|
Mozgásszervi panaszok A mozgásszervek - inak, izmok, izületek, csontok - betegségei legtöbbször gyulladás, kopás, sérülés kapcsán kialakuló fájdalom képében jelentkeznek. Az itt használt gyógyszerek hatásmechanizmusáról a láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentőkről szóló fejezetben szólunk részletesen. Ízületi elfajulás (arthrosis) Az artrózis a mozgásszervi fájdalmak leggyakoribb oka, ugyanis az ízületek kor előrehaladtával járó elfajulása az egyik legelterjedtebb, ízületeket érintő megbetegedés. A fájdalom és a mozgáskorlátozottság egyaránt megkeserítheti az idősebb emberek az életét. Annak érdekében, hogy az artrózist a gyulladásos ízületi megbetegedésektől elkülönítsük, a degeneratív ízületi betegségek közé soroljuk. Az ízületi elfajulás kialakulásában szerepet játszanak genetikai tényezők, az ízületek károsodása és hajlamosító faktorok pl.: bizonyos foglalkozások, elhízás. Az öregkori ízületi elfajulás az ízületi hártyák alatt levő vaskos, rugalmas porcállományban zajlik. Mivel a porcszövet anyagcseréje az életkor haladásával arányban lelassul és a porcszövetet képező rostok zsugorodnak, nedvességtartalmuk csökken, a porcállomány megvékonyodik, és csökken a rugalmasság. Ha túlterhelés, pl. elhízás, nehéz fizikai munkai foglalkozási ártalom miatt a porc fokozott mértékben fajul el, akkor a fölötte levő ínhártya vagy kötőszövet is gyulladásba jöhet. Ilyenkor az ízület nemcsak ropog és fájdalmas, hanem a beteg lázassá, a megfelelő testtájak duzzadttá és pirossá is válhatnak. Ez már nem artrózis, ez már arthritis. Az időskori ízületi elfajulás kezelése: fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek, az ízület kopását késleltető, regenerálódását elősegítő szerek, pl.: glukózamin (Dona), kondroitin-szulfát (Condrosulf), hialuronsav nátrium só (Hyalgan), majd a heveny gyulladások lezajlása után meleg fürdők, iszappakolások, fizikoterápiás eljárások (rövid hullám, hisztamin stb.) alkalmazása. Különösen eredményes a kezelés, ha még némi testsúlycsökkentés is kíséri. Az elhízás és a mozgásszegénység az ízületek legnagyobb ellensége.A mozgásszervi betegségek kezelésében a gyógytornának jelentős szerepe van. Sokszor segítenek a gyógyfürdők, de nem veszélytelenek, mert többlet terhet ró a szívre és a vérkeringésre, ezért fürdőkúra előtt mindig kötelező kikérni az orvos tanácsát. A váll-, csípőizületi, térdízületi artrózis kitűnő eredménnyel kezelhető ízületi protézis beültetéssel, mely megváltoztatja a beteg életminőségét, és tartósan megszünteti a panaszokat. Reumatoid artritisz (RA) 20-40 év közöttiek betegsége. Noha a betegség okát mindmáig biztosan nem ismerjük - bár sok jel szól amellett, hogy autoimmun eredetű-, gyógyítása és gondozása terén jelentős sikereket könyvelhetünk el. A betegség lappangva kezdődik, első jele általában a kézujjak végperceinek duzzanata, fájdalmassága, merevsége. A fájdalmasság miatt a beteg ezt az ízületét nem használja, ezért az megmerevedik és a hozzá tartozó izmok elvékonyodnak, sorvadnak. Néha az ujjak elgörbülnek, kihegyeződnek és jellegzetes torz kéztartás fejlődik ki. A folyamat sok esetben itt megáll, de sajnos nem mindenkinél. Az ízületmerevedés több ízületre, gyakran nagy ízületekre is ráterjedhet, amelyek aztán kezelés nélkül megmerevednek és nagyfokú mozgáskorlátozottságot vagy éppenséggel mozgásképtelenséget okoznak. Éppen ezért a reumatoid izületi gyulladásban szenvedő beteg mozgásképességének megőrzéséhez a körzeti, a reumatológus szakorvos és a beteg közös erőfeszítésére van szükség. A különböző gyógyszeres, fürdő- és tornakezelés mindig lassítja, sőt legtöbbször megállítja a betegség progresszivitását, a betegnek évekig vagy akár évtizedekig állandó gondozásban, kezelésben részesülnie. Az elmerevedett ízületeket lehet ízületi protézissel műtéti úton helyettesíteni, és így a mozgásképességet helyreállítani. Sok segítséget kapnak az ilyen betegek az úgynevezett önsegélyező kluboktól, amelyekben rendszeresen találkoznak, kicserélik tapasztalataikat, segítenek egymáson A krónikus ízületi gyulladás esetén használatos gyógyszereket a következő csoportokba sorolhatjuk:
A mozgásszervi panaszok legtöbbször az ízületek betegségeinek következményei, de lehet porckorongsérv következtében kialakult idegi fájdalom vagy vírusfertőzéssel járó izomfájdalom is. A gyógyszereket heteken, sőt hónapokon át kell szedni, ezért gondosan ki kell választani azt, amelyik a legkisebb dózisban, a legkevesebb mellékhatással a leghatásosabb. Mozgásszervi betegségekben leginkább az nem-szteroid gyulladáscsökkentőket használjuk. Lásd még a Fájdalom, láz fejezetben. Vényköteles nem-szteroid gyógyszerek
Szájon át szedhető vény nélkül kapható nem-szeroid gyulladáscsökkentők:
Bőrön keresztül mozgásszervi betegségekben alkalmazható, vény nélkül kapható kenőcsök, krémek
Mellékhatások: A prosztaglandinra való hatása miatt a gyomor-bélrendszer nyálkahártyájának vérszegénységét okozza és a gyomornyálkahártya gyomorsavval szembeni ellenállóképességét csökkenti, amely fekélyképződéshez, majd ebből eredő vérzéshez vezethet. Nátriumsó visszatartást okoznak, csökken a vese vérátáramlása, veseelégtelenséget eredményezhet, a vízvisszatartó hatása miatt vérnyomás-emelkedést okozhat. Asztmásokon hörgőgörcsöt válhat ki és egyéb allergiás jelenségeket, pl. bőrkiütést is okozhat. Coxib-ok Korábban már említettük a gyulladás és az ezzel összefüggő fájdalom kialakulásában fontos szerepet játszó vegyületeket, az ún. prosztaglandinokat. A prosztaglandinok képződése rendkívül összetett folyamat, amelyben szerepet játszik két enzim az ún. ciklooxigenáz I és II (COX I és COX II) A két enzim működésének gátlásával megakadályozható a gyulladást és fájdalmat fenntartó prosztaglandinok termelődése. Az eddig tárgyalt gyógyszercsoportoktól eltérően az ún. coxibok specifikusan csak a ciklooxigenáz II enzim működését gátolva fejtik ki hatásukat, és így nem rendelkeznek a többi gyulladáscsökkentőre és fájdalomcsillapítóra jellemző egyes mellékhatásokkal (pl.: gyomor- és nyombélfekély). A coxibok vényköteles készítmények: Celebrex 100 mg ill. 200 mg kapszula (celecoxib); Dynastat 20 mg ill. 40 mg injekció (parecoxib); Vioxx 12,5 mg ill. 25 mg tabletta (rofecoxib) Súlyosabb esetekben szteroid kezelés (mellékvesekéreg- hormon) válhat szükségessé. Néhány szteroid készítmény: Celestone 0,5 mg tabletta (betametazon); Celestone 4 mg/ml injekció (betametazon); Cortef 5 mg ill. 10 mg tabletta (hidrokortizon); Depo-Medrol 40 mg/ml injekció (metil-prednizolon); Dexa-ratiopharm 4 mg ill. 8 mg injekció (dexametazon); Di-Adreson F Aquosum 25 mg injekció (prednizolon); Diprophos injekció (betametazon); Hidrokortizon-Human 100 mg por injekcióhoz (hidrokortizon) A haráncsíkolt izmok lazítói Egyes idült idegrendszeri vagy reumás megbetegedésben a harántcsíkolt, tehát az akaratunktól függő törzs- és végtagizmok görcsös feszülése tapasztalható. Műtétek alkalmával is kívánatos a harántcsíkolt izomzat normális feszülésének csökkentése. Mindkét esetben a harántcsíkolt izom lazítói használatosak. Idült mozgásszervi vagy idegi betegség esetén a harántcsíkolt izomzat ellazítása önmagában csökkentheti a fájdalmat és megkönnyíti a mozgást. Az izomlazítók hatásának természetéből következik, hogy a törzsizomzat túlzott ellazulása kellemetlen tüneteket is okozhat, pl. vérnyomásesést, szédülést, hányingert, hasi panaszokat. E gyógyszerek vénykötelesek, a leggyakrabban használt izomlazítók: Mydeton, Myoflexin, Scutamil-C, Baclofen, Sirdalud, Lioresal.
Drinfo Forrás: http://www.medimix.hu |