A fejfájásról

Életünk folyamán valamennyien tapasztaltunk fejfájást. Ennek különböző okai lehetnek, amelyek igen gyakran kombinálódnak egymással. A fájdalom eredhet a koponyán kívül elhelyezkedő képletekből, az erekből, az idegekből, a szemből, valamint az izomzatból. ű

A fejfájásoknak csak jelentéktelen részénél találunk a koponyán belül kimutatható eltéréseket, fejlődési variációkat, traumát követő elváltozásokat, valamint különböző eredetű térfoglalásokat. Környezeti ártalmak, kémiai anyagok ugyanúgy okozhatnak fejfájást, mint a "lelki egyensúlyzavar" testi tünetekben való megjelenése.


A fejfájás fajtái
 
A leggyakoribb panasz a fejfájás. Különböző fajtái ismeretesek. Ezek közül nézzük meg részletesebben a migréneket és az orrmelléküregekkel kapcsolatos fejfájásokat.

A fejfájás forrása szinte soha nem az agyvelő. Kiindulhat az agyburokból (az agyat védő hártyából), a koponyát körülvevő izmokból, illetőleg azok véredényeiből. A fájdalom oka ebben az esetben a vérerekben és az izmokban fellépő nyomás. A fejfájás néha az egész fejre kiterjed, máskor csak bizonyos részeire: a homlokra, a halántékra vagy a nyaki részre. A görcsös roham átterjedhet a koponya egyik területéről a másikra, erőssége is változhat, a tompától a sajgásig. A fejfájás okát még ma sem mindig tudják kideríteni.

A fejfájást kísérő tünetek

Létezik fejfájás, amelyet más tünetek kísérnek, mint például a láz, egyes fertőző betegségek.

Jelentkezhet koponyasérülés következtében, ez esetben álmossággal, émelygéssel, hányással jár. Ha sérülést követ fejfájás, vagy rendszeresen hányással, hányingerrel jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni.

 Az orrmelléküregek gyulladásának jele is lehet a fejfájás, amelynek kísérő tünete többnyire orrfolyás, majd orrdugulás.

A fejfájást gyógyszer - például fogamzásgátló tabletta - is okozhatja. Erről az orvost tájékoztatni kell.

A fejfájás lehet a szervezet reakciója valamilyen kellemetlenségre (túlhajszoltság, stressz, éhség, alkoholfogyasztás, zajos, levegőtlen helyiség, izgalom, kialvatlanság, időjárási front). Az ilyen fejfájások olykor napokig, hetekig tarthatnak, mégsem "komolyak". A halmozott rohamokban jelentkező fejfájás főleg a férfiakra jellemző. A fájdalommal azonos oldalon a következő tünetek kísérik: szem alatti duzzanat, orrfolyás, szemkönnyezés.

A magas vérnyomás ritkán okoz fejfájást, kivéve, ha szervi eredetű, nagyfokú vérnyomás-ingadozással társul. Ennek jele a fejtetőn vagy a tarkótájon jelentkező lüktető, görcsös fájdalom.

Fejfájást okozhatnak egyes szembetegségek is. Például szivárványhártya-gyulladást jelezhet a homloktájon vagy a szemben érezhető enyhébb vagy erőteljesebb fájdalom.

A kezelést igénylő fejfájásnak oka lehet a fogak, a fogíny betegsége, az orrmelléküregek, a fül, a nyaki ízületek gyulladása, valamint minden koponyasérülés.

A legritkább esetben agydaganat, ütőérgyulladás, az agyvelőben és a koponyát körülvevő részekben.

A migrén

A migrén az egyik leggyakoribb típusú fejfájás roham, a felnőtt lakosság 10 százaléka tapasztalja meg. Ez az a típusú fejfájás, amely gyakran már gyermekkorban vagy fiatalkorban kezdődik, leggyakrabban 25 és 55 éves kor között fordul elő. Nőknél valamelyest gyakoribb. Jellemzője, hogy kialakulását a beteg gyakran előre megérzi - ún. aurája van. Ilyenkor pl. előfordulhat, hogy elhomályosodik a látás, vagy vibráló fénypontok jelennek meg. 80 százalékban azonban mindenféle bevezető tünet nélkül jelentkezik és néha 2-3 napig is elhúzódhat.

Jellemzői: tipikus féloldali, igen erős, lüktető, terhelésre súlyosbodó fájdalom, melyet gyakran kísér hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység. Kialakulása általában több okra vezethető vissza: lehetnek bizonyos genetikus hajlamosító tényezők és specifikus belső és külső ingerek együttes összejátszása.

Kialakulását előidézheti az agy bizonyos területeinek működészavara, ami miatt különböző anyagok szabadulnak fel értágulatot, gyulladást okozva. Valószínűleg központi szerepe van a szerotoninnak, ami kezdetben felszaporodik a vérben, és érösszehúzódást okoz (ez felelős a migrént megelőző auráért), majd vérszintje csökken, emiatt az agyi artériák kitágulnak, és migrénes roham jelentkezik.

A roham alatt a véreloszlás megváltozik. Egyes területeken vérszegénység alakul ki, ez felelős az esetleges idegrendszeri tünetek kialakulásáért (például zsibbadás, izomgyengeség, beszédzavar). Közismert, hogy hormonális okai is lehetnek a migrénes rohamnak (például menstruáció migrénes rohamot provokálhat, hormonális fogamzásgátlók szedésekor gyakrabban jelentkeznek rohamok és nehezebben befolyásolhatóak, terhesség alatt a migrén általában javul és a menopauzában megszűnik), de ritkán érfejlődési rendellenesség is okozhatja. Létezik elmélet, mely szerint a migrénben szenvedők erei túlérzékenyek. E feltételezés szerint az idegrendszer bizonyos tényezőkre - stressz, bizonyos ételek, környezeti hatások - az agyalapon található, idegekben gazdag ütőerek görcsös összehúzásával válaszol. Ez a görcs pedig több ütőeret összeszűkít, aminek következtében a vér eloszlása megváltozik. A tapasztalatok szerint migrénes rohamot kiválthatnak időjárási frontok - légnyomásváltozás -, bizonyos élelmiszerek, például citrusfélék, sajtok, csokoládé, élelmiszer-tartósítószerek, vörösbor, vannak, akik különböző szagokra, illatokra érzékenyek, kiváltó ok lehet az alváshiány, a stressz és a menstruáció is

Ha a fájdalom jellege megváltozik, illetve a rohamok szaporodnak, súlyosbodnak, az egy olyan jel, amely azt jelzi, hogy feltétlenül orvoshoz kell fordulnia. Akkor is, ha korábban már átesett hasonló kivizsgáláson.

Feszítő (tensios) fejfájás

Ez a leggyakoribb fejfájás, amit szinte mindenki megtapasztal élete során legalább néhányszor. A fájdalom általában szimmetrikus, homloktájon vagy tarkótájon jelentkezik, de van aki a fejét szorító abroncshoz vagy túlságosan szoros sapkához hasonlítja. A fájdalom jellege gyakran tompa vagy nyomó, szorító és nem túl erős, inkább zavaró. Általában nem kell a fejfájás miatt félbehagyni a munkát vagy tanulást, de nehezebb koncentrálni.

Ritkán jár együtt hányingerrel, előfordul, hogy a fejfájás alatt az erősebb fények vagy hangok zavaróak. A fejfájás kezdődhet a nap bármely szakában, de gyakoribb a délutáni órákban, hétvégén. Nyaralás alatt gyakran elmúlik. Ilyen fejfájás jelentkezhet időnként (pl. 1-2-szer hetente), de lehet szinte mindennapos is.

Nem ismerjük pontosan az okát, de két dolognak biztosan fontos szerepe van. Az egyik a fej körüli és a nyakizmok tartós megfeszülése, amit az állandó ülő munka, a kevés mozgás, a stressz ("behúzza a nyakát") idézhet elő. Ugyanakkor a fájdalom feldolgozása az idegrendszerben szintén megváltozik, ami hozzájárul a fejfájás kialakulásához. Talán igen egyszerűen fogalmazhatunk úgy, hogy egy valószínűleg veleszületett hajlam alapján az előbb idézett tényezők hozzák létre.
Mit tegyünk?
Ha az embernek fáj a feje, logikus lépés, hogy fájdalomcsillapítót vesz be. Ez rendben van, de egyáltalán nem mindegy, hogy mit és mennyit. A patikákban recept nélkül kapható sok fájdalomcsillapító, reklámokban is találkozunk velük. Mindenképpen az egyszerű, egyféle hatóanyagot (pl. aszpirin, paracetamol) tartalmazó szereket részesítsük előnyben. Ez nem jelent azt, hogy a kombinált készítményeket egyáltalán nem szabad bevenni, de nagyon kell vigyázni a mennyiségre. Az aszpirint és paracetamolt a hatékonyság fokozása érdekében gyakran kombinálják koffeinnel, ergotaminnal, esetleg barbituráttal, kodeinnel és ezekhez a szerekhez nagyon könnyen hozzászokás alakul ki. Ennek az lesz az eredménye, hogy egyre többet kell bevenni (akár naponta többet), mert a hatékonyság csökken, ugyanakkor a fejfájást szinte állandóvá teszik.
Ebből a körből kilépni nem könnyű, ezért a legokosabb nem belekerülni. Másrészt fájdalomcsillapítók rendszeres szedése nem veszélytelen, okozhatnak gyomorfekélyt, esetleg gyomorvérzést, de a vese és a máj működését is károsíthatják. Ezért ha a fejfájás hetente többször jelentkezik, forduljunk orvoshoz. Ilyenkor megelőző kezelést kell mérlegelni, ami átmenetileg (általában legalább 3 hónapon át) rendszeres gyógyszerszedést jelent, de ez ilyenkor nem fájdalomcsillapítót, hanem a fájdalom feldolgozására ható szert jelent. A feszítő (tensios) fejfájás kialakulásában biztosan nagy szerepe van az izmok tartós megfeszülésének, ezért fontos a kikapcsolódás, a rendszeres mozgás. Ez nem teljesítménysportot jelent, megteszi a rendszeres séta is, de kiváló az úszás, kirándulás is

Sürgősségi kórházi ellátást kívánó fejfájások:

1. Hirtelen ütésszerû, igen heves tarkótáji fejfájás (az agyfelszíni erek megrepedése lehetséges).

2. Heves, az egész fejre terjedõ, zavart tudatállapottal járó fejfájás, lázzal (agyvelõ, agyburok gyulladásos megbetegedései, gennyes fülfolyamatok koponyaûrbe történõ terjedése).

3. Napról-napra egyre erõsödõ, szûnni nem akaró fejfájás (agydaganat, agyi erek rendellenes tágulata).

4 Ötven év felett kezdõdõ és egyre fokozódó fejfájás (agydaganat).

5. Koponyasérülést követõ fejfájás és zavart tudatállapot (agyburki vérzés).

6. Szembõl kiinduló, a szemgolyó feszülésével kezdõdõ, majd a halánték felé sugárzó éles fájdalom (zöldhályog).

7. Halántéktájon jelentkezõ lüktetõ fájdalom, melyhez az itt futó bõr alatti ér ceruzaszerû kidudorodása, megvastagodása társul (a halántéki felszínes verőér gyulladása, mely vaksághoz vezet).

Javaslat:
1) Fejfájásos panaszok esetén forduljon családorvosához!
2) A korai kivizsgálással jobb gyógyulási esélyei vannak!
3) Orvosa munkáját könnyíti, ha pontosan, rendszerbe szedve leírja, majd vizsgálata során elmondja fejfájásának jellegzetességeit, esetleges kiváltó tényezõit!
4) Fejfájás esetén orvosi javaslat nélkül ne gyógyszerelje magát!

 
 
ötvenentúl


Forrás: http://www.medimix.hu