Az alkoholos májgyulladás Az alkoholos hepatitis - avagy kinek az egészségére iszunk?
Még egy kupicával? - Hogyan pusztít? - Májzsugor előtt A nyugati társadalmakban - beleértve Magyarországot is - a különböző májkárosodások legfőbb oka az alkoholfogyasztás. Szemben a más kultúrkörbe tartozó országokkal, többek között nálunk is meglehetősen könnyű a szeszes italok beszerzése, azok fogyasztása széles körben elfogadott, az ivás korántsem számít devianciának. Magyarországon az idült alkoholisták száma mintegy félmillió. Az alkoholos májkárosodásnak különböző stádiumai vannak, a skála az enyhébb fokú elzsírosodástól egészen az előrehaladott májzsugorig (cirrózis) terjed. Az egyik leggyakoribb májbetegség az alkoholos hepatitisz, - mely különböző súlyosságú lehet - a legtöbbször halált okozó májzsugor előtti utolsó stádium, s így rendkívül veszélyes. Az egyetlen reményt a gyógyulásra az alkoholizálás megszüntetése jelenti, mivel az eddig alkalmazott gyógymódok egyike sem bizonyult minden esetben hatékonynak.
Már viszonylag kis mennyiségű alkohol is károsíthatja a májat, az egyéni adottságok miatt azonban ez az érték nagy eltéréseket mutat. Közismert a nők fokozott érzékenysége, amire a nők gyomornyálkahártyájában az alkoholt lebontó enzimek alacsonyabb szintje ad magyarázatot. Náluk kisebb a lebontott, nagyobb a felszívódó alkohol mennyisége. Kórosnak a legalább 15 éven keresztül elfogyasztott napi 80 gramm alkoholt tekintik. A közhiedelemmel ellentétben az alkoholos májkárosodásnak nem előfeltétele a kalória- és fehérjehiányos táplálkozás, bár az alkoholos hepatitiszben szenvedők jó része ilyen étrenden él. Ennek oka az, hogy az alkoholfogyasztás egyrészt étvágycsökkentő hatású, másrészt gátolja az emésztési és felszívódási folyamatokat. A túlélési esélyek is csak az enyhébb fokú károsodások esetén javíthatók az elfogyasztott ételek minőségének javításával. Az alkoholnak ugyan magas az energiatartalma (7,1 kcal/gramm), ám a lebontás során felszabaduló energia jórészt veszendőbe megy. A májkárosodásban közrejátszó genetikai hajlam kimutatására irányuló kísérletek eredményei egyelőre nem egyértelműek.
Az alkohol ismereteink szerint többféle módon is károsítja a májat. Ezek közül a legismertebb a máj fokozatos elzsírosodása, ami az elfogyasztott alkohol mennyiségével és az alkoholfogyasztás időtartamával arányos. Súlyosabb esetekben a zsír a májnak akár 30-40%-a is lehet. A májsejtek felszínén kialakuló antigének (a szervezet ellenanyagtermelését kiváltó anyagok, melyek nem a tápcsatornán keresztül jutottak be) nem kívánatos immunválaszokat is okozhatnak. Az alkoholfogyasztás miatt a máj antioxidánsokkal szembeni ellenálló képessége is lecsökken, mivel a szervezetből olyan anyagok is kiürülnek, amelyek elengedhetetlenek a védekezéshez. A májban és más szervekben az alkohol lebontása egy bizonyos zsírsavetilészter- szintetáz nevű enzim segítségével történik. A folyamat során a felszaporodó etilészterek szintén toxikus hatásúak. A májban az etilésztereken kívül acetaldehidek is keletkeznek, ami ugyanúgy káros, mint maga az alkohol. Főként ezeket tartják ma a májkárosodás előidézőjének. Az acetaldehidek kovalens kötéssel kapcsolódnak számos májban található enzimhez, makro- és mikromolekulához gátolva azok működését, valamint antigénként viselkedve ezek tehetők felelőssé a szervezet káros immunválaszáért. Megfigyelték, hogy az alkoholos hepatitisz májkárosító hatása az alkoholfogyasztás megszüntetése után is még hetekig folytatódott, ami arra utalt, hogy a folyamat fennmaradásában az immunrendszernek is szerepe van. Az alkohol romboló hatását felerősítheti, a májzsugor kialakulását gyorsíthatja, ha a beteg hepatitisz-C vírussal fertőződik
A hepatitisz az eset súlyosságától függően sokféle tünettel jelentkezhet. A leggyakoribb a gyengeség, anorexia, fogyás, émelygés, hányás, hasmenés. Sárgaság, láz, a jobb bordaív alatti fájdalom, ami esetleg epeúti problémákra utalna szintén előfordulhat. A máj tapintásra érzékeny és szinte mindig megnagyobbodik. Kivételt képeznek azok az estek, amikor az alkoholos hepatitisz alkoholos májzsugorra rakódik rá. A betegség enyhébb és középsúlyos esetei nem igényelnek kezelést, a teljes absztinencia elegendő a túléléshez. Súlyos esetekben azonban speciális kezelésre van szükség, ám mind a mai napig nincs olyan univerzális terápia, amely minden esetben eredményt hozna. Az alkoholos hepatitiszben szenvedő betegekre jellemző a hiányos táplálkozás, ám annak javítása - bár jótékony hatású - önmagában nem elegendő. A gyógyszeres kezelés hatékonysága iránt is kételyek merültek fel, többnyire tüneti kezeléshez alkalmazzák őket. A kortikoszteroidokat (mellékvesékből kivont hormon), - melyek hatékonysága még szintén vitatott - csak súlyos esetekben alkalmaznak. Az alkoholos májbetegségek végső stádiumát elérő páciensek számára az egyedüli lehetőség a túlélésre a májátültetés. Ehhez azonban legalább 3-6 hónapos műtét előtti absztinenciára van szükség, hogy csökkenteni lehessen a visszaesés veszélyét. A követelménynek sajnos csak a legritkább esetben tesznek eleget az alkoholizmus ezen fokára eljutott betegek, legtöbbször túl későn kerülnek orvosi kezekbe
Vitalmedia., Drinfo Forrás: http://www.medimix.hu |