|
A felszínes vénák gyulladása (thrombophlebitis superficialis) mindennapos, inkább kellemetlen, mint súlyos betegség.
Thrombophylia, vénás pangás, paravénásan adott injekció vagy infúzió, interdigitalis mycosis, rosszindulatú daganat, anticoncipiensek szedése oki tényezôként szerepelhetnek. A felszínes véna hálózat valamennyi szakaszán kialakulhat, de leggyakoribb az alsó végtagon, a vena saphena magna és parva fôtörzsén vagy ágain annak megfelelôen, hogy az etiológiai tényezôk között elsô helyet foglal el a felszínes vénák varicositása. A kórképet részleteiben az alsó végtag vonatkozásában tárgyaljuk.
Tünetek: 1-2 cm. széles, élénkpiros, a környezettôl élesen el nem határolódó, valamely felszínes véna lefutását követô szegmentális bôrelváltozás látható. A kép megjelenhet egyetlen csík, vagy ágazatos formában is, vagy kisebb-nagyobb folt formát is ölthet. Az elváltozás forró tapintatú. Spontán is fájdalmas, a fájdalom érintésre fokozódik, a járás további fájdalomfokozódást vált ki. A mély vénák lefutása mentén nyomásérzékenységet nem tapasztalunk. Típusos esetben a végtag körfogata nem változik, ugyanis a felszínes véna elzáródása nem befolyásolja a végtag keringését. A betegség nincs hatással az általános állapotra. A közérzet nem romlik, rendszerint láztalan a beteg, nagyobb lokális elváltozás esetén is csupán subfebrilitást szoktunk észlelni.
Kórlefolyás: A betegség jóindulatú, ha megmarad a felszínes vénák területén. Mintegy három-négy hét alatt lezajlik a gyulladás. A gyulladt vénák lefutása mentén a subjectiv tünetek elmúlása után is kemény köteg lesz tapintható, felette pigmentált bôrcsík jelezheti a kóros vena szakaszt. A gyulladás terjedése proximális irányú, így a periféria felôl indulva is elérheti a v. femoralist (v. saphena magna betegsége) vagy a v. popliteat (v. saphena parva betegsége). Ezenkívül a felszínes és mély vénák között kapcsolatot képezô összekötô vénák (vv. communicantes, vv. perforantes) útján is ráterjedhet a betegség a végtag mély vénáira. A mély vénás thrombosis lehetôségére a végtag megnagyobbodott körfogata hívhatja fel a figyelmet.
Pathologia: A betegség nevében - thrombophlebitis - benne foglaltatik a két legfontosabb pathologiai elváltozás, a thrombosis és a vénafal gyulladása. Ebben a kórformában a thrombosis az elsôdleges. A venás thrombosis kialakulásában három tényezônek - Virchow-triász - van szerepe, nevezetesen a vénafal károsodásának, a keringés meglassúbbodásának és a véralvadási zavarnak. Ezek mindegyike önállóan is felelôssé tehetô a thrombosis kialakulásáért, több tényezô együttese pedig még valószínűbbé teszi azt. A felszínes thrombophlebitis leggyakrabban a varicosus venákat érinti (varico-phlebitis), ahol is a károsodott, varixos venafal és a tág venákban lelassult keringés halmozottan megteremti a thrombosis feltételeit. Mutatja a thrombosis elsôdlegességét az is, hogy egyes thrombophylia (a vér fokozott alvadékonysága) formákra gyakran a felszínes thrombophlebitis megjelenése hívja fel a figyelmet. A thrombosist követô érfal gyulladás a venafal mindhárom rétegét érinti. Az adventicia bôséges idegellátása lehet a felelôs a kifejezetten fájdalmas elváltozásért. A felszínes vena thrombusa szokásos esetben nem hajlamos embolusként tovasodródni. A venafal a reflectoricus spazmus miatt ráfeszül a thrombusra, így megakadályozza annak mobilizálódását. Pulmonalis embolia veszély akkor fenyeget, ha a thrombus proximalis irányú növekedése során eléri a sapheno-femoralis vagy sapheno-poplitealis junctiot és beterjed a mély vénába (v.femoralis, v.poplitea). A betegség elôrehaladtával a vérrög szervül, majd az elzáródott véna fokozatosan rekanalizálódik, ezzel párhuzamosan -distális irányból proximál felé haladva - csökken a fájdalom, elmúlnak a gyulladásos tünetek. A rekanalizálódott vena károsodott fala magában hordozza a recidiva lehetôségét.
Diagnosis: A felszínes phlebitist könnyű diagnosztizálni a fentebb leírt tünetek alapján. Az erysipelastól való elkülönítés jelenthet némi gondot, azonban a láz hiánya, a nem éles határú bôrelváltozás útbaigazíthat. Gondot jelenthet annak megítélése, hogy a folyamat érinti-e a mély venás rendszert. A végtag oedémája, a körfogat változás felkelti ennek gyanúját, a vénák color doppler vizsgálata megerôsíti, sôt bizonyítja a mély venás thrombosis meglétét vagy hiányát. Az ultrahang vizsgálat segít követni a thrombus intravenás terjedését is. Egyes esetekben a phlebographiától sem lehet eltekinteni.
Kezelés: Szövôdménymentes felszínes thrombophlebitis esetén nincs szükség ágynyugalomra, antibiotikumra, anticoagulans kezelésre, mivel a betegség rendszerint nem bakteriális eredetű és nincs pulmonalis embolia veszély. Fájdalomcsillapító, gyulladásgátló és venotrop (Venoruton, Detralex, Doxium, Doxivenil) gyógyszerek helyi és általános alkalmazása ajánlott. A mély vénás thrombosis megelôzését szolgálhatja a beteg mozgásra történô buzdítása, rugalmas pólya felhelyezése, anticoagulans adása profilaktikus dózisban, bôséges folyadékfelvétel. A felszínes phlebitisek túlnyomó többségében ez a kezelés eredményes.
Amikor a v. saphena magnában vagy parvában a proximalis irányba terjedô thrombus megközelíti a sapheno-femoralis vagy a sapheno-poplitealis junctiot, sebészi kezelés válik szükségessé: a felszínes vena megszakítása a junctio elôtt. Ez megakadályozza a thrombus mély véna felé történô propagációját. Ha a thrombophlebitis varicosus vénában alakult ki (varico-phlebitis) és a varicectomia egyébként is indokolt lett volna, az akut vericectomia nagyon lerövidíti a betegség lefolyását. Szóba jöhet a beteg terület felett ejtett kis transcutan venotomiákon át a thrombus exprimálása.
Thrombophlebitis migrans: Váltakozó idôközönként, a test eltérô területein megjelenô jellegzetes felszínes phlebitises elváltozás. Tachycardia, subfebrilitas, leukopenia, magasabb süllyedés szokta kísérni az egyes shubokat. Legtöbbször nem önálló betegség. A felszínes thrombophlebitis ilyen megjelenése esetén gondolni kell addig még nem manifestálódott súlyosabb betegségek fennállására. Egyes rosszindulatú daganatok (pancreas, tüdô), thrombophiliák, immunbetegségek, Buerger-kór, akut vagy krónikus fertôzô betegségek olyan korai tünete lehet, melynek alapján - ha gondolunk rá - idôben diagnosztizálhatók, következésképpen eredménnyel kezelhetôkké válnak ezek a kórképek.
Mondor betegség: A mellkasfal antero-lateralis felszínes vénáinak legtöbbször ismeretlen kóreredetű phlebitise. Tüneti kezelést igényel.
|