, segíti a növekedést (főleg a csontokét valamint a fogakét); fokozza a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét, immunrendszert erősíti hiányában fellépő tünetek: kiszáradt, repedezett bőr; farkasvakság túladagolásakor fellépő tünetek: hajhullás, bőrgyulladás; fáradtság
D-vitamin (kalciferol) Képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az időskorra erősen csökken. Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2 és a D3 vitamint. D2 vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3 vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is. napi szükséglet: 0,005-0,01 mg forrásai: máj, tojássárgája, tengeri hal, élesztő, halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok élettani hatásai: a kalcium és a foszfor felvételéhez és a csontokba való beépüléséhez szükséges. Továbbá a csontképződés folyamatához, a csontok egészséges fejlődéséhez, gyógyulásához például törés után, a csontritkulás megelőzéséhez. hiányában fellépő tünetek: csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény, csontlágyulás (felnőttkorban), izomgörcsök léphetnek fel. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is. túladagolásakor fellépő tünetek: mészlerakódás az erekben és a vesékben; általános mérgezési tünetek jelentkezhetnek: gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizeletkiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság. Bőrviszketés is jelezheti, a vesék működése károsodhat, vesekő képződhet.
E-vitamin (tokoferol)
K-vitamin (fillokinon) Az ember K-vitamin szükségletét felerészben fedezi a táplálékkal felvett és a bélrendszerben élő baktériumok által termelt K-vitamin. A táplálékkal bevitt K-vitamin 10-70%-a szívódik csak fel. Éppen ezért hosszantartó, bélgyulladással járó betegég, vagy antibiotikus terápia következménye lehet K-vitamin hiány. napi szükséglet: 1-20 mg forrásai: a zöld leveles zöldség, karfiol, káposzta, paradicsom, spenót, dió, gabona, tej és főzelékfélék, a brokkoli, a paraj, a tej- és tejtermékek, valamint a máj. élettani hatásai: a májban a véralvadást okozó protrombin képződéséhez szükséges, szükséges a véralvadáshoz (II, VII, IX és X. faktor, alvadási faktorok képzése) hiányában fellépő tünetek: vérzékenység, véralvadási zavarok, zsírfelszívódási- és/vagy májfunkciós zavarok túladagolásakor fellépő tünetek: vérképzési zavarok.
B1-vitamin (tiamin vagy aneurin) A B1-vitamin vízben oldódó vitamin, hőérzékeny, vízben igen jól oldódik. Főleg a szénhidrátok anyagcseréjében játszik szerepet. napi szükséglet: 1,2-1,8 mg forrásai: élesztő, hús, bab, dió, korpás liszt, rozs, gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok élettani hatásai: az izmok és az idegek működésében játszik szerepet, szénhidrát anyagcsere, főbb energiaszolgáltató folyamatok, idegek működése, az idegrendszer energiaellátása, szívműködés hiányában fellépő tünetek: izombénulás; depresszió, károsodik a szénhidrát-anyagcsere rendellenes idegi-agyi működések túladagolásakor fellépő tünetek: viszketés, izzadás
B2-vitamin (riboflavin) napi szükséglet: 1,5-2 mg forrásai: tej, sajt, hús, tojás élettani hatásai: a bőrszövet egészséges működésében játszik szerepet hiányában fellépő tünetek: fogínygyulladás, szájzuggyulladás B3-vitamin (nikotinsavamid) napi szükséglet: 15-25 mg forrásai: búzadara, korpa; hús, máj élettani hatásai: idegműködésben és a bőrszövet egészségének fenntartásában van szerepe hiányában fellépő tünetek: bőrgyulladás; hasmenés; szellemi károsodás túladagolásakor fellépő tünetek: allergia
B5-vitamin (pantoténsav) napi szükséglet: 8 mg forrásai: karfiol, máj, tej, barna kenyér élettani hatásai: a bőr és haj egészséges állapotának fenntartásában jut szerephez hiányában fellépő tünetek: őszülés B6-vitamin (piridoxin) Három fomában létezik, a piridoxin aktívabb formái az úgynevezett piridoxál és a piridoxamin. Legfontosabb szerepe a fehérjék átalakulásánál van. napi szükséglet: 1,5-3 mg forrásai: élesztő, búza, burgonya, máj, tengeri hal, a hús, tejtermékek, szárazhüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készülő pékáruk, kukorica, zöldségfélék élettani hatásai: Aminosavak és fehérjék anyagcseréje, esszenciális zsírsavak anyagcseréje izomműködés, idegműködés folyamatainak résztvevője; szerepet játszik ingerületátvivő anyagok képzésében, bőrfelület épsége hiányában fellépő tünetek: idegrendszeri zavarok; bőrbetegségek bőr- és nyálkahártyatünetek, vérszegénység, ideggyulladás, bőrtünetek, és általános tünetek: gyengeség, levertség, fáradtság túladagolásakor fellépő tünetek: bőrérzéketlenség; bénulás, nem lehet túladagolni, tartósan nagy mennyiségű (50 mg/testtömeg-kilogramm feletti) bevitele toxikus lehet
B12-vitamin (kobalamin) A B12-vitamin vízben oldódó vitamin, a molekulájának közepére beépülő kobaltatom miatt másik gyakran használt elnevezése a kobalamin, vagy a ciano-kobalamin. Különösen érdekes az is, hogy a szervezetünkben, egészen pontosan a vastagbélben élő baktériumok ezt a vitamint is képesek előállítani, de mivel a vastagbélből már nem szívódik fel tápanyag, sajnos ezt a mennyiséget nem tudjuk hasznosítani. napi szükséglet: 0,001-0,005 mg forrásai: sovány hús, máj, tojás, tejtermékek élettani hatásai: fehérjeképzés résztvevői; az idegek és a bőr egészséges működéséhez szükséges, szénhidrát-anyagcsere, nitrogéntartalmú anyagok anyagcseréje, vörösvértestek képzése, hemoglobin-szintézis hiányában fellépő tünetek: gyengeség, ingerültség, "feszült idegállapot", vészes vérszegénység lép fel (a vörösvértestek képzése szinte teljesen leáll), gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri panaszok és tünetek jelentkeznek túladagolásakor fellépő tünetek: pattanások
Bc-vitamin vagy M-vitamin (fólsav) napi szükséglet: 0,15 mg forrásai: máj, tej, barna kenyér, élesztő, zöld levelek élettani hatásai: a vérsejtek képzéséhez szükséges hiányában fellépő tünetek: vérképzési zavar; gyomor- és bélpanaszok; a növekedés visszamaradása H-vitamin (biotin) forrásai: tej, élesztő, belsőségek élettani hatásai: a szövetek növekedéséhez és egészséges működéséhez szükséges hiányában fellépő tünetek: fokozott faggyútermelődés; a növekedés megáll
C-vitamin (aszkorbinsav) A C-vitamin vízben oldódó vitamin, és ez az egyetlen, magyar tudós által és Magyarországon véghezvitt felfedezés, amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak. Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, melyet az elterjedt tévhittel ellentétben nem citromból, hanem paprikából végzett. Két állatfaj, a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani, más fajok igen, tehát számukra ez nem vitamin. Mindemellett ez a vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, mert a napi szükséglete akkora, hogy bármely más vitaminé sem éri el. Gyakran használjuk az "aszkorbinsav" megnevezést is rá. Vízben igen jól oldódik, de oxigén, fény, hő vagy fémionok hatására könnyen bomlik. napi szükséglet: 70-75 mg forrásai: gyümölcsök - citrusfélék (pl. narancs, citrom); zöldségek (elsősorban paradicsom, paprika) zöldpaprika, a friss zöldségek, kifejezetten a paradicsom, a káposzta, salátafélék, savanyú káposzta. élettani hatásai: szövetek képződéséhez és egészséges fennmaradásához szükséges; fokozza a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességet és gyorsítja a sebek begyógyulását, hormonok szintézise, immunrendszer működése, vas- és rézfelszívódás hiányában fellépő tünetek: skorbut; fertőzésre való hajlam; lassú sebgyógyulás; fogínyvérzés immunrendszer gyengülése, a fertőzésekre való fogékonyság nő. túladagolásakor fellépő tünetek: vesekő; gyomorfekély; hasmenés
Folsav
Vitaminlap Forrás: http://www.medimix.hu |