Allergiás nátha, szénanátha

Mint az allergénekről szóló fejezetből már kiderült, léteznek egész évben ható és szezonálisan jelentkező allergének. Így tehát az allergiás nátha pontosabb elnevezés, mint a szénanátha, mert az utóbbi csak egy bizonyos szezonra utal, ráadásul tudjuk, hogy a panaszokat nem a széna, hanem a pollenszemcsék okozzák.

Az allergiás nátha mellett azonban számos egyéb orrüregi kór is létezik, amely hasonlít az allergiához, ám másfajta immunológiai válasz következtében alakult ki.

Az orrnyálkahártya - amellett, hogy biztosítja az utat a légzéshez szükséges levegőnek -szűrőként is működik: meggátolja, hogy a nagyobb méretű idegen anyagok lejussanak a hörgőrendszerbe. Az orrnyálkahártya felépítése hasonló a hörgőfelszínéhez. A felületén lévő csillószőrök állandóan mozgásban vannak, akár egy szélfútta búzamező, így könnyen eltávolítják az oda nem illő anyagokat, megakadályozzák a baktériumok, vírusok bejutását. Az orrfal gazdagon erezett nyálkahártyája - mint a központi fűtés - melegíti a belélegzett levegőt, s ha az túl száraz, be is nedvesíti. A nyálkahártya meglehetősen sérülékeny, és az arra hajlamosaknál bármilyen allergénnel szemben érzékenyítődhet. Láthattuk, milyen fontos szerepe van a védekezésben, nem csoda hát, hogy funkcióinak felborulása panaszokat okoz.

Néhány betegséget könnyű összetéveszteni az allergiával, mivel hasonló tüneteket mutat. Ilyen a baktériumok vagy vírusok okozta fertőzés, az orrpolip, a terhesség alatti állandó nátha.

A típusos allergiás nátha általában szezonális. Ritkább az olyan, amely egész évben panaszt okoz a betegnek; ez gyakran asztmával jár együtt, és igen nehezen gyógyszerelhető. Ilyenkor valószínűleg a háziporatka vagy valamilyen háziállat a bűnös. A szezonális allergiás nátha leggyakrabban a fű- és gyompollenek miatt alakul ki. A gyomok közül ki kell emelnünk a parlagfüvet, mely egymagában az esetek több mint feléért felelős. A fapollenek is okozhatnak náthát, ennek tünetei azonban enyhébbek. Nem ritka az sem, hogy a beteg többféle pollenre érzékeny, ilyenkor nem meglepő, hogy panaszai tavasztól őszig eltartanak.

A leggyakoribb kombináció a fűfélék és a parlagfű által okozott allergia. Ebben az esetben a betegség áprilistól egy rövid júliusi szüneten át egészen októberig tart.

Annyira egybeesnek az időpontok, hogy a pollenkalendáriumban szinte napra pontosan meg lehet jelölni a betegség első és utolsó napját.

Az allergiás nátha leggyakoribb tünete az orrfolyás és orrdugulás, az orrfolyás vízszerű és gyakran csillapíthatlan. A beteg a náthát igen kellemetlen módon éli meg: nem kap elég levegőt, különösen lefekvés után, olyan érzése van, mintha esernyőt nyitogatnának a fejében, hamar és indokolatlanul elfárad. Vezető tünet lehet az állandó tüsszögés is. Az esetek nagy részében a náthával kötőhártya-gyulladás is együtt jár.

Főleg gyermekkorban gyakori panasz a csillapíthatatlan orr- és torokviszketés. Mindezek alapján érthető, hogy a beteg igen rosszul érezheti magát, néha annyira, hogy munkaképtelenné válik.

Különféle gyógyszerekkel ma már rövid idő alatt orvosolhatók a panaszok, ám ezek csak időlegesen szüntetik meg a tüneteket, amelyek a gyógyszer elhagyása után ismét jelentkeznek.

Az első és legfontosabb teendő - a kivizsgálás eredményétől függően - az allergénmentesítés, a korábban említett módokon.

Ha ezt nem sikerül tökéletesen kivitelezni, akkor célszerű betartani a már ismertetett tanácsokat. A szájon át adható gyógyszerek mellett próbálkozhatunk helyileg ható spray-vel is. Nagyon fontos, hogy az utasításnak megfelelően használjuk, mert ha nem jut el a megfelelő helyre, akkor a hatás elmarad.

A tüneti gyógyszerek mellett a másik lehetséges gyógymód az immunterápia. Ennek azért van igen nagy jelentősége, mert az esetek nagy többségében képes tartósan tünetmentessé tenni a beteget úgy, hogy gyógyszert sem kell használnia.

A betegek egy részénél végleges gyógyulást is el lehet vele érni. A módszer lényege az, hogy minimum két éven keresztül, fokozatosan emelkedő adagokban allergéneket visznek be - injekció, csepp, vagy por formában - a szervezetbe. A szervezetben így védő antitestek fejlődnek ki, melyek meggátolják, hogy a bekerülő antigén allergiás reakciót hozzon létre. Általában két-három, de gyakran négy év is szükséges lehet a kezeléshez. Néhány szakember megkérdőjelezi ezt a módszert, mivel néhány vizsgálat kevéssé jó eredményről számolt be. A lényeg azonban az, hogy ha gondos mérlegelés után választják ki a kezelésre alkalmas beteget, akkor az immunterápia az esetek 80 százalékában eredményes lehet.

Ahhoz, hogy a betegséget könnyebben viseljük, együtt kell működnünk az allergológusunkkal. Bármilyen tünet vagy panasz esetén érdemes felkeresni, mert lehet, hogy egy gyógyszerváltoztatás is elegendő ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.


 Drinfo


Forrás: http://www.medimix.hu