Drogok - gombák

Történelem: A pszichedelikus gombafajták használata egyidős az emberiséggel. Számos régészeti lelet utal ezeknek a gombáknak a használatára. Afrikai barlangok falain gombafejű, emberszerű lények rajzait találták. A szibériai sámánok kedvelt segédeszköze volt a légyölő galóca (Amanita muscaria), amely megnyitotta előttük az utat a szellemek világába. Közismert az ősi dél-amerikai indián törzsek (aztékok, toltékok, maják) vonzódása a "szent varázsgombákhoz", melyeket gyakran használtak vallásos-mágikus szertartásaikhoz. Az aztékoknál külön istene volt a pszichedelikus növényeknek: Xochipilli, a virágok istene, a "virágos álmok védelmezője".


A spanyolok, amint meghódították a kontinenst, betiltották a varázsgombák használatát, mivel úgy gondolták, e növények hatása nem lehet más, csak az ördög műve. Az inkvizíció tiltása azonban nem bizonyult hatékonynak, egyes törzsek varázslói még most, a XX. században is használják ezeket a gombákat. Ezek a szertartások a nyugati világ előtt rejtve maradtak egészen 1955-ig, amikor R. Gordon Wasson és barátja, Allan Richardson fotográfus mexikói tartózkodásuk során részt vettek egy igazi sámáni szertartáson, ahol maguk is elfogyasztották az indiánok szent gombáját. Lenyűgöző tapasztalataikról a Life hasábjain számoltak be.


A pszichedelikus mozgalom beköszöntével a varázsgombák az LSD-vel együtt széles körben elterjedtek. Albert Hofmann (az LSD felfedezője) 1958-ban különítette el a varázsgombák két fő hatóanyagát, a pszilocibint és a pszilocint, később ezeket a molekulákat mesterségesen is előállították. A varázsgombák használata napjainkban is él, sokan saját fogyasztásra, otthonukban termesztik őket. Hollandiában a varázsgombák kvázi legálisan kaphatóak az erre szakosodott boltokban (ami kissé meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek a gombáknak a hatása lényegében megegyezik az LSD-ével, ami még Hollandiában is illegális).

Kémia: A pszichedelikus gombafajták fő hatóanyagai a pszilocibin, a pszilocin, illetve kisebb mértékben a baeocisztin és a norbaeocisztin. Az egyes gombafajokban eltérő ezeknek az anyagoknak a megoszlása. A pszilocin eléggé instabil vegyület, hamar elbomlik (a gomba elszáradásával mindenképp), ezzel szemben a pszilocibin akár évekig is stabil marad (egy 115 éves gombából származó mintában találtak belőle egy kisebb mennyiséget). Az emberi szervezetben a pszilocibin pszilocinra bomlik le és ilyen alakban fejti ki hatását. Mindkét anyag a triptaminok családjába tartozik és nagy hasonlóságot mutat az agy szerotonin nevezetű neurotranszmitterével. Pszilocinból a halálos adag az effektív (hatásos) dózis 641-szerese (ugyanez az érték az A-vitaminra 9637, az LSD-re 4816, az aszpirinre 199, a nikotinra pedig 21). A gombák a pszichedelikus hatóanyagokon kívül számos más vegyületet is tartalmaznak, ezek egyes gombafajok esetében mérgezést, rosszullétet okozhatnak.

A leggyakrabban használt pszichedelikus gombafajták a következők: Panaeolus sphinctrinus, subbalteatus (benanosis); Psilocybe baeocystis, caerulescens, cyanescens, mexicana, pelliculosa, semilanceata, stuntzii; Stropharia (Psilocybe) cubensis. Néhányan próbálkoztak már a szibériai sámánok gombájával, az Amanita muscariával (légyölő galóca) is, de ez veszélyes dolog. Az Amanita muscaria nem pszilocibint, hanem gombaatropint, bufotenint vagy muscimolt tartalmaz. Egy másik gyakori amanita faj, az Amanita phalloides (gyilkos galóca) felelős a gombamérgezések jelentős százalékáért, a benne lévő phallidin halálos kimenetelű májkárosodást okoz.

Fogyasztás, tárolás: A friss gomba ehető nyersen (tipikus gombaíze van), rakható pizzára, készíthető belőle tea, megszárítva és ledarálva keverhető kakaóporral, stb. de vigyázni kell vele, mert magas hőmérsékleten a pszichoaktív hatóanyagok lebomlanak. Egyes források szerint a tejtermékek, illetve a kálciumtartalmú ételek nem jönnek ki jól a pszilocibinnel, keverésük veszélyes lehet (az aztékok valószínűleg nem véletlenül böjtöltek a varázsgomba elfogyasztása előtt). Ha a gombákat megszárítják, száraz, levegőtől és fénytől védett helyen legkevesebb egy évig megőrzik hatóerejüket. A szárított gombákat néha porrá őrlik, és így keverik bele valamilyen ételbe.

Hatás: Mind a fiziológiai, mind a pszichikai hatások nagyjából megegyeznek az LSD-nél írottakkal. A hatás első jelei rendszerint elfogyasztás után 10-20 perccel jelentkeznek: furcsa, vicces dolgok juthatnak a használó eszébe, nagyfokú nyugalom vagy épp ellenkezőleg, jelentős aktivitás léphet fel. Nem sokkal ezután a használó úgy érzi, mintha "katapultálták volna", és elindul "felfelé". Ebben az időszakban jelentkezhet a rosszullét, ha a gombákat nem rágták el rendesen, vagy ha a pszilocibin interferál valamilyen étellel a gyomorban (a trip előtt célszerű böjtölni vagy csak könnyű ételeket enni). Az elfogyasztás után kb. 40 perccel kezdődnek a hallucinációk, lehunyt szemmel kezdenek kivehetővé válni a minták, spirálisok, ide-oda mozgó színes "pixelek". 70 perc elteltével az utazó általában már mélyen benne jár a tripben, a legerősebb hatásokat (peak) a 130. perc körül éri el. A visszatérés a 300. perc körül esedékes, az utazó ilyenkor kezd visszaemlékezni arra, ki is ő és mit keres a Földön. A trip 6 óra leteltével véget ér, a befolyásoltság érzete azonban napokig, sőt hetekig is eltarthat.
A friss gombák a pszichedelikus hatás szempontjából jobbak a szárítottaknál (bár ezt egyesek vitatják). Ha a gombákat nem rágják el alaposan (a rostok egyben maradnak), illetve ha a fogyasztó érzékeny a gomba valamelyik alkotóelemére, akkor felléphet enyhe rosszullét. A pszichikai hatásokról eltérőek a vélemények, sokak szerint a gombák "természetesebbek, jobban összekötnek a Földdel", továbbá az élmény finomabb, "lekerekítettebb" és vizuálisabb is, mint az LSD-nél.
A pontosabb megvilágítás kedvéért következzék egy - kissé talán elfogult - részlet a Psylocibe Mushroom FAQ-ból:
"A pszilocibin egyszerűen pazar. Több pszichoaktív drogot is kipróbáltam már életem során, köztük a hasist, az LSD-t és a pszilocibint is. A hasis nekem általában nem jön be - félálomszerű állapotba küld, hülye gondolatokat kelt a fejemben és kissé elszállt hangzást kölcsönöz a zenének. Az LSD sem tetszik igazán, talán alacsony dózisok esetén megállja a helyét (partykon vagy ilyesmi). A magas dózisok nekem túl durvák. Az acid felnyitja az fejedet: főszerepben te és az agyad, mindez 12 órán keresztül. Minden érzékletet ezerszeresére nagyít, egyszerűen túl - intenzív. Intenzív, ez a jó szó rá. Az LSD hatása alatt gyakran éreztem úgy magam, mintha elmerülnék valamiféle kemikáliában, valami annyira tiszta és hatékony anyagban, aminek egyszerűen nincs helye a természetben. Az LSD túlságosan steril, túlságosan tiszta. Egy 12 órás acid-fürdő igazán fárasztó, mind fizikailag, mind mentálisan. A pszilocibin azonban... tökéletes.
Kirándulás a szellemvilágban... látomások, utazások és lenyűgöző mentális hallucinációk... A gomba közvetlen ISDN-kapcsolatot biztosít a földanyához, megbocsátó, finom anyag. Hatása alatt hallod a bolygó énekét és a gomba szellemének hangját. A gomba a természet gyermeke, nem kötődik a Földön élő emberek cselekedeteihez, sorsához. Általa a tested kikapcsolódik az áramkörből, gyakran el is felejted, hogy egyáltalán létezik. Hat óra - nem túl kevés, nem is túl sok: ideális."

Veszélyek: Akárcsak a többi pszichedelikus szer, a varázsgombák is nagy veszélyeket rejtenek magukban. Ugyanúgy okozhatnak bad tripeket, pszichotikus reakciókat is, miként az LSD. Amit Timothy Leary az LSD-vel kapcsolatban megfogalmazott, itt is érvényes:
"Az acid nem való mindenkinek... csak az egészséges, vidám, jó humorérzékkel és önbizalommal rendelkező embereknek. Az, hogy valaki ehhez az `elithez' tartozik-e, teljes mértékben az egyéni megítélés kérdése. Ha nem bízol magadban, az önkontrollodban, a rátermettségedben, nagyon kérlek, ne nyúlj ezekhez a szerekhez."
A pszichedelikus szerek "kinyitják az észlelés kapuit". Ezeket a kapukat, ha egyszer nyitva vannak, soha többé nem lehet teljesen bezárni. Éppen ezért e szerek használata nagyfokú felelősséggel jár. Ezek a szerek nem a szórakozást, a kikapcsolódást szolgálják, hanem az ember önmegismerésének máig ismert leghatékonyabb (és legveszélyesebb) eszközei.

Felkészülés az utazásra: Ha valaki nem tud ellenállni a kísértésnek, és bele akar vágni egy "gomba-túrába", célszerű odafigyelnie a következőkre: A trip előtti napokban hagyjon fel a szokásos napi rutinjával, kapcsolódjon ki, olvasson, nézzen természetfilmeket, meditáljon, menjen ki az erdőbe. Ne egyen nehéz ételeket, vigyázzon a testi-lelki egyensúlyára. A trip napján nem árt a böjtölés. Gondosan ügyeljen a hely megválasztására, csökkentse minimálisra a kedvezőtlen külső behatások esélyét. Ha négy fal között szeretne utazni, takarítson ki és szellőztessen. Húzza ki a telefont, és előre mondja meg ismerőseinek, hogy ne keressék. Vegyen föl laza ruhákat, melegítőt, amitől könnyen meg tud szabadulni (ha akar). A trip során legyen hova lefeküdni (ágy, matrac, padló). Készítsen elő könnyű ételeket, italokat (vigyázzon, ne legyen bennük koffein vagy más nem kívánatos szer - legjobb a tiszta, friss víz). A friss virágok gyönyörűek és fantasztikus illatúak a trip alatt. Sötétítsen be, amennyire lehet, a trip vizuális része igazán jól a sötétben érvényesül.

Trip és zene: A zene egyike a jó tripek legfontosabb kellékeinek. A zene a trip alatt milliárdnyi módon befolyásolja a képzeletet, a hangok láthatóvá és érezhetővé válnak (pontosabban vizuális és érzelmi hallucinációkat keltenek), ezért egyáltalán nem mindegy, hogy valaki milyen zenét hallgat. Vannak zenekarok, akik direkt a pszichedelikus szerek hatásához illesztett zenét komponáltak.
Íme az ide vonatkozó ajánlások a Psylocibe Mushroom FAQ-ból:
Ambient. Ashra Temple, John Cage, Cluster, Brian Eno, Robert Fripp, Steve Hillage, Daniel Lanois, Pink Floyd, David Toop & Max Eastley, Tangerine Dream, Tuu, Aphex Twin, James Bernard, FFWD, Future Sound of London (FSOL), Pete Namlook, The Orb, William Orbit, Seafeel, Sun Electric, Terre Thaemlitz. Etno. Tradicionális népzenék, sámáni dobolás, didjeridoo vagy bármi olyan zene, amelynek vallásos extázis előidézése a célja (gregorián énekek, buddhista szerzetesek kántálása, stb.) A meditációs zenék különösen jók. Minimálzene. Terry Riley, Steve Reich, Philip Glass, Lamonte Young "pszichoakusztikus" művei. Kizárólag ínyenceknek. Csend. Vagy teljes csend, vagy a természet hangjai. Ez talán a legtökéletesebb tripzene. A hulló esőcseppek hangja felülmúl mindent, amivel az emberi faj valaha is előállt.
Ezeken kívül sokan nagyra értékelik a pszichedelikus rockzenét (Ozric Tentacles, Ship of Fools, Mandragora, Porcupine Tree, Hawkwind) és a pszichedelikus trance-t (Astral Projection, Hallucinogen, Doof, Cosmosis, Chakra & Edi Mis, Man With No Name, Etnica, The Infinity Project).

Az utazás: Egy gomba-tripre ugyanazok a "szabályok" vonatkoznak, mint egy LSD-tripre. Célszerű előre elhatározni, hogy mit akar az utazó "odafent" csinálni (meditálni, leszállni az alvilágba, kikémlelni a jövőt, stb.). Ha valaki egyszer "feljutott", viszonylag könnyen elfeledkezhet arról, hogy a trip jellegét végső soron ő szabja meg, erre - vészhelyzetben - nem árt emlékeztetni. Különösen az első alkalmakkor gyakori, hogy a használó teljesen elfeledkezik magáról, és csak szájtátva bámulja a tudat birodalmát.

A gombák keverése más drogokkal: Az alkohol kábító hatása révén megnyugtat, elveheti az "élét" a tripnek, de le is gyengíti a hatást. A trip megszünteti a "berúgottságot". Nagy mennyiségű alkohol rosszullétet, hányást eredményezhet. A cannabis szívása felerősíti és meghosszabbítja a tripet (mások szerint leállítja, ez valószínűleg egyéntől függ). A gombák ecstasy-val való keverését "MX-rakétának" hívják (M: mushroom, X: ecstasy), ennek a kombinációnak hasonló hatása van, mint a "candyflipping-nek" (LSD+XTC), azaz a trip intenzitása erősen megnő. A trip alatt jólesik a dohányzás (már annak, aki szeret dohányozni). A többi pszichedelikus szer és a varázsgombák között kereszt-tolerancia áll fenn, ezért nincs értelme őket együtt fogyasztani.

drinfo


Forrás: http://www.medimix.hu