Kismamaszótár 4. - c saládtervezés

Családtervezés

Oxitocin terhelési teszt (OTT): a méhlepény oxigénszállító muködésének vizsgálata. Egy alap-CTG után fájáskelto anyagot adagolnak infúzióban a vizsgált terhesnek. A keletkezo fájások alatt a magzati szívmuködést megfigyelik, regisztrálják, ebbol következtetnek a méhlepény muködésére. Ez a vizsgálat nem azonos a szülés megindításával.

Polyhydramnion: ultrahangos vizsgálattal méhen belül az átlagosnál sokkal több magzatvíz található. Fejlodési rendellenességek kíséro tünete lehet, de fellelheto ok nélkül is elofordulhat.

Teratogén ártalmak: környezeti ártalmak, melyek magzati fejlodési rendellenességeket okozhatnak Teratogének lehetnek pl. az ionizáló sugárzás; egyes gyógyszerek, vírusfertozések, bakteriális fertozések, paraziták.

Ultrahangos szurovizsgálatok terhességben: (0. szurés): általában hüvelyi érzékelofejjel a terhesség fennállása, többes fogamzás, méhen belüli elhelyezkedése és pontos korának felismerése.

1. szurés (12-13. terhességi héten): egyes elváltozások, végtag-rendellenességek, méhlepény tapadási helye és köldökzsinór-rendellenességek felismerésére.

2. szurés (18. terhességi héten): ún. genetikai célú vizsgálat, mely a 16. hetes serum AFP (lásd ott) eredményének birtokában történik. A lepény helyérol, a magzatvíz mennyiségérol, gyomor- és hólyagtelodés meglétérol, ép koponya és gerinc, hiánytalan végtagok, a szív és a rekesz állapotáról ad felvilágosítást.

3. szurés (28-30 terhességi héten): a késon kialakuló rendellenességek kiszurésére pl. vesefejlodési rendellenességek, külso nemi szervek, méhen belüli sorvadás. Ellenorzik még a magzatvíz mennyiségét, a méhlepény helyzetét és érettségét is.

4. szurés (betöltött 36. hét után): a magzat nagyságáról, fekvésérol, a lepény érettségérol, a magzatvíz mennyiségi változásairól, téraránytalanságról ad felvilágosítást.

VZR (velocso záródási rendellenesség): multifaktoriális genetikai eredetu gerincfejlodési-rendellenességek, melyeket a koponyacsontok és/vagy a gerinccsigolyák nyitottsága jellemez. Korai felismerésére és kiszurésére szolgál az AFP vizsgálat, valamint a genetikai ultrahangvizsgálat a terhesség 18. hetében.

Wanishing twin: ikerterhességben 10. terhességi hét elott az egyik embrió elhalását, nyomtalan felszívódás követi. Ultrahangos vizsgálattal végigkísérheto.

Terhesség, terhesgondozás

Abortus arteficialis: lásd terhesség-megszakítás.

Abortus completus (befejezett vetélés): a terhesség spontán befejezodése, melyben a magzat és a pete részei a méhüregbol maradéktalanul távoznak.

Abortus habitualis (szokványos vetélés): ha két vagy több, egymás után következo terhesség vetéléssel végzodik.

Abortus imminens (fenyegeto vetélés) vetélésre utaló tünetek: vérzés, görcsös fájdalom jelentkezik. Ilyen esetben a nyakcsatorna zárt, a méhurbol peterészek nem távozik, magzatvíz nem folyik.

Abortus incipiens (kezdodo vetélés): tünetei megegyeznek a fenyegeto vetéléssel - vérzés, alhasi görcsök -, de a nyakcsatorna nyitottsága az elindult vetélést valószínusíti.

Anti-D profilaxis: az Rh-negatív vércsoportú anya szülés, vetélés, méhen belüli beavatkozás, sérülés, vérzés után anti-D immunglobulint kap. Szülés után az anti-D injekcióra akkor kerül sor ha az újszülött vércsoportja Rh-pozitív. A megszületéskor a köldökzsinórból vért vesznek az újszülött vércsoportjának megállapítása céljából. Az eltéro Rh vércsoportú magzat vére az anya vérkeringésébe bejutva az anyai ellenanyag-termelést elindítja, a keletkezett ellenanyagot az anti-D immunglobulin leköti. Ha ez nem történik meg, az anya vérében keringo ellenanyag a magzatot, illetve a késobbi terhességek magzatait súlyosan károsíthatja. Az immunglobulint a szülést vagy beavatkozást követo 72 órán belül be kell adni.

Arctartás: tartási rendellenesség. A magzat koponyavégu fekvésénél a fej hátrafeszül, nem a koponya, hanem az arc fekszik a méhszájon Az esetlegesen kialakuló fejdaganat az arcon látható. Az esetek zömében császármetszést végeznek Lásd: 7. fejezet - fejdaganat.

Cervicalis terhesség: méhen kívüli terhesség, melyben a megtermékenyített petesejt a méhnyakban tapad meg. A terhesség elorehaladásával igen nagy vérzéseket, vetélést okoz. A terhesség nem kiviselheto.

Cervicogram (CG): a méhszáj hossza és a nyakcsatorna tágasságát kifejezo négyjegyu szám. A centiméterekben megadott számok közül az elso a méhszáj hosszát, a második a külso méhszáj, a harmadik a nyakcsatorna, a negyedik pedig a belso méhszáj tágasságát mutatja.

Contractio: méhösszehúzódás, fájás.

Cytomegalia fertozés: vírusfertozés, mely a terhesség alatti friss fertozodés esetén magzati károsodást okozhat. A fertozést vérvizsgálattal lehet megállapítani.

Cukorterhelési teszt: lásd OGTT.

Egyszeru fartartás: medencevégu fekvésben a magzat mindkét lábszára a törzs mellett "fel csapva" található.

Anatómia, élettan

Méh: (uterus) körte alakú, a termékenységi (reproduktív) idoszakban átlagosan 9 cm hosszú, 5 cm széles és 3 cm vastag izmos falú szerv. Két részre osztható: méhnyakra és méhtestre.

Méhnyak: (cervix uteri) a méh alsó, henger alakú része, mely a hüvely felso pólusában található. Kollagén rostokban gazdag, dús érhálózat jellemzi. Nyálkahártyája suru, nyákszeru váladékot termel.

Méhtest: (corpus uteri) a méh felso része, amely a kismedence közepén helyezkedik el. Izmos falában (myometrium) hossz-, haránt- és ferdeirányban simaizomkötegek helyezkednek el. Belsejét a hormonokra érzékeny nyálkahártya (endometrium) borítja.

Menstruáció: 28 naponként jelentkezo, 4- 5 napig tartó, a méh üregébol származó vérzés, mely a petefészekhormonok (ösztrogén és progeszteron) hirtelen szintcsökkenése miatt jön létre a megtermékenyülés hiányában.

Menstruációs ciklus: a menzesz elso napjától a következo menstruáció elso napjáig tart A ciklus folyamán a méhnyálkahártya változásait négy fázisra osztjuk. Elso fázis: a gyógyulás (regeneráció), melyben a levált nyálkahártya a bazális (alap) réteg mirigyeibol újjáépül. Második fázis: a növekedés (proliferáció), melyben a mirigyállomány megszaporodik, érdússá válik. Ebben a két szakaszban ösztrogén hatás érvényesül. Harmadik fázis: a kiválasztás (szekréció), a menstruációs ciklus 12-14 napja körül. Ebben a fázisban a nyálkahártya még vastagabb, kanyarulatosabbá válik, a mirigyhám váladékot termel. A nyálkahártya a megtermékenyült petesejt befogadására alkalmassá válik. Erre a fázisra a progeszteron (sárgatesthormon) túlsúly jellemzo, az ösztrogének jelenléte mellett. Negyedik fázis: a menstruáció fázisa, melyben a megtermékenyülés hiányában a hormonszintek hirtelen csökkennek, ennek következtében a méh nyálkahártyájának funkcionális rétege leválik (desquamatio), ezt néhány napos vérzés követi.

Myometrium: méhtest simaizomzata, mely suru kötegekben behálózza az egész méhtestet, melyek terhesség alatt erosen meghosszabbodnak.

Nagyajkak: (labia majora) a külso noi nemi szervek része, a szeméremrést kétoldalt körülvevo borredo, melyet a pubertás után szorzet borít. Belso oldalán faggyú- és verejtékmirigyek találhatók.

Ovárium: lásd petefészek

Ovuláció: (petekiszabadulás) a menstruációs ciklus közepén - kb. 12-14. napon - az agyalapi mirigy (hipofízis) tüszoserkento (Folliculus Stimuláló Hormon = FSH) és petekiszabadulást segíto (Luteinizáló = LH) hormonjainak hatására megérlelt tüszo megreped, a pete kiszabadul.

Ösztrogének: (tüszohormonok) az agyi szabályozó rendszer (hipotalamusz és hipofízis) stimuláló hormonjainak irányításában, a petefészkekben termelodo hormonok.

Peritoneum: a kismedencét beborító hashártya, mely a hólyag felso részére, a méhtestre és a végbél elülso falára borul. Lásd még Douglas úr.

Petefészkek: (ovárium) a széles méhszalag hátsó lemezéhez rögzítve, a kürtök alatt helyezkednek el. Szerepük kettos: petesejteket termelnek és a hormonok termelését végzik. Kéreg- és veloállományból állnak. A kéregállományban helyet foglaló elsodleges (primer) tüszokbol minden ciklus alkalmával az agyalapi mirigy stimuláló hormonjának hatására egy-egy tüszo megérik, a benne lévo petesejt kiszabadul (ovuláció). Veloállományában helyezkednek el a vérerek, nyirokerek, idegfonatok.

Petevezeto: (tuba Falloppii) a méh üregébol, a jobb és bal sarokból kiinduló kétoldali cso, melyek a széles méhszalag lemezei között haladnak a petefészkek felé. Külso rétege a hashártya borítékja, középso rétege simaizomréteg, mely a méh ürege felé irányuló állandó (perisztaltikus) mozgásával a pete továbbítását végzi. A petevezeto belso rétegét különleges sejtek bélelik, amelyek a méh ürege felé áramoltatják a bennük lévo folyadékot, ezzel a megtermékenyített petesejtet a méh üregébe segítik Ha a megtermékenyített petesejt a petevezetoben ágyazódik be, létrejön a méhen kívüli terhesség. Mivel a petevezeto nem alkalmas a magzat növekedése miatti tágulásra, a terhesség ebben az esetben nem hordható ki. Megoldása mutét, melyet ma már a legtöbb esetben laparoszkópos (a hasfalon keresztül bevezetett optikai eszközzel történo hastükrözés) úton végeznek. Lásd még: ampulla tubae, fimbriák és a terhesség részben a méhen kívüli terhesség címszavak.

Placenta: (méhlepény) a méhlepény a megtermékenyült petesejtbol alakul ki. A magzat életben maradásához, fejlodéséhez elengedhetetlenül fontos. A fejlodo lepény a méh belso rétegeibe "kesztyuujjszeru" képzodményeket hoz létre, melyek az anyai vérrel telt öblökben "úsznak". Az anyai és a magzati rész között általában egy sejtréteg van amelyen keresztül bonyolódik az anyagcsere forgalom. A magzati vér a magzatból a lepénybe, majd a magzatba jut vissza. Az anyai vér a méh veroerein át az öblökbe, majd a méh visszerein át az anyai keringésbe jut vissza. Így az anyai és a magzati keringés egymástól független, a két vér nem keveredik egymással. A méhlepény a magzati gázcserét, táplálást, kiválasztást és a hormonális muködést biztosítja.

Portio vaginalis uteri: lásd külso méhszáj.

Primordialis vagy primer tüszo: (elsodleges tüszo) lásd ott.

Szeméremdomb: (mons pubis vagy mons Veneris) a külso noi nemi szervek része, szeméremízület feletti elodomborodó rész, melynek alakját a bor alatti zsírréteg adja A pubertás után fanszorzet borítja, mely vízszintes vonallal határolódik a szeméremtest feletti redonél.

Szuzhártya: (hímen) a hüvelybemenet és a hüvely között elhelyezkedo kis nyílással rendelkezo kör alakú hártya, melynek vastagsága és rugalmassága változó. Az elso közösüléskor beszakad. Nevét a házasság görög istenérol kapta (Hymen).

Véna umbilicalis: köldökzsinór véna, mely a méhlepénybol a magzatba szállítja az oxigéndús vért

babanet.