Magas hőmérséklet veszélyei

A rendellenesen magas testhőmérséklet (hyperthermia) a következő körülmények hatására jöhet lére:

ˇ Klasszikus hőguta (napszúrásnak is neveik, bár ez kissé félrevezető, hiszen a nap közvetlen hatása nélkül is kialakulhat), amikor a bőr általában kipirul, vörös és száraz lesz.
ˇ Kimerültség okozta hőguta, ami gyakran fordul elő kifejezett fizikai kimerüléssel kapcsolatban (például valamilyen sporttevékenység kapcsán).
ˇ Súlyos égéseknél (ideérve a nap okozta égéseket is), amikor a verejtékmirigyek károsodtak vagy elpusztultak).
ˇ Egy sor kevésbé ismert betegségnél, például pajzsmirigy-túlműködésnél (thyreotoxicosis)

Az utazó szempontjából különösen az első három a fontos.

Hőguta akkor jön létre, ha a szervezet a normális úton nem képes megszabadulni a hőfeleslegtől. A hőguta és a láz között a különbséget az alábbiak alapján lehet felismerni:

ˇ A láznál a szervezet hőszabályzó mechanizmusa működik, de magasabb szintre van beállítva. A beteg általában vörös, és úszik a verítékben
ˇ A hőgutánál) a hőszabályozás részlegesen vagy teljesen működésképtelen. A beteg általában csak enyhén verítékezik, vagy egyáltalán nem, a bőr vörös, forró és száraz.

Mik az utazó számára a hőguta kockázati tényezői?
ˇ Magas hőmérsékletű környezet, magas páratartalom és erős napfény (általában a trópusokon).
ˇ Túlzott fizikai megerőltetés (pl. sport), különösen a fenti körülmények között.
ˇ Túlzott leégés, különösen forró és párás éghajlaton.
ˇ Folyadék- illetve sóhiány a meleg (különösen trópusi) körülmények között
ˇ Túlzott alkoholfogyasztás a fenti körülmények között.

Hogyan előzhetjük meg?

ˇ Fontos, hogy fokozatosan szokjunk hozzá a hőséghez és a magas pártartalomhoz, különösen fizikai megerőltetés előtt. A trópusokon az akklimatizáció általában három hétig tart.
ˇ Igyunk elegendő sós folyadékot (legalább napi 3-5 litert, de ne alkoholt). Igen nagy hőségben akár többre is szüksége lehet a szervezetünknek, jó a napot legalább két liter folyadék elfogyasztásával kezdeni.
ˇ Biztosítsuk a kellő mennyiségű só bevitelét (sós rágcsálnivalók vagy sótabletta formájában).
ˇ Viseljünk világos, szellős, laza ruházatot (könnyű pamutholmit).
ˇ Óvatosan végezzünk nehéz fizikai munkát vagy sporttevékenységet, különösen, ha nem elegendő a folyadék- és sóbevitel.
ˇ Maradjunk árnyékban, vagy, ha lehetséges, légkondicionált helyiségben.
ˇ Mártózzunk meg gyakran hideg vízben (tengerben vagy medencében), különösen, ha sokat napozunk.

Mikor válik kritikussá a hőguta?

ˇ Ha a testhőmérséklet (végbélben mérve) 41 fok fölé emelkedik.
ˇ Ha egyre rosszabbul érezzük magunkat, fáradtak vagyunk, szédülünk, fáj és zavaros a fejünk.
ˇ Ha bőrünk kivörösödik és száraz lesz (azaz csökken a verítékezés, vagy nem működik egyáltalán).
ˇ Kevesebb vizeletet termelünk, amelynek sötét sárga a színe) ez folyadékhiányra utal).
ˇ Csökken az éberségünk, ájulás környékez, zavartság, tudatvesztés vagy rángások következnek be.
ˇ 41 foknál magasabb testhőmérséklet esetén már komollyá válik a helyzet. 42 fok fölött gyakran fordul elő az agy, a máj, a vese és a vázizmok sejtjeinek károsodása, valamint rendellenes vérzések.

Mit tegyünk a hőgutát kapott beteggel?

Ha valaki hőgutát kapott, a legfontosabb, hogy vigyük árnyékba, még jobb a hűvös környezet (15-18 fokos légkondicionált helyiség).

ˇ A beteget le kell vetkőztetni, feküdjön meztelenül, legfeljebb egy vékony lepedővel takarjuk be.
ˇ Ha a beteg hőmérséklete 39,5 fok fölé emelkedik, és a bőr még mindig száraz és forró (vagy csak igen kevéssé verejtékezik), hideg (15-18 fokos) vízzel le kell zuhanyozni. Hideg vizes fürdőbe is ültethetjük a beteget, miközben a keringés elősegítésére masszírozzuk a bőrét. Másik megoldás, ha nedves lepedőbe vagy törülközőbe csavarjuk, és azt gyakran váltjuk, lehetőleg ventilátor mellett, hogy a hűtés jobban érvényesüljön.
ˇ Ne használjunk 15 fokosnál hidegebb vizet, ez korlátozza a hőleadást, mivel az erek összehúzódnak.
ˇ Ha lehetséges, vigyük a beteget mielőbb orvoshoz, még jobb, ha kórházba. A hőgutás betegnek gyakran szüksége lehet oxigénre, infúzióra, esetleg gyógyszeres kezelésre is.

Kinél különösen nagy a kockázata a hőgutának?

ˇ Az idősebb, gyenge embereknél, akiknek alacsony a folyadékszintje.
ˇ A túlsúlyosaknál.
ˇ Szív- és érrendszeri vagy tüdőbetegségben szenvedőknél.
ˇ Bizonyos típusú gyógyszerek szedőknél (ilyenek az izzadást gátló anticholinergikumok, valamint a bétablokkolók, ezek csökkentik a bőr vérkeringését).
ˇ Csecsemőknél és kisgyermekeknél.
ˇ Terhes nőknél (különösen, ha alacsony a folyadék és/vagy sószintjük).
ˇ Alkoholos befolyás alatt levőknél
ˇ Azoknál, akik mindenféle óvintézkedés nélkül, például elég folyadék ivása nélkül, elővigyázatlanul sportolnak.