Madárinfluenza

A madárinfluenza alapvetően a szárnyasok betegsége, az elmúlt évek tapasztalatai azonban rámutattak arra, hogy különleges körülmények között az ember is megbetegedhet. A szárnyasról emberre terjedő különböző súlyosságú fertőzések 2003 óta nem kis riadalmat keltenek világszerte, így az embereket mindinkább foglalkoztatja a madárinfluenza-betegség.

 Hangsúlyozni kell azonban, hogy madárinfluenza kórokozójának jelenleg nem létezik emberről emberre terjedő változata, és az esetleg kialakuló vírussal kapcsolatban a szakemberek most még csak találgathatnak.  Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű, világméretű elterjedése és gyakori, olykor magas halálozású szövődményei adják.

Az influenza-vírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül több altípusa van. Az állatok és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható.

Az embert érintő nagyobb influenza-járványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, egyaránt az "A" csoportba tartoznak.

A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése. A házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, míg a vadon élő madarak egy része, pl. a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák állandó hordozóinak tekinthetők. Tőlük a házi szárnyasok, sőt más állatok, főként a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján. A madarak egyes fajai különböző fokban érzékenyek a kórokozóra. A vadonélő viziszárnyasok leggyakrabban tünetmentesen hordozhatják, de a bélsarukkal környezetükbe üríthetik a vírust. A háziszárnyasok a legérzékenyebbek a madárinfluenza-fertőzésre. A fertőzött állományokban észlelhető tünetek súlyossága, valamint az elhullási arány alapján mérsékelt, illetve fokozott megbetegítő-képességű vírusváltozatok különböztethetőek meg.

Az elmúlt évek tapasztalatai rámutattak arra, hogy jóllehet a madárinfluenza alapvetően a szárnyasok, valamint a sertések betegsége, nagyon ritkán, különleges körülmények között, az ember is megbetegedhet. A szárnyasokat tizedelő A típusú influenzavírusok csoportjába tartozó 15-féle törzs közül a H5N1 törzs az egyetlen, ami az embernél is súlyos betegséget és halálozást okozhat. Emberben a fertőzést követő napon kezdődnek a tünetek. A kór az enyhe kötőhártya-gyulladástól kezdve a súlyos, akár 40 oC-os lázzal kísért, olykor halálos kimenetelű megbetegedésig terjedő formában jelentkezhet. 

Az 1997 óta fel-felbukkanó H5N1-es madárinfluenza, mely időnként embereket is megfertőz, jó ideje aggasztja már a közegészségügyi szakembereket. A szakértők attól tartanak ugyanis, hogy amennyiben a madárinfluenza-vírus a sertés, vagy humán szervezetben találkozik egy humán influenzavírussal, genetikailag egy új vírus jöhet létre. Ez a géncsere a madárinfluenza-vírus egy olyan új altípusának megszületését eredményezheti, mely világjárványt, ún. pandémiát okozhat. 

Erre példa a történelem eddigi legpusztítóbb, 1918-1919 között az egész világon végigsöprő pandémiája, a spanyolnátha, mely napjaink kutatásai szerint vélhetően madarakból indult ki. Az 1957-ben fellépő ázsiai influenza-járvány bizonyítottan azt követően tört ki, hogy a madár- és az emberi influenza-vírus között - feltehetően egy sertésben - géncsere jött létre. Ugyanez ismétlődött meg az 1968-as hongkongi influenza-járványban, ekkor azonban az 1957-eshez hasonló vírussal szemben az emberek valamelyest védettséget élveztek már. 

Világjárvány kiváltására kizárólag egy olyan emberről emberre terjedő új altípusú influenzavírus képes, mellyel az emberek többsége még nem találkozott, így azzal szemben részleges védettséggel sem rendelkezik. Elengedhetetlen, hogy ez az új vírus képes legyen emberben szaporodni, megbetegedést okozni, továbbá emberről emberre továbbterjedni. Jelenleg ez még nem következett be. Azt, hogy ez az új vírustörzs megjelenik-e egyáltalán, és ha igen, mikor, hol és pontosan milyen lesz, ma még a szakemberek sem tudják biztosan megjósolni.

[origo] 


Forrás: http://www.medimix.hu