Magasvérnyomás rizikótényezői

Mit nevezünk magasvérnyomásnak? Általánosan elfogadott szabályok szerint, megegyezés alapján normális az a vérnyomás, ami felnőtt emberben, ülő helyzetben, szívmagasságban lévő mandzsetta és vérnyomásmérő esetén 140/90 Hgmm alatt van. Akármelyik érték magasabb ennél, magasvérnyomásról beszélünk. (16 éves korig a normális vérnyomás ennél alacsonyabb)

NE: só, elhízás, cigaretta IGEN: mozgás, zöldségek, kálium
A magasvérnyomás betegség, mely CSAK minden harmadik olvasót NEM fog érinteni, számtalan tényezőnek köszönhető. Noha egy részük ellen tehetetlenek vagyunk, a legtöbb tényezőt kiküszöbölhetjük. Még lényegesebb a rizikófaktorok, kialakulást segítő tényezők számának csökkentése, ha közeli családunkban több rokonunk is szenved magasvérnyomás betegségben. Ezzel egyben meg is ismertük az első, nem kiküszöbölhető hajlamosító tényezőt, a genetikát, öröklődést.

Kimutatott, hogy a hypertonia halmozottan fordul elő rokonok között, szülőről gyerekre öröklődik a hajlam. Ez viszont nem jelent egyértelműen hypertóniát. A genetika melleti szociális, társadalommal párosuló tényezők szerepét húzza alá, hogy az "elmaradott" úgynevezett természetes társadalmakból, ahol ismerten igen alacsony a hmagasvérnyomás előfordulása, "fejlettebb" társadalmakba (USA, Kanada, Európa) elszármazott személyek között megnő a hypertónia gyakorisága, annak ellenére, hogy apáik alacsony vérnyomású hajlamát "örökölték".

Első számú ellenségünk a magas sótartalmú ételek fogyasztása. Ebből is a Na ionnak van kiemelt szerepe. A Na ion az emberek számára szükséges ásványi anyag, napi szükséglet 0,5-2g, amit viszont átlagos étrendünkel töbszörösen magunkhoz veszünk. A natrium szervezetünk leggyakoribb ionja, főleg a sejtek közti térbentalálható, akár "származási helyünkön", az óceánok vizében. A nátrium szükséges minden sejt egészséges működéséhez, az idegsejtek ingerületvezetéséhez, a szív elektromos aktivitásához, a vizeletkiválasztáshoz. Szervezetünk ezért igen érzékenyen szabályozza szervezetünk nátrium tartalmát, a felvétel mellett fokozottan üríti a vesén keresztül a vizeletben. Amennyiben sok felesleg van bennünk, úgy ennek kiürítését testünk a vérnyomás emelésével tudja fokozni. Így a túlzott Na felvétel, melynek elsődleges forrása a só, azonban megterheli vesénket, aminek látni fogjuk, kiemelt szerepe van a magas vérnyomás kialakulásának.

A só mellett lényeges hajlamosító tényező a mozgásszegény életmód, az elhízás. A rendszeres fizikai aktivitás segíti szervezetünket, hogy a zsigeri idegrendszer két fele, az un. szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszert egyensúlyban tartsa. A paraszimpatikus idegrendszerünk felel nagy vonalakban a zsigeri működésekért mint az emésztés, kiválasztás, míg a szimpatikus idegrendszer a veszélyek (túl hideg, külső veszélyre felkészülés) elhárításában játszik szerepet. A szimpatikus idegrendszer aktiválódásakor emelkedik a szívfrekvencia, a vérnyomás, kitágul a pupillánk, légzésünk felületesebbé és szaporábbá válik, akkor érezzük azt, hogy minden idegszálunk megfeszül. Az aktiv mozgás elhanyagolása ezt az állapotot állandósítja, ha csökkent, számunkra észrevehetetlen szinten is. A rendszeres testedzés viszont éppen a paraszimpatikus fél működését segíti, csökkenti a vérnyomást.

Az elhízás egyrészt jelzi, hogy híjján van a mozgás, másrészt azonban fokozott terhet jelent a keringésre, a mozgásra, az egész szervezetre. Mindez mellett testünk normális működése szintén a szimpatikus idegrendszer fokozottabb működése révén tartható fent, ami a vérnyomás lassú, de biztos emelkedéséhez vezet. Felnőtteknél végzett vizsgálatok alapján 9 kg átlagosan 4 Hgmm diasztoles ("per") értéknek felel meg.

Az alkohol és a cigaretta szintén emeli a vérnyomást. Mindkettő fokozza a szimpatikus idegrendszer aktivitását, míg az alkohol csökkenti a Na ürítését is.

 Drinfo


Forrás: http://www.medimix.hu