A fekélybetegségek tünetei

A fekélybetegségek tünetei, a betegség lefolyásának jellemzői

A fekélybetegséget diagnosztizálni csupán a panaszok és tünetek alapján nem lehet, mivel sok egyéb gyomor- és bélbetegség jár hasonló tünetekkel. Ilyen például a nem fekélyes diszpepszia (emésztési zavar) vagy a nyelőcső refluxbetegsége. A reflux jelentése: visszafolyás, visszaáramlás. A nyelőcső refluxbetegségét egyrészt a nyelőcső működési zavara, másrészt a gyomorszáj elégtelen működése okozza. A rosszul záró gyomorszájon keresztül a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcső felé. Újabb megfigyelések szerint a meggyógyult nyombélfekély után gyakrabban alakul ki refluxbetegség.
A fekélybetegségre, mind egészére, mind napi megjelenési formájára is jellemző a periodicitás (szabályos időszakokban való újra megjelenés).
Visszatérő módon, gyakran tavasszal és ősszel jelennek meg a panaszok, amelyek a diéta, a nagyobb kímélet, a savközömbösítők hatására alig változnak. Az összes fekélybetegesetet tekintve megjegyzendő, hogy a kiújulások időpontja korántsem egységes. Vannak olyanok, akiknél egész évben előfordulnak kisebb-nagyobb panaszok, másoknál a fekély periodikus megjelenése az év más szakaszaira esik. Például saját esetemben az újabb panaszok rendszerint december és június elején jelentkeztek. Ha a beteg a panaszmentes időszakában van, akkor legtöbbször a diétahibák vagy a gyószerszedés teljes felfüggesztése sem okoz tüneteket.
A Helicobacter pylori felfedezése és eredményes kezelése óta a peptikus fekélybetegség évszázadok óta ismert lefolyása megváltozott. Több tanulmány bizonyítja és saját tapasztalatunkban is észleljük, hogy a Helicobacter pylori kiirtása után a fekélybetegségre oly jellemző periodikus kiújulás szinte teljesen megszűnik. Régebben, kezelés nélkül 1 éven belül 80-90 %-ban újult ki a fekély; hatásos fenntartó kezelés mellett kb. 40 %-os volt a visszaesés. A régóta fennálló fekélybetegségnél, főleg ha Helicobacter pylori-fertőzöttség áll a háttérben, szinte biztosan tapasztalható a fent említett periodicitás, a fekély gyakori kiújulása.
A fekélybetegség tüneteit foglalja össze Soll A. H. több közlést elemző és összefoglaló 1993-as adatai, valamint saját 1995 és 1997 között szerzett tapasztalataim alapján a 4. táblázat. A következőkben részletesen foglalkozunk külön-külön a jellemző panaszokkal, illetve tünetekkel.

A fájdalom

A 4. táblázat adataiból is kitűnik, hogy a fájdalom a leggyakoribb tünet, mind a gyomorfekély, mind a nyombélfekély esetében (67-91 % és 61-93 %). A fájdalom jellegének elemzése alapján felfedezhető néhány különbség a gyomor- és a nyombélfekély között. Az aktív fekély időszakában a vezető tünet a fájdalom, amely néhány naptól néhány hónapig is eltarthat. Rendszerint nyomásérzés, de néha éles fájdalom vagy görcs is jelentkezhet.

A fájdalom helyét a beteg sokszor egy ujjal biztosan megmutatja a felhas területén. A nyombélfekélyre a köldök felett a bordaív alatt a has középső részének jobb oldalán lévő fájdalom a jellemző, míg a gyomorfekély inkább a has középső részének bal oldalán fáj. Gyakran fordul elő a gyomor vetületében, hátul a gerincbe sugárzó (a háti gerinc X-XII. és az ágyéki gerinc I-II. csigolyájának tájékán) fájdalom. A fájdalmak bizonyos szabályossággal jelentkeznek a nap folyamán, a reggeli fájdalom általában ritka. A fájdalom az étkezéssel összefüggésbe hozható. Az első fájdalmak a reggeli után 1-2 órával jelentkeznek.
A nyombélfekélyben szenvedő betegnél az üres gyomor esetén megjelenő fájdalmat éhség- vagy éhezési fájdalomnak nevezzük, ez a fájdalom étkezés hatására enyhül vagy megszűnik. Az étkezés után 1-2 órával a fájdalom újra jelentkezik (ezt késői fájdalomnak nevezzük).
A gyomorfekélyre, főleg a gyomor felső harmadában lévő fekélyekre jellemző, hogy üres gyomornál általában nincs, viszont étkezés közben vagy közvetlenül utána jelenik meg fájdalom. Ezt korai fájdalomnak nevezzük. Általában igaz az a megfigyelés, hogy minél feljebb van a fekély a gyomorban, annál korábbi időpontban jelentkezik a korai fájdalom. A délután jelentkező fájdalom a vacsorával enyhülhet. Főleg fokozott savelválasztású egyéneknél éjszaka jelentkezhet, gyomorégéssel együtt, éles hasi fájdalom, mely a beteget álmából felébreszti. Ilyenkor a fájdalmat csak újabb étkezés vagy gyógyszer (savközömbösítő vagy savelválasztást gátló szer) bevétele enyhítheti.
A fájdalom kialakulásában a nyálkahártya-károsodáson kívül a szabad sósav jelenléte lehet jelentős, de a legfontosabb szerepet az izom-összehúzódások játsszák. A nyombél izomzatának összehúzódása különösen kifejezett fájdalommal jár, ezért a nyombélfekélynél általában sokkal hevesebb a fájdalom, mint a gyomorfekélynél. A fájdalomra a periodikusság nem minden esetben jellemző. Egyes esetekben a beteg állandó tompa fájdalomról számol be, melyet sem az étkezés, sem gyógyszerek nem befolyásolnak megfelelően, máskor rohamszerű, görcsös fájdalmak jelentkeznek, melyek még akár a beteg kórházi felvételét is szükségessé tehetik.
A fájdalmak néha nem típusosak, ezek okát nem ismerjük, valószínűleg idegrendszeri tényezők szerepelhetnek a háttérben. Soll adatait a gyomor- és nyombélfekélyben való fájdalom típusairól az 5. táblázatban ismertetem. A táblázatból látható, hogy a periodikus előfordulás, az éjszakai fájdalom, a fájdalom étkezésre való enyhülése inkább a nyombélfekélyre; az étkezés után jelentkező korai, az étkezésre független és a hátba sugárzó fájdalom pedig inkább a gyomorfekélyre jellemző.

Étvágy-étvágytalanság

Az étvágytalanság nyombélfekély esetén kb. 35 %-ban fordul elő, míg a gyomorfekélybetegek felénél tapasztalható. Soll doktor a nyombélfekélyesek 19 %-ánál fokozott étvágyról számol be. Ez alapján, valamint saját tapasztalataink szerint is, a fokozott vagy a megmaradó jó étvágy a nyombélfekélyes betegek jellemzője.
Az étvágytalanság általában ritka tünet, de a fekélybetegség rossz periodusában gyakoribb lehet. A gyomorfekélyben szenvedő beteg inkább étvágytalan, vagy az étkezéseket követő fájdalom jelentkezése miatti félelme miatt nem mer enni. A gyomorfekélyesek gyakran számolnak be arról, hogy amíg nem esznek, szinte teljesen panaszmentesek. Viszont a gyomordaganatban szenvedőkre jellemző a tartósan fennálló étvágytalanság, és mellette az étel-, de főleg a húsundor, míg a fekélybetegre ez nem.

Gyomorégés

Az étkezés előtt vagy közvetlenül utána jelentkező gyomorégés leginkább a fekélybetegség mellett párhuzamosan fennálló nyelőcső-refluxbetegség következménye, bár sok esetben számolnak be a betegek gyomorégésről olyan esetben is, amikor tisztán csak fekélybetegséget mutat ki a gasztroszkópos vizsgálat. A 4. táblázat adatai alapján gyomorfekély esetén 19-30 %-ban, nyombélfekélyben 27-66 %-ban fordul elő e kellemetlen, maró érzés. Sok esetben kávé, erős tea, dobozos gyümölcslevek, gyümölcsnektárok, erős fűszeres ételek, nyers hagyma, paprika, paradicsom, meleg kelt tészták, frissen sütött, még meleg kenyér, szénsavas italok (főleg a Cola-italok) fogyasztása váltja ki a gyomorégést.
A köztudatban savkötőként ismert tej is gyakran okoz gyomorégést. Kimutatták, hogy a tej nagy fehérje- és kalciumtartalma miatt lényegesen több gyomorsavat szabadít fel, mint amennyit megköt.
A dohányzás is fokozza a gyomorégést. Ez a kellemetlen érzés gyakran éjjel, álmából ébreszti fel a fekélybeteget.
Az éhgyomorra vagy este, közvetlenül lefekvés előtt ivott alkohol vagy feketekávé szintén panaszokat okozhat.

Hányinger, émelygés, hányás

A hányinger és az émelygés gyakori jelenség: a betegek mintegy kétharmadánál megfigyelhető. Általában már ébredés után, a reggeli órákban, éhgyomorra jelentkezik az egyébként is rosszul alvó betegnél, ezzel is fokozva a rossz közérzetet.
Hányás ritkábban; betegeinknél 30-35 %-ban, míg Soll adatai alapján 25-73 %-ban fordul elő. Jellemző a savas vagy savanyú gyomorváladék, ill. közvetlenül az étkezés után előforduló ételmaradékkal kevert gyomortartalom kihányása, melyet általában a beteg panaszmentessé válása, megkönnyebbülése követ. A hányás elsősorban a későbbiekben tárgyalásra kerülő szövődményes fekélybetegségre, a pylorus vagy a nyombél sztenózisára (üreg beszűkülésére, elzáródására) jellemző. A savas hányások reggel, éhgyomorra, az éjszaka felszaporodott nagy mennyiségű savas gyomornedv hatására jelentkeznek.

Haspuffadás, böfögés

A puffadás a fekélybetegség mindkét fajtájában egyforma mértékben 25-55 %-ban fordul elő. A böfögés saját adatainkban kis számban fordult elő, de valószínűleg a betegek nagyobb hányadánál jelentkezik, melyet alátámaszt személyes tapasztalatom (mint beteg) is. Főleg a délutáni órákban: az ebéd után 2-3 órával, még az éhezési fájdalom megjelenése előtt vagy azzal egy időben, éreztem böfögési kényszert. Amennyiben sikerült böfögni, panaszmentessé váltam, ha nem, a fájdalmak tovább fokozódtak. Ilyenkor általában segített a testhelyzet megváltoztatása (felállás, nyújtózkodás).

Fogyás

Nyombélfekélyben 33 %-ban, gyomorfekélyben 48 %-ban fordul elő fogyás. Az eseteknek csak egy része írható az étvágytalanság rovására, másik része a nyombélfekélyesek gyorsult gyomorürülésével hozható összefüggésbe. A gyógyulás megindulása után az étvágy általában gyorsan javul, és a negyedik héten már legtöbbször a súlygyarapodás is megindul. A jelentős fogyás, amely a kezelés hatására bekövetkező panaszmentesség ellenére is megmarad, daganat mellett szólhat.

Sürgős orvosi beavatkozást igénylő tünetek

Sürgős, orvosi beavatkozást igénylő tünetek a szövődményes fekélybetegségre vonatkoznak. Röviden bemutatjuk a szövődményeket és ezekkel együtt tárgyaljuk a jellemző panaszokat. A szövődményes fekélybetegségformákat és jellemző tüneteiket a következő oldalon a 6. táblázatban foglaltuk össze.

A vérző fekély

A fekély mélyre terjedésével, eret elérve és felmarva, vérzést okoz. Ez gyakori, 15-20 %-ban előforduló szövődmény. A gyomorfekély vérzése legtöbbször vérhányást okoz, míg a nyombélfekély vérzése csak a székletben mutatható ki. A rövid idő alatt jelentkező, nagyfokú vérzés jelentős vérvesztést, heveny vérszegénységet okozhat, mely már általános tünetekkel (szédülés, gyengeség, fáradékonyság, vérnyomásesés) járhat.

• A vérhányás

A vérhányás két fajtáját különböztetjük meg: 1.) a régebben kezdődött vérzésnél általában alvadékos vagy fekete, "kávéalj"-szerű hányadék jelentkezik; 2.) friss piros vér ürül a hirtelen, nagy vérzést okozó, főleg a gyomor felső harmadából kiinduló vérzések esetén.

Vérhányást okozhat még: a fog, a fogíny, a garat, a torok, vagy a gége sérülése; tüdővérzés, májzsugorodás esetén a tágult nyelőcsővisszerek megrepedése is. Vérhányás jelentkezésekor haladéktalanul forduljunk orvoshoz, még akkor is, ha a vér kis mennyiségű vagy spontán, gyorsan megszűnik. Gyakran ez az első tünet az egyébként panaszmentes betegnél. Ilyenkor a kialakulásban elsősorban szalicilátok, nem szteroid gyulladásgátlók szedése játszik oki szerepet.

• Véres, illetve fekete vagy szurokszéklet

Kisebb vérzés feketévé, de nem hasmenésessé teszi a székletet. Egészen minimális vérzés csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki, melyről részletesen a következő fejezetben szólunk. Természetesen fekete lehet a széklet véres hurka, állati belsőségek fogyasztása után, valamint egyes gyógyszerektől (pl. vaskészítmények vagy bizmuttartalmú gyógyszerek: Nilacid, De-Nol, Jatrox, Pylorid).
A nagyobb vérzés esetén a széklet vöröses, lilás tónusú fekete, fényes, és jellegzetes, kissé édeskés szagú. Ilyenkor is forduljunk azonnal orvoshoz! Általában tanácsos, hogy a fekélybetegek székletüket rendszeresen figyeljék, főként a panaszok kiújulása esetén.

• Súlyos, heveny vérszegénység

Nagyobb vérveszteség akut súlyos vérszegénységet idéz elő. Ilyenkor általános tünetek jelentkeznek, jellemző: a szédülés, a gyengeség, az ájulásos rosszullét, a feltűnő sápadtság. Ez az állapot, amennyiben a vérzés nem szűnt meg magától, heveny életveszélyes állapotot okozhat. Ilyenkor minden késlekedés, várakozás végzetes lehet!

Üregelzáródás (pylorus- vagy nyombélsztenózis)

A gyomorzár (pylorus) közvetlen közelében vagy magában a pylorusban levő fekély következtében jelentős szűkület vagy üregelzáródás jöhet létre. A szűkület helye leggyakrabban a pylorus területe, de részleges szűkület vagy elzáródás nyombélfekélyhez kapcsolódóan a nyombélben is előfordulhat. A szűkület oka a fekély gyulladásos reakcióval járó nyálkahártya-duzzanat vagy a fekélygyógyulást követő hegesedés.
Az üregelzáródás gyakran lappangva, alattomosan, hosszabb idő eltelte után alakul ki. Legtöbbször órákkal az étkezés után jelentkező ételmaradékot tartalmazó hányások, illetve az étkezés alatt vagy közvetlenül utána jelentkező teltségérzés a vezető tünet.

• A teltségérzés, felpuffadás

Az üregelzáródás első jele lehet, a kevés étel elfogyasztása után is rögtön bekövetkező, teltségérzés, felpuffadás. A beteg főleg felhasi feszülésről számol be, látható haskidomborodás általában nem kíséri a tünetet.
Az emésztőcsatornában az emésztendő táplálék továbbítását a perisztaltika végzi. A perisztaltika: féregszerűen legyűrűző, a gyomor- és a béltartalmat továbbpréselő mozgás. A perisztaltika a részben megemésztett táplálékot a nyombél felé továbbítaná, de ez a heveny fekély miatti nyálkahártya-izgalom, -duzzanat vagy a fekélygyógyulást kísérő, deformációt okozó hegesedés miatt beszűkült üregen keresztül csak részben sikerül.
Az elzáródott pylorus vagy nyombél esetén a táplálék továbbjutása nem lehetséges, ilyenkor görcsös fájdalmak is csatlakozhatnak a feszüléshez, teltségérzéshez, felpuffadáshoz, valamint a hányások száma fokozódik.

• Az étkezést több órával követő hányás

A naponta többszöri, az étkezést követő, emésztetlen ételt tartalmazó hányás szinte biztosan elzáródásra utal. Különösen, ha előző napi ételmaradék látható a hányadékban.
A fenti panaszok jelentkezésekor haladéktalanul forduljunk orvoshoz, mert ilyenkor fontos a folyamat okának pontos és gyors tisztázása.
Gyomorröntgen-vizsgálat végzése szükséges az üregelzáródás vagy jelentős beszűkülés bizonyítására, illetve gyomortükrözés a kiváltó ok pontos meghatározásához, mert ez alapján dönthető el a szükséges kezelési módszer.

• Ez lehet a gyomor tehermentesítése. Vékony műanyag szondán át folyamatosan leszívják a gyomortartalmat és intenzív gyógyszeres kezeléssel segítik elő a heveny nyálkahártya-duzzanat és -izgalom megszűnését.

• Ennek hatástalansága esetén a műtétet a lehető leghamarabb el kell végezni.

A gyomor- vagy nyombélfal átfúródása, kilyukadása (a perforáció)

Ha a fekély a nyálkahártya alatti összes falrétegen áttör, az üreges szerv falának kilyukadása, perforációja következik be. Humorosan szólva a fekély olyan, mint az átlag pesti polgár a metrón: ritkán lyukaszt. Előfordulása 8-10 %-os; férfiaknál 4-8-szor gyakoribb. A perforáció a peptikus fekély legsúlyosabb szövődménye, mely a betegség halálozásának legnagyobb százalékát adja.
A perforáció - a vérhányáshoz és szurokszéklethez hasonlóan - legelső tünete lehet az addig fel nem fedezett, tünetmentes, "néma" fekélynek. A perforáció általában a gyógyszerek okozta fekélyeknél fordul elő, de egyes tanulmányok alapján kimondhatjuk, hogy a gyógyszer okozta fekélyekben nem gyakoribb, mint az egyéb okból létrejött fekélyeknél. Az életet leginkább veszélyeztető perforáció a közvetlenül a hasüregbe történő, úgynevezett szabad perforáció. Ennek legfontosabb tünetei:

• Hirtelen kialakuló, késszúrásszerű, nem csillapuló, középfelhasi fájdalom, melynek bekövetkezése után a beteg igen elesett; súlyos, életveszélyes állapotba kerül. A fájdalom lehet szúró, vágó, égető, de mindenképpen tűrhetetlennek tűnik. A fájdalom a legkisebb mozgásra, még légvételre is fokozódik. Gyakran sugárzik a vállba. A fájdalmat hányás kísérheti. Amennyiben a kiszabaduló gyomortartalom a jobb oldali vastagbél felszíne mentén lefelé folyik a hasüregbe, a későbbiekben a fájdalom a jobb alhasi területre helyeződik át.
• A fájdalom helyén a hasfal deszkakemény. Ez a tünet az akarattól független izomvédekezés következménye.

Ezek a tünetek sürgős, azonnali sebészeti ellátást igényelnek, a várakozás az életet veszélyezteti.

A fekély más szervbe történő behatolása, áttörése (a penetráció)

A kezelésre nem javuló, állandó fájdalommal járó fekély penetrációra gyanús. A fekély legtöbbször a nyombél vagy a gyomor falát átfúrva a szomszédos hasnyálmirigybe hatol be, és heveny hasnyálmirigy-gyulladást okoz. Ennek tünetei:

• Az étkezést követő fokozódó, görcsös, hasi, főleg a has felső részén övszerűen jelentkező fájdalom.
• Hányinger, hányás, fokozott súlyvesztés.

Általában a nem gyógyuló fekélyek további, illetve újbóli kivizsgálása javasolt, mely elsősorban gasztroenterológiai profilú belgyógyászati osztályon történik.

A "néma" fekély

A 4. táblázat áttanulmányozása esetén láthatjuk, hogy a fekélybetegség az esetek 7-21 %-ában semmilyen panaszt nem okoz, és csak később, súlyos szövődmény képében kerül felfedezésre.
Ezek óriásfekélyek formájában, elsősorban az időskorban, főleg gyógyszer okozta fekélyként fordulnak elő. A szalicilátok és más nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek okozta fekélyek pontosan e szerek fájdalomcsillapító hatása révén maradhatnak észrevétlenek. Ezért, főleg a magas kockázati tényezőkkel rendelkező betegek esetében, fontos az apró jelek figyelemmel kísérése, és a megelőzés. Azoknál a betegeknél, akiknél - egyéb betegségeik miatt - hosszú időn át szükséges a fenti gyógyszerkezelés, és régebbi gyomorpanaszuk vagy fekélybetegségük ismert, akkor fekélymegelőző gyógyszeres kezelés szükséges. Ennek részleteiről szóló fejezetben írunk.

Vitalitáshu