Mi az allergia?

Az allergia az immunrendszerünk kóros reakciója. Olyan környezetben található anyagokra, melyek egyébként ártalmatlanok az emberi szervezetre, az allergiás ember immunrendszere túlzottan reagál, ártalmasnak értékeli.. Ezek az anyagok az allergének. Az allergiás betegségek gyakorisága kb. a népesség 10-15 %-a. Száma fokozatosan nő.

Hogyan alakul ki az allergiás reakció?

Az allergiás ember az allergénnel való érintkezése után a következő folyamat zajlik le:

  1. A szervezet- reagálva az allergénre, specifikus ellenanyagot termel. Ezt IgE-nek nevezzük ( Immunglobulin-E)
  2. A termelődött ellenanyagok kapcsolódnak az u.n. hízósejtekhez. Ezek kifejezetten nagy számban találhatók a légutakban és a bélrendszerben, ott, ahol az allergének bejuthatnak a szervezetbe.
  3. Számos kémiai anyag termelődése indul meg, köztük a Hisztamin, ami központi szerepet játszik az allergiás reakciók kialakulásában.
  4. A kémiai anyagok hatására belégzés esetén:orrviszketés, orrfolyás, szemviszketés , súlyosabb esetben asthmás fulladás, illetve ha a bélrendszerbe jut az allergén, urticaria, száj vagy gyomortünetek, hasmenés alakulhat ki.

Néha olyan nagy mennyiségben szabadulnak fel a kémiai anyagok, hogy az egész testen jelentkezik hatása, csalánkiütések, vérnyomáscsökkenés vagy akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ezt hívják ANAFILAXIÁ-nak.

Mik az allergia tünetei?

A tünetek csoportokban sorolhatók.

  1. enyhe: szervezetünknek csak egy meghatározott részét érinti. Lehet bőrpír, csalánkiütés, vagy orrfolyás, szemtünetek.
    A tünetek ilyenkor nem terjednek át más testrészre.
  2. középsúlyos allergia: Az előbb említett tünetek több testrészen is jelentkeznek egyszerre: pl. orr és szemtünetek, vagy fulladással esetleg csalánkiütéssel párosulva.
  3. A tüneteket súlyosnak tekintjük, ha az egész test reagál az allergénre. Az anafilaxia a legsúlyosabb allergiás reakció. Ilyenkor életveszélyes állapot alakulhat ki, akár percek alatt is. Tüneteihez tartozik a vérnyomásesés, ájulás, eszméletvesztés, légzési panasz, hányinger, hányás, hasi fájdalmak, görcsök.

Ki lehet allergiás?

A legtöbb allergiára való hajlam genetikusan meghatározott. A szülők továbbörökítik. Azt, hogy az utód pontosan mire érzékeny, az nem mondható meg előre, de a hajlam igen. Ha egyik szülő allergiás, 40 %-ig emelkedhet az esély, mindkét szülő érzékenysége esetén ez akár 70-80 % is lehet.

 

Az allergiát kiváltó anyagok

Környezetünkben számtalan olyan anyagot ismerünk, melyek allergiát képesek kiváltani. Ezek száma napról napra több, ahogy a tudományos kutatások és ismereteink gyarapodnak.

Leggyakoribb allergéncsoportok:

  • pollenek
  • poratka
  • penészgombák
  • állati szőrök
  • rovarok
  • latex
  • bizonyos ételek és gyógyszerek.

Pollenek: A levegőben található virágporok okoznak a legtöbb allergiás reakciót környezetünkben. Ezek az allergének sok százezer ember mindennapjait keserítik meg a tünetek kialakításával. Szénanátha, szezonális allergia kiváltói, orrfolyás, tüsszögés orrdugulás és orrviszketés, szemkönnyezés és szemviszketés a főbb tünetei. Az első kezelési módja az allergén kerülése- amennyiben ez megoldható. Ezeket elsősorban antihisztaminokkal kezeljük, melyek tbl. vagy szemcsepp, orrcsepp formájában jutnak a célterületre. További gyógyszerek az orrnyálkahártya lohasztó illetve gyulladáscsökkentő szerek (lokális szteroidok) Bizonyos, válogatott esetekben immuntherápia is lehetséges.
Poratka: A poratka egy mikroszkopikus élőlény, mely a háziporban él. Ürüléke okoz allergiás tüneteket. A háziporban egyébként is sok allergén anyag van- az atkaürüléken kívül is. Ezek festékszemcsék, állati szőrök, baktériumok, gombaspórák, ételdarabkák, pollenek- stb. Ezek a pollenekhez hasonló tüneteket okoznak, kezelésük is hasonló. A különbség- hogy egész évben okoznak tüneteket, nem csak bizonyos szezonban. Megelőzésében fontos az atkák irtása (specialis atkairtó szerekkel) minél kevesebb kárpitos bútor illetve szőnyeg alkalmazása a lakásban, gyakori porszívózás és kárpittisztítás. (a gyereke kedvenc plüss állatkáit gyakran mosni, illetve 24 órára mélyfagyasztóba javasolt tenni- az atkák nem szeretik a hideget!)
Penészgombák: A penészgomba egy parazita, mikroszkopikus gombafaj, melynek a spórái a levegőben találhatók, a pollenekhez hasonlóan. Általános allergén, még nyári időszakban is gyakran fordul elő a levegőben, de egész évben okozhatnak tüneteket, ha a lakásban fordulnak elő. Főbb előfordulási területei: fürdőszoba, mosókonyha, gyep, széna, levélhalom, gombák. Kezelése a pollenallergiával egyező. Gyakori szellőztetés, nedves helyek kiszárítása fontos.
Állati szőrök:

Az állatok bőrének faggyúmirigyei által termelt valamint az állatok nyálában található fehérjék is váltanak ki allergiás reakciókat. Ezeknek, az allergiáknak a kifejlődése lassú, több éves kontaktus is szükséges lehet a kialakulásához. Ha a kapcsolat megszűnt az állattal, akkor is még sokáig tarthat, míg a tünetek megszűnnek. A tünetek a szénanáthához hasonlóak. Kezelése is hasonló, Immuntherápia szóba jöhet.
Rovarcsípés: Minden embernél okoz tüneteket a rovarcsípés- lehet az darázs, vagy akár szúnyog is. Ez még nem allergia. Akiknél, a helyi reakciónál hevesebb, súlyosabb tünetek fejlődnek ki- pl. intenzív izzadás, hányinger, hányás, láz, vagy légzési nehezítettség, szapora szívverés vérnyomásesés, azoknál fokozott védelemre van szükség a következő csípést megelőzendő. Kezelésében fontos az azonnali beavatkozás- adrenalin injekció, kalcium, antihisztamin, szteroid stb. adása.
Latex: A leggyakoribb a gumikesztyű allergia, de okozhatja óvszer, orvosi műszer is. Tünetei: csalánkiütés, bőr livid elszíneződése, orrfolyás, tüsszögés, a szemtünetek, vagy köhögés, fulladás is. Kezelésében a latex kerülése a legfontosabb.
Ételek: Gyakorlatilag bármilyen ételre kifejlődhet allergiás reakció. Mégis a leggyakoribbak a tej, tojás, hal, mogyoró, búza. Az étel elfogyasztása után percek múlva asthmás roham, csalánkiütés, orrfolyás, hányás, hasmenés vagy oedema alakulhat ki. A legjobb az allergén élelmiszer kerülése. Antihisztamin és szteroid adható.
Gyógyszerek: Leggyakoribb a penicillin és az aszpirin allergia. Enyhe bőrviszketéstől súlyos anafilaxiáig minden fokozat előfordul a tünetek között. A gyógyszer kerülése valamint antihisztamin és szteroid adása javasolt.
Szénanátha: A szénanáthás vagy allergiás nátha pollenekre, penészgombákra illetve más mikroszkopikus anyagokra adott allergiás reakció miatt alakul ki. Lehet szezonális, vagy perennialis (egész évben fennálló) Szezonális nátha jelentkezik pollenek virágzásakor, perennialis a házipor-atka valamint állati szőrök, penészgombák esetében.

Mi a pollen?

A virágok szaporító szervének hímivarsejtjei- a virágporok. A pollenszezon 3 szakaszra osztható:

  1. a tavaszi fák virágzása (február végétől májusig)
  2. füvek, gabonafélék virágzása (május-június vége)
  3. őszi gyomok, parlagfű, fekete üröm virágzása (július végétől a fagyokig)

Gyakran előfordul, hogy valaki többféle pollenre érzékeny, így akár februártól novemberig tünetes lehet.

A szénanátha tünetei

A szervezet az allergént idegen, ártalmas anyagként ismeri fel és védekezni próbál ellene. Emiatt az immunrendszer aktiválódik, és kémiai anyagok szabadulnak fel, főképp hisztamin. Duzzanat, vörösség, viszketés, váladékozás jelentkezik, mely a felső és alsó légutakban és a szemben alakulhat ki, illetve a bőrön is létrejöhetnek elváltozások. A tünetek kialakulásának az a célja, hogy a tüsszentéssel és váladékozással a szervezet próbálja eltávolítani a bejutott polleneket, a duzzanat a további anyagok bejutását próbálja megakadályozni.

Milyen életkorban alakulnak ki a tünetek?

Bármely életkorban előfordulhat, de mégis a gyakoribb a 30. év betöltése előtt, illetve a serdülőkortól a 20-as évek eléréséig a legtöbb az új allergia jelentkezése. Kisgyermekkorban kialakuló tünetek esetén a hurutos bronchitises tünetek a dominálóbbak.

A szénanátha a lakosság 10-15 %-át érinti.

A hajlam örökölhető. Azt nem tudjuk megmondani, hogy kinél milyen allergia fog kialakulni, ez az öröklött tényezőkön kívül az életmódtól és a környezeti hatásoktól is nagymértékben függ. A tüneteket az időjárás is nagymértékben befolyásolja. A pollenek koncentrációja sokkal kisebb eső után és hajnali órákban.


A szénanátha kivizsgálása és kezelése

  • Gondos kórelőzmény felvétel
  • Bőrteszt
  • Vérvétel

A szénanáthás beteg kezelése:


Pollenek eltávolítása: beltérben légkondicionáló berendezés
Kültérben:- száj-orr-maszk
Gyógyszerek: antihisztaminok, lokális szerek- nyálkahártya lohasztó szerek és lokális szteroidok, szemcseppek.
Válogatott esetekben immuntherápia is szóba jöhet.


Dr.Czompó Márta


 


Forrás: http://www.medimix.hu