A horkolásról A hangosan horkoló emberek gyakran esnek rossz viccek áldozatául, azonban a horkolást nem szabad félvállról venni. Becslések szerint a felnőttek lakosság 10-30%-a horkol és legtöbbjüknél nincs komoly gyógyászati jelentősége. Azonban 100 emberből 5-nél - általában, középkorú férfiak - rendkívül hangos horkolás jelzi a potenciálisan életet fenyegető rendellenességet. Hol alakul ki a horkolás A horkolás a felső légutakban, az úgynevezett garatban jön létre. A garat az orr, a száj és a gége mögötti tér, egy izmok által határolt elölről nyitott csőrendszer. Feladata napközben a táplálék nyelőcsőbe juttatása, mivel a garat a táplálék és levegő kereszteződési helye is egyben. Egyszerre nyelni és levegőt venni nem tudunk, ha ez mégis bekövetkezik "cigányútra megy a falat", ami a táplálék gégébe kerülését jelenti. Ennek megakadályozását az idegrendszer szigorúan minden egyes nyelésnél a garatizmok által szabályozza úgy, hogy a lágyszájpad az orrüreg felé, a gégefedő a gége bemenet felé zárja a falat útját. A garatizmoknak alvás közben fontos szerepük van. Kitüntetett feladatuk a légutak folyamatos nyitva tartása, ugyanis minden egyes belégzésnél szívó erő hat a rugalmas garatfalra. Ahhoz, hogy ezt megértsük, minimális fizika ismeretekre van szükségünk. Zárt csőrendszerben /garat/ létrejövő levegőáramlás sebessége függ, a cső keresztmetszetétől, minél kisebb az átmérő, annál nagyobb a sebesség és azzal párhuzamosan nő a falra nehezedő negatív nyomás. Az idegrendszernek ezért gondoskodnia kell arról, hogy az alvás alatt ellazult izomzat ellenére az átjárhatóság a levegő számára biztosított legyen. Egy rendkívül bonyolult és kontrollált működésről van szó, amelyet több izom együttes működése biztosít.
Mi hajlamosít horkolásra
Az emberek jelentős hányada horkol. A horkolás jóval gyakoribb a férfiak körében, mint a nőknél, az arány 10:1, ezért az első hajlamosító tényező mindenképp a férfi nem. A horkolást a nemek közötti aránytalanság mellett számos tényező elősegíti: ˇ túlsúly, vastag nyak, ˇ dohányzás, ˇ fáradság, kimerültség, ˇ testhelyzet,
A horkoló emberek rendszerint szűk garattal rendelkeznek, amely a legtöbbször alkati kérdés, úgy is fogalmazhatunk, hogy velünk született képességünk a horkolás hajlama. A nagyobb méretű nyelv, a lelógó lágyszájpad, a megnagyobbodott mandulák /gyermekkori horkolás leggyakoribb oka/, mind örökölhetők. Egy fül-orr-gégészeti vizsgálat egyértelműen választ ad arra, hogy a horkoló ember garatjában az említett szervek közül megnagyobbodott-e valamelyik, esetleg több is. Előfordul azonban az is, hogy a horkoló embernél nincs gégészeti ok. Az sem törvényszerű, hogy minden túlsúlyos ember kórosan horkol. A horkolás gyakran öröklődhet, nem ritkán generációkon átívelő horkolásra derül fény, ilyenkor a garat sajátságok mellett, öröklődhet egyfajta garatreflex "gyengeség", vagy elégtelenség, amely már korán a kóros horkolás képében jelentkezet. Mikor forduljunk orvoshoz
Mikor mondhatjuk azt, hogy a horkolás kóros, egyáltalán a horkolás önmagában jelent-e veszélyt? Kóros horkolásra kell gondolnunk ha a horkolás:
Ha következő tünetekkel társul:
Ha a következő betegségek fennállnak a horkoló esetében::
Ha a felsoroltak közül több jellemző a horkolóra. Feltétlen javasolt a horkolás, ill. az éjszakai légzés vizsgálata, mert obstruktív alvási apnoe betegségre utalhat. /lásd. Alvási apnoe fejezet/.
Alváscentrum Forrás: http://www.medimix.hu |