|
Degeneratív , kopásos gerincbetegségek A nemzetközi statisztikák szerint az iparilag fejlett országokban a felnőtt lakosság mintegy 90 százaléka szenved életének egy periódusában nyak-, hát- vagy derékfájástól. A panaszok egy része hirtelen kezdődik (akut tünetek), máskor lappangva, fokozatosan jelentkeznek (krónikus), néha heveny szakaszba is átmehetnek.
A porckorong eredetű problémák leggyakrabban a deréktájon fordulnak elő.
Okok
A gerincpanaszok döntő többsége az izmok, a szalagok, a csigolya közti
kisízületek, a csontok túlterheléséből, a csigolya közti porckorong kopásából,
a csigolyákat és az ezeket összekötő szalagok gyulladásából, a csigolyák
betegségeiből (daganat, csontritkulás stb.) ered. Azonban a gerincpanaszok
nem mindig mozgásszervi eredetűek, nőgyógyászati kórképek (petefészekgyulladás, daganat), hanem vesebetegségek, gyomorfekély,
tüdőcsúcsdaganat, szívgörcs (angina pektorisz) is okozhat nyak-, hát- vagy
derékfájást.
Tünetek
A mozgásszervi eredetű gerincpanaszokra jellemző, hogy mozgásra, terhelésre jelentkeznek, illetve fokozódnak, pihenésre csökkennek, a gerinc melletti izomzat fájdalmas feszülése, görcse kíséri, melynek következtében az érintett gerincszakasz mozgásai beszűkülnek, a gerinc fájdalomkerülő (antalgiás) tartást vehet fel, karba vagy a lábba sugárzó fájdalmat, zsibbadást, izomgyengülést okozhatnak.
A gerincpanaszok döntő többsége mechanikus eredetű, a porckorong kopásából adódik (diszkopátia), amely a mozgásszegmentum kóros megváltozása révén a gerincpanaszok kialakulásához vezet. Az egyes csigolyák között elhelyezkedő porckorongok meglepően erősek, különösen az összenyomásnak állnak ellent, míg a csavaró mozgás hatására igen sérülékenyek. A sérülés azt jelenti, hogy a porckorong külső rostos gyűrűjében (annulusz fibrozusz) repedések jönnek létre, a gyűrű meggyengül, és kevésbé tud ellenállni a belső kocsonyás mag nyomásának, mely a rostos gyűrű repedéseibe benyomul és előboltosítja azt.
Ez a tulajdonképpeni gerincsérv (diszkuszhernia). Az előreboltosulásnak több
fokozata van, mely különböző tüneteket okoz gerincfájdalomtól az
ideggyökgyulladásig. Enyhébb esetekben (protruzio, prolapszus) a sérv
visszahúzódhat, és a panaszok megszűnnek. Ha a kocsonyás mag átszakítja
mind a rostos gyűrűt, mind a gerincoszlop hátsó szalagját, az ideggyök is
nyomás alá kerül
A kizáródott vagy kiszakadt sérv esetén már nincs mód a sérv visszafejlődésére.
A porckorongkopás következménye minden esetben a porckorong lelapulása
közötti rés lelapulás), melynek következtében a csigolyák közelebb kerülnek
egymáshoz. Ezáltal a csigolyákat összetartó szalagok lazábbá, a csigolya közti kisízületek instabillá válnak, ízfelszíneik elcsúsznak egymás felett (szubluxáció), sérülésre, rándulásra válnak hajlamossá.
A kisízületek felszínét, éppen úgy, mint a végtagi ízületekét, porc borítja, melynek simasága, rugalmassága elengedhetetlen a gerinc zavartalan működéséhez. De fordítva is igaz, a rendszeres mozgás nélkülözhetetlen a porc épségének, a kisízületek rugalmasságának fennmaradásához. A kisízületek porcfelszínének kopását, felszínének egyenetlenségét, érdességét, a porc elvékonyodását spondilartrózisndk nevezzük. Ilyenkor a kisízület könnyen irritálódik, gyulladásba kerülhet, ami fájdalommal, mozgásbeszűküléssel jár. A megduzzadt tok nyomhatja az ideggyököt, ami maga is heves fájdalommal, zsibbadással járhat a karban vagy a lábban.
A porckorongkopás másik következménye a spondilózis, ami a csigolyák, valamint a kisízületek peremein megjelenő csontkinövést (oszteofita) jelent, amit a köznyelv "csőrnek" nevez . A betegeket gyakran félelemmel, szorongással tölti el a "csőrök" jelenléte, túlértékelik jelentőségét. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a csontkinövéseknek az esetek döntő többségében semmilyen jelentősége sincsen: a csőrök jelenléte és a gerincpanaszok gyakorisága, nagysága között semmilyen összefüggés nincs.
A csontkinövések akkor okoznak panaszt, ha úgy helyezkednek el, hogy nyomják a gerincből kilépő ideg- vagy érképleteket, vagy a gerinccsatorna jelentős szűkületét okozzák.
Nyakfájás
A 7 csigolyából álló nyak a gerinc legmozgékonyabb része. Az első két csigolya biztosítja a fej sokirányú mozgását, ugyanakkor az egész nyaki gerincszakasznak óriási mozgásterjedelme van. Ez különösen az alsó gerincszakaszra érvényes, ahol a nyaki gerinc a kevésbé mozgékony háti szakasszal szomszédos. Emiatt éppen ezen a területen lépnek fel legintenzívebben a nyíró- és centrifugális erők, amelyek erősen igénybe veszik a csigolya közi porckorongokat, szalagokat, kisízületeket, izmokat.
A nyakfájás nem betegség, hanem tünet, mely nagyon sok embert érint, és gyakorisága az életkor előrehaladásával egyre nő. A panaszok többsége rendszerint enyhe, és kezelés nélkül, esetleg fájdalomcsillapítót szedve néhány nap alatt megszűnik.
Okok
Rossz testtartás, meghűlés, átfázás, vírusfertőzés, a mozgásszegmentum stabilitásának változása, gerincsérv, ostorcsapás-sérülés, depresszió, szorongás, tartós idegfeszültség.
Tünetek
A nyakfájás heveny vagy krónikus formában jelentkezhet, de a krónikus fájdalmat heveny szakaszok is megszakítják. Akut nyaki fájdalmat okozhat a nyakizomzat "hűlése, átfázása'; amelyet leggyakrabban huzat okoz. Ilyenkor a bőr és az izmok lehűlése izomfeszülést vált ki, aminek következtében romlik a helyi vérellátás, ez pedig fájdalomban nyilvánul meg. A beteg, rendszerint reggelente, fájdalmas nyakát kímélve, fejét ferdén tartja, s alig tudja megmozdítani.
Rossz testtartás
A hétköznapi nyakfájás egyik leggyakoribb oka a rossz testtartás, ami a nyakizmok és szalagok tartós megfeszítettségével jár. A túl magas párnán való alvás is okozhat átmeneti nyakfájást és merevséget. Bizonyos munkavégzés közben (gépírónőknél, számítógépekkel, futószalag mellett dolgozóknál) egyes izomcsoportok tartósan megfeszült állapotba kerülnek, s 1-2 óra múlva erős fájdalom jelentkezik a nyakizmokban, a csuklyás izomban, de lesugározhat a nyakból a vállak, lapockák felé is. Az érintett izmok feszesek, kemények, fájdalmas izomcsomókat (miogelotikus csomók) lehet tapintani bennük.
A nyak ostorcsapás-sérülése rendkívül heves fájdalommal jár. Ez főleg autóbaleset során következik be, amikor az ütközés során a fej hirtelen előrelendül, majd a test tehetetlenségénél fogva hátracsapódik. Ez a nagy mozgás a nyakizmok, kisízületek és szalagok rendkívüli megfeszülésével és következményes sérülésével jár. A baleset után néhány órával heves nyakfájás és mozgáskorlátozottság jelentkezik.
Porckorong kopás
A nyakfájás egyik leggyakoribb oka a porckorong degeneratív ("kopásos") elváltozása, mely az esetek többségében semmilyen tünettel nem jár. Sokan azonban ijedten említik, hogy a fej mozgatásakor csikorgó, ropogó, máskor súrlódó, pattogó hangot hallanak, mintha a csigolyák között homok lenne. A jelenség önmagában nem veszélyes, csupán a szervezet figyelmeztető jelzése, hogy a porckorongban az életkorral együtt járó változás",kopás" indult el. Mások vissza-visszatérő nyakfájásról panaszkodnak, amely rendszerint rövidebb-hosszabb idő után fokozatosan alakul ki, többnyire reggel jelentkezik, s a fej mozgatása nehézségbe ütközik. Ritkán a karba is kisugározhat, és bizonytalan zsibbadás, bizsergés kísérheti a kézujjakban; néha a kéz megpüffed, időnként pedig a fej hirtelen elfordítása szédülést, fejfájást, hányingert, látászavart, fülzúgást okoz.
Minthogy ilyen tüneteket más betegségek (például alacsony vérnyomás, érelmeszesedés idősebb korban) is okozhatnak, szakembernek kell tisztáznia a panaszok pontos okát. Ez azért is fontos, mert idősödő korban a röntgenfelvételen gyakran látunk degeneratív elváltozásokat, anélkül hogy a betegnek bármilyen panasza lenne.
Ha a nyakfájás egy rossz mozdulat után jelentkezik, a fájdalom erős, de a heveny tünetek megfelelő kezelésre 1-2 hét alatt megszűnnek. Ha a fájdalom nem szűnik 3-4 héten belül, illetve kisugárzik a karba (brachialgia), zsibbadás, reflexkiesés, izomgyengeség kíséri, a heves fájdalom a megfelelő kezelésekkel nem csökkenthető, felmerül a nyaki porckorongsérv gyanúja. A porckorong valamelyik oldal felé előboltosulva nyomja a gerinccsatornából kilépő ideggyököt. Sokszor a heves karfájdalom miatt a beteg kételkedik abban, hogy a fájdalom forrása a nyaki gerincben van.
Kórisme
Reumatológiai, ideggyógyászati vizsgálat, röntgenfelvétel, gerincfestés (mielográfia), mágneses rezonancia (MRI) tisztázhatja a diagnózist.
Kezelés
A rossz testtartásból eredő nyakpanaszok néhány lazító nyak- és testmozgatás, esetleg reumakenőcsös bedörzsölés után megszűnnek. "Átfázásból, hűlésből" eredő heveny fájdalom esetén fájdalomcsillapítók, nem szteroid gyulladáscsökkentők, izomlazítók, helyi bedörzsölő és reumakenőcsökkel, ritexszel, gerinc melletti izomzatba adott szteroid-injekció, tehermentesítő habszivacs nyakgallér segítségével néhány nap alatt megszüntethető.
Krónikus, vissza-visszatérő nyakfájás esetén az előbb említett gyógymódok mellett gyógytorna, helyi pakolás (ritex, iszap), fizioterápia (torna, masszázs, súlyfürdő vagy Glisson, elektroterápia), habszivacs nyakgallér viselése javasolt.
Ha a panaszok hátterében gerincsérv okozta ideggyulladás áll, fontos a heves fájdalmak és a gyulladás mielőbbi csökkentése erős hatású fájdalomcsillapítókkal (fontos az éjszakai nyugalom!), szteroidokkal, az egész felső végtag állott vizes borogatása 20 percig naponta többször (a nejlonos becsavarás tilos!), kiegészítve szigorú pihenéssel, a nyak tehermentesítésével. Heveny stádiumban a nyak tornáztatása és meleg borogatás alkalmazása tilos! Ha a megfelelő kezelés mellett sem szűnik a fájdalom, vagy izomgyengeség alakul ki, akkor idegsebészeti vizsgálat szükséges annak eldöntésére, hogy szükség van-e a porckorongsérv eltávolítására.
Megelőzés
A nyakfájás az esetek többségében civilizációs ártalom. Sokat árt az elhízás, a kényelmetlen, korszerűtlen iskolapad, ülőbútor és munkapad; a mozgásszegény életmód. Már kicsi kortól a mozgás szeretetére, a rendszeres napi tornára, testmozgásra kell nevelni a gyerekeket. Fontos a lapos, korszerű párnán való fekvés. Ülőfoglalkozásúak esetében lehetőséget kell találni a nyak időnkénti néhány perces tornáztatására.
Hátfájás
A háti gerinc fájdalma nagyon gyakori panasz a mindennapi életben, amely mögött igen sokfajta elváltozás állhat. Nem minden hátfájás mozgásszervi eredetű: hátfájást okozhat például tüdő- és mellhártyagyulladás, epekő, gyomorfekély stb.
Okok
Izomfájdalom (átfázás, vírusfertőzés, rándulás), kisízületek működészavara (ízületi blokk), kisízületek és szalagok gyulladása (SPA), csigolyák fejlődési zavara (szkoliózis, Scheuermann-kór), gyulladás (tbc) vagy anyagcserezavar (csontritkulás), daganatok, csigolyákat összekötő szalagmeszesedés (hiperosztózis).
A banális hátfájások pihenés, fájdalomcsillapítók, nem szteroid gyulladásgátlók, helyi kezelések (reumakenőcs, ritexpakolás), helyi szteroid injekciók adására néhány napon belül megszűnnek. 10-14 nap után nem javuló fájdalom esetén részletes szakorvosi, laboratóriumi és röntgenvizsgálatokra van szükség a panaszok okának tisztázására.
Már gyerekkorban is előfordulhat hátfájás. Ilyenkor a csigolyák csontosodási zavarára kell gondolni, de gerincfájást okozhat a gerincferdülés (szkoliózis) is.
Scheuermann-betegség
A betegség a korai tinédzserkorban jelentkezik és a háti gerincszakasz fokozott domborulatában nyilvánul meg.
Ok
Ismeretlen ok következtében a csigolyák alakja megváltozik.
Tünet
Hátfájdalom, a hát domborulata fokozódik és merevvé válik. Pubertás után a betegség megnyugszik, a fájdalom megszűnik.
Megelőzés
Legfontosabb a megelőzés. Forduljunk orvoshoz, ha a gyerek tartása hosszabb idő után is rossz, és hátfájásról panaszkodik. Tudnunk kell azonban, nem minden hanyag, rossz tartás jelent Scheuermann-betegséget. Legfontosabb a hátizmok erősítése torna, úszás révén, ajánlott a hasonfekvés olvasás, tévénézés közben.
Nagyon fontos a helyes szék- és asztalmagasság. A fájdalom meleg pakolásokkal, reumakenőcsökkel jól enyhíthető, fájdalomcsillapítót csak ritkán és erősebb fájdalom esetén adjunk.
A betegség általában 2 év alatt lezajlik, és ezen idő alatt nagyon fontos a gyerek gerincének kímélete, kerülje a nehéz terhek emelését, cipelését, használjon válltáskát. Ezen periódus után a gyereket lehet normálisan terhelni, kímélő életmódra nincs szükség.
Gerincferdülés (szkoliózis)
A gerinc oldalirányú elferdülését jelenti, melyhez a csigolyák hossztengely körüli elfordulása is társul, és súlyos esetben gerincpúp is kialakulhat.
Ok
Oka legtöbbször ismeretlen. Legtöbbször 13-14 éves korban jelentkezik, lányoknál gyakrabban fordul elő, mint fiúknál. A gerincferdüléses családban a betegség kialakulásának veszélye fokozott.
Tünetek
Gerincfájdalom, súlyosabb esetben mellkasdeformitás, gerincpúp alakul ki. A kialakult testi hiba miatt a betegek egy része gátlásos, önértékelése csökkent, ami a társas kapcsolatok (például házasság) beszűküléséhez vezet.
Kezelés
Legfontosabb a megelőzés, mivel a korai felismeréssel elkerülhető a súlyosabb gerincdeformálódás kialakulása. Akkor forduljunk orvoshoz, ha a gyerek háta görbének tűnik, ha egyik lapockája kissé kijjebb áll, és ha a gyereknek panasza van. Ortopéd szakorvosi és röntgenvizsgálat felderítheti a betegséget. Enyhe gerincferdülés kezdetben nem okoz panaszt, de indokolt a félévente végzett ortopédvizsgálat, hogy a betegség súlyosbodása időben észrevehető legyen. Az enyhe gerincferdülés romlása gyógytorna és úszás segítségével megállítható. Fűzőviselés csak súlyosabb esetben szükséges. Az elváltozás rosszabbodása, nagy gerincdeformitások esetén műtétre kerülhet sor.
Feltétlenül kíméljük a gyerekeket a cipekedéstől.
Derékfájás
Alig van olyan ember, akinek életében legalább egyszer ne fájt volna a dereka rövidebb vagy hosszabb ideig. A derékfájás nem betegség, hanem tünet, annak orvosi megjelölése, ahol a fájdalom jelentkezik, ahol szükség van a beavatkozásra.
Anatómiai értelemben derék alatt törzsünk hátsó oldalán a bordaívek és az ülőgumók közötti területet értjük. A deréktájon jelentkező gyakori fájdalom (mely lehet keresztcsonti, ágyéki gerincszakasz) oka az emberi fejlődésben keresendő: a két lábra állás a gerinc ágyéki szakaszán idézte elő a legnagyobb változást. A gerinc ágyéki görbülete speciálisan emberi jelenség, és mint ilyen, természetesen fokozottabban sérülékeny. Gerincünk alkalmazkodása ehhez a fejlődéstanilag új helyzethez nem tökéletes.
A derékfájás az enyhe kellemetlenségtől a heves fájdalomig terjedhet, amely munkaképtelenné is teheti a beteget. A fájdalom gyakran csak deréktájon jelentkezik (például lumbágó), máskor az alsó végtagokba is sugárzik (például isiász). Tartósságát tekintve lehet akut és krónikus.
Heveny derékfájás (akut lumbágó)
Okok
Túlerőltetés, átfázás, vírusfertőzés, rossz mozdulat.
Tünetek
Deréktájra kiterjedő izomlázszerű fájdalom, ami a gerinc melletti izmok görcsös összehúzódásából adódik. Ennek jele, hogy az izmok nyomásra fájdalmasak, érzékenyek, tapintással jól érezhető olykor feszes állapotuk. A fájdalom nem sugárzik az alsó végtagokba.
Kezelése
A fájdalom rendszerint néhány napos pihenés, ágynyugalom után csökken. Fájdalomcsillapítókra, reumakenőcsökre, esetleg nem szteroid gyulladásgátlók 1-2 hetes szedésére, helyileg adott szteroid injekciókra is szükség lehet. Nagyon fontos a megfelelő fekvőhely: kemény, de rugalmas ágy, kispárna.
Sok beteg kényelmesnek találja a felhúzott lábakkal történő fekvést oldalt fekvő helyzetben
, vagy úgy, hogy háton fekve a térdet behajlítva a lábszárakat egy széken pihenteti .
Amint a fájdalom csökken, a beteg keljen fel az ágyból, inkább többször pihenjen le napközben. Kerülni kell a gyors, hirtelen mozdulatokat, a lehajlást, az emelést. A forró fürdő a fájdalmat fokozhatja, azonban a heveny fájdalom enyhülésével a helyi meleg borogatás jó hatású lehet, amit a lazító tornagyakorlatok még inkább elősegítenek. Ezek a kezelések otthon is elvégezhetők, és általában nincs szükség orvosi vizsgálatra, kezelésre.
Forduljunk orvoshoz, ha a heveny, erős fájdalom 3 napnál tovább tart, ha zsibbadás, gyengeség jelentkezik az alsó végtagban, ha székelési és vizelési panaszok fordulnak elő.
Derékzsába (hexensussz), lábidegzsába (isiász)
Ok
A csigolya közi porckorong elmozdulása, kidomborodása, melynek következtében a gerincvelőből kilépő idegek is nyomás alá kerülhetnek.
Tünetek
Egy pillanat alatt jelentkező rendkívül heves fájdalom (hexensussz), mely olyan erős lehet, hogy lehetetlenné válik a testtartás bármilyen változtatása. A beteg arra kényszerül, hogy egészen bizarr testtartásban maradjon, amíg az izomgörcs, és ezáltal a fájdalom hevessége nem csökken. Jellemző, hogy rendkívül nehéz olyan testhelyzetet találni, ami a fájdalmat megszüntetné. A fájdalom kisugározhat a fartájékra, a comb és a lábszár hátsó oldalsó felszínébe, a lábba is (isiász), és a porckorongsérv által nyomott ideggyöknek megfelelően a fájdalmat zsibbadás, izomgyengeség (esetleg izombénulás), reflexcsökkenés (vagy -kiesés), egyes esetekben vizelési, székelési zavarok (kauda-tünetek) kísérhetik. Jellemző tünet a fájdalomkímélő ferde deréktartás, amivel a szervezet automatikusan az ideggyök nyomását, ezáltal a fájdalmat akarja csökkenteni.
Diagnózis
A gerincsérvet a hagyományos röntgenvizsgálattal nem lehet kimutatni. A szakorvos gerincfestésre (mielográfia), CT- (komputertomográfia), illetve MRI- (mágneses rezonancia) vizsgálatra utalja a beteget.
Kezelés
Ágynyugalom megfelelő ágyon, a beteg számára kellemes testhelyzetben, fájdalomcsillapítók, nem szteroid és/vagy szteroid gyulladáscsökkentők, izomlazítók, esetleges helyi (gerinc körüli) szteroid injekciók alkalmazása. A fájdalmas alsó végtag hideg vizes borogatása nagyon jól csökkenti a fájdalmat.
Sürgős orvosi segítségre van szükség, ha a beteg gyengének érzi a lábát és nem tudja rendesen mozgatni, vagy vizelet-, illetve székletürítési problémája van.
Fizioterápia (torna, masszázs, elektroterápia, fürdő) csak a heveny tünetek megszűnte után jöhet szóba.
A porckorongsérv műtéti eltávolítására az esetek döntő többségében nincs szükség, mivel a megfelelő kezelésre a legtöbb beteg felépül. Amennyiben a heves fájdalom a kezelés során nem szűnik, vagy izombénulás, székelési és vizelési panaszok lépnek fel, műtétre kerül sor. A műtéttel a porckorong már korábban kialakult "kopásai" nem szüntethetők meg, ezért a későbbiekben is jelentkezhetnek időszakosan gerincpanaszok.
Idült (krónikus) derékfájás
A heveny derékfájás néhány hét alatt megszűnik. Nemritkán azonban idült derékfájás okoz visszatérő problémát, máskor heveny előzmény nélkül alakul ki krónikus derékpanasz.
Okok
A krónikus derékfájdalom oka az esetek döntő részében a porckorong degenerációja, amely másodlagosan a kisízületek lazaságához, a porc változásához, a csigolyákat összetartó szalagok és izmok kóros, tartós feszüléséhez, túlterheléséhez vezet.
Ezenkívül a gerinc fejlődési rendellenessége (például csigolyaívhasadás), csigolyák gyulladásos (SPA), fertőzéses (tbc stb.) megbetegedései, csontritkulás, daganatok is okozhatnak krónikus derékpanaszokat, valamint nem mozgásszervi elváltozások (például nőgyógyászati megbetegedések) is jelentkezhetnek deréktáji fájdalom képében.
Tünetek
Fő panasz a mozgásra, terhelésre jelentkező hullámzó derékfájás, mely pihenésre rendszerint szűnik, kifáradáskor fokozódik. A fájdalom néha kisugárzik a fartájékra, ritkán az alsó végtagba is, de reflexeltérés, érzészavar, izomgyengeség nem kíséri. Az ágyéki gerinc izmai feszesek, nyomásérzékenyek, a derékmozgások egy bizonyos irányban korlátozottak. Néha egy-egy intenzívebb fájdalmas periódus szakítja meg a krónikus fájdalmak időszakait, ami rendszerint a gerinc túlterhelésével függ össze.
Kórisme
A képalkotó eljárások (röntgen-, CT-, MRI-felvétel) során talált elváltozások és a derékfájás között nincs szoros összefüggés. Másrészt olyan emberek röntgenfelvételein is láthatóak ilyen elváltozások, akiknek sohasem volt még gerincpanaszuk, illetve akkor is kimutatható, ha a betegnek már megszűnt minden derékpanasza.
A CT- és MRI-felvételeken kimutatott porckorong-elváltozás mellett is gyakran tünetmentesek a betegek. Így ezeket az elváltozásokat nem szabad túlértékelni.
Csigolyaív-hasadás (spondilolízis) és csigolyacsúszás (spondilolisztézis)
A betegség lényege a csigolyaíven kialakuló kis törés, melynek következtében a csigolya elmozdulhat a helyéről.
Okok
Valószínűleg öröklődés is szerepet játszik kialakulásában, de ismétlődő kis traumák, sérülés következtében is létrejöhet.
Tünetek
Az ívhasadás, illetve az igen kisfokú csigolyacsúszás panaszt nem okoz, ezért a veleszületett esetek korai gyerekkorban sokszor nem is derülnek ki. A korai felismerés mégis fontos, mert a csigolya elcsúszása a pubertáskorban fokozódhat. A növekedés befejeződése után a csigolya további elmozdulásának esélye kisebb, de a gerinc fokozott megterhelése derékfájást okozhat. Gyakran a sportolás váltja ki a panaszokat. Ezért csigolyaív-hasadásban szenvedő gyerekek kerüljék azokat a sportokat (talaj- és szertorna, labdajátékok, magas- és távolugrás, dzsúdó, birkózás, súlyemelés stb.), amelyek nagy megterhelést jelentenek a gerinc számára.
Kezelés
Rendszeres gyógytorna, úszás, reumakenőcsök, helyi meleg kezelés (fizioterápia). Tilos a gerinc húzatása (például súlyfürdő). Tartós panaszok, illetve a csigolyacsúszás fokozódása esetén műtéttel fixálják az elmozdult csigolyát.
Megelőzés
Nagyon fontos a rendszeres torna és úszás, melynek i fontos része a halizomzat erősítése, a gerincet ugyanis nemcsak a hátizomzat, hanem a feszes, erős hasizmok is tartják. Ha a hasizmaink erősek, akkor nagyobb nyomást képesek gyakorolni a hasüregre, mely csökkenti a deréktájra nehezedő terhet, húzást; ellenkező esetben a gerinc túlterhelése további derékfájáshoz vezet.
A hanyag tartás is egyik okozója a derékfájásnak, ezért álláskor tartsuk egyenesen hátunkat és húzzuk be hasunkat.
A derékfájás leginkább 30-50 éves kor között jelentkezik; feltehetően a középkorú emberek azok, akik a legnagyobb munkahelyi és szociális terhelés alatt állnak, kevesebbet törődnek testi kondíciójukkal, kevesebbet mozognak, sportolnak. Ezzel együtt jár néhány fölösleges kiló felszedése is - s a túlsúly további terhelést jelent a gerincoszlopra. A foglalkozás és a gerincfájás összefüggését vizsgálva kiderül, hogy a nehéz tárgyakat emelő munkások, gépjárművezetők, valamint az ülőfoglalkozást végzők a legveszélyeztetettebbek. Utóbbi két esetben a vibrációnak, illetve az állandó statikus terhelésnek szerepe van a panaszok jelentkezésében (görnyedés, tartós előrehajlás stb.).
A gerinciskola egy módszer a kopásos gerincbetegségek megelőzésére, a már kialakult panaszok csökkentésére és a betegek gondozására. Szakképzett gyógytornász vezetésével, kis csoportokban folyik a betegek oktatása előre kidolgozott program szerint. Célja azon módszerek megismertetése, melyekkel a derékfájdalom csökkenthető és a panaszok kiújulása megelőzhető.
Már az óvodáskorban el kell kezdeni a helyes tartásra nevelést és a rendszeres mozgást, és különösen nagy figyelmet kell fordítani az iskoláskorúakra, minthogy a serdülőkorban a gerinc különösen érzékeny a káros hatásokra.
Dr Genti Gy
Forrás: http://www.medimix.hu
|