Agyvérzés, agytrombózis BNO kód: I64, I65, I6910, I6931

Agyvérzés, agytrombózis ,  Stroke   

 A betegség lényege:

A betegség valamilyen fő ér trombózisos (helyben keletkezett érrög), vagy embóliás (leszakadt érrög) elzáródása következtében az agy állományában keletkezett lágyulást vagy vérzést jelenti. A vérzés vagy a lágyulás az agy különböző területein jelentkezhet, ennek megfelelően alakulnak ki a tünetek.

A betegség oka:
A betegségre hajlamosít leggyakrabban a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsírértékek, dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás, szívbetegség, jóval ritkábban az AIDS, a kábítószer fogyasztás. Családi halmozódás is megfigyelhető. Kialakulhat más betegség következtében: vérzési zavar, véralvadásgátló kezelés mellett, májbetegségekben, az agy daganatos betegségeiben. Sok esetben azonban nem állapítható meg a betegség oka.
A betegség tünetei:
Agyvérzés esetén: Az esetek felében kezdetben eszméletvesztés, zavartság jelenik meg. A betegek gyakran hánynak, fejfájást panaszolhatnak. A betegek fél oldali végtag gyengeséget, vagy bénulást észlelhetnek, előfordul féloldali érzészavar. A kisagy érintettsége esetén hányinger, hányás, egyensúlyzavar, fejfájás, eszméletvesztés alakul ki. Agytrombózis esetén: A tünetek gyakran hirtelen, és az érintett agyterülettől függően alakulnak ki. A beteg észlelhet egyoldali hirtelen rövid ideig tartó látás vesztést, fél oldali végtag gyengeséget, vagy bénulást, előfordul féloldali érzészavar. Zavartság, aluszékonyság, esetleg kóma alakulhat ki. Jelentkezhet beszéd nehezítettség, viselkedés változás, a bénult végtagban fájdalom, szédülés, émelygés. Általában azonban a tünetek alapján nem lehet eldönteni, hogy a panaszokat vérzés vagy érrög okozza.
Elvégezhető vizsgálatok:
Az orvosi vizsgálaton kívül vérvizsgálatot, szemészeti vizsgálatot, és koponya CT (számítógéppel vezérelt röntgen) vizsgálatot végeztethet annak eldöntésére, hogy a panaszokat vérzés vagy érelzáródás (érrög) okozza. A kezelés is ettől függ.
A betegség várható kezelése:
A betegek kezelése során alkalmazhatnak gyógyszeres, infúziós kezelést, bizonyos esetben (kisagyi vérzés esetén) sebészi beavatkozás is szóba jöhet. A betegek mozgatásában gyógytornász nyújthat segítséget. A betegek egy részénél bot vagy járókeret szükséges a járáshoz. Érrög következtében kialakuló agyi lágyulás esetén véralvadásgátló kezelés jöhet szóba (pl. ritmuszavar, pitvar- fibrillatio).
Javaslatok:
A dohányzás és az alkohol fogyasztás rontja az állapotot, ezért tilos. A magas vérnyomás elleni gyógyszereket rendszeresen kell szedni. A gyógytornász által előírt torna végzése, a merev végtagok megfelelő mozgatása, a felfekvések elkerülése az otthoni ápolás során is igen fontos. Gondoskodni kell arról, hogy a betegnek rendszeresen legyen széklete, vizelete, ezek hiányában orvoshoz kell fordulni. Újonnan megjelenő nyelészavar vagy a tünetek romlása esetén is orvoshoz kell fordulni. Félrenyelő beteg hagyományos módon nem etethető. Az artikuláció (kiejtés) zavarának javításában logopédus nyújthat segítséget. Ha véralvadásgátló kezelésben részesül a beteg, akkor vérzékennyé válhat, ezért ennek a gyógyszernek az adagját nagyon pontosan kell beállítani, rendszeresen ellenőrizni kell, és bármilyen egyéb gyógyszer szedése előtt vagy egyéb betegség (pl. hányás, hasmenés) fellépése esetén a kezelőorvos tanácsát kell kérni. Véres vizelet, fekete vagy véres széklet, véres hányás, egyéb vérzés vagy hasi fájdalom esetén sürgősen orvoshoz kell fordulni. A véralvadásgátló kezelés mellett bizonyos gyógyszerek alkalmazása veszélyes lehet. Ilyenek például a recept nélkül is kapható aszpirin származékok (acetilszalicilsav tartalmú lázcsillapítók). Gyógyszeres kezelés vagy orvosi beavatkozás előtt tájékoztatni kell az orvost, hogy véralvadásgátló kezelésben részesül. Az állapotot előre jelezhetik múló rosszullétek (ún. agyérgörcs vagy TIA). Ezek tünetei megegyeznek a stroke-éval, azonban néhány órán belül maradéktalanul megszűnnek. Ha ilyet észlel, azonnal orvoshoz kell fordulni a hatékony megelőzés érdekében.
A betegség várható lefolyása:
A betegség kimenete függ a lágyulás vagy vérzés agyállományon belüli elhelyezkedésétől és a lágyulás nagyságától. Az agytrombózison átesett betegek fokozottabban hajlamosabbak az újabb agytrombózis vagy szívinfarktus kialakulására.
 Szükséges labor és diagnosztikai vizsgálatok:
CT, (sima) (Computer tomográf)
Szemfenék vizsgálat
Vérvétel

 

 Drinfo


Forrás: http://www.medimix.hu