Cukros tévhitek - és cáfolatok Az orvos néha még a "tapasztalt" diabéteszesek körében is találkozik olyan meglehetősen elterjedt tévhitekkel, amelyek tisztázása hozzájárulhat a veszélyek megelőzéséhez, a jobb életminőség kialakításához. Ebben igyekszünk segíteni. Tévhit : A cukorbetegségnek kizárólag az inzulinnal kezelt formája súlyos betegség, tehát a "csak" diétát tartó, illetve tablettát szedő betegnek az orvosi intelmeket, javaslatokat nem kell túl komolyan vennie. Cáfolat: Magyarország lakosságának csaknem 5 százaléka, azaz közel 500000 ember cukorbeteg, s közülük mintegy 5-6 százalék az úgynevezett 1. típusú, fiatalkori diabéteszes, akiknek betegsége gyermek-, illetve fiatal felnőtt korban kezdődött és a baj felfedezését követő kezelés azonnal inzulin adását igényelte. Rögtön hozzátesszük: mai ismereteink birtokában ezekben az esetekben is képesek vagyunk korszerű inzulin-kezeléssel, egyensúlyban tartott anyagcserével, rendszeres diabetes gondozással kivédeni a cukorbetegség késői szövődményeinek idő előtti felléptét. A cukorbetegek zömét viszont a 2. típusú, nem inzulinfüggő cukorbetegek alkotják, akiknek 75 százaléka kövér és túlnyomó többségüknél a szénhidrát-anyagcsere zavara mellett még magas vérnyomást, valamint zsíranyagcsere zavart is ki lehet mutatni. Ezt a tünetegyüttest összefoglalóan metabolikus X syndromának nevezzük. Az ilyen esetekben nemcsak a cukorbetegséget, hanem a társult zsíranyagcserezavart és magas vérnyomást is kezelni kell. A diétás utasításban pedig nem csupán a szénhidrátbevitelt szükséges meghatározni, hanem a súlytöbblet miatt az energiafelvétel megszorítása is szükséges. E betegek életkilátásai a megfelelő, összetett terápia nélkül rendkívül kedvezőtlenek az érelmeszesedés talaján kialakuló szívizom infarktus, valamint az agyi vérkeringési zavar és a következményes bénulások miatt. Tévhit: Ha beveszem a tablettát, akkor az étrendemre már nem nagyon kell ügyelnem. Cáfolat: Önveszélyes tévedés, ugyanis a 2. típusú cukorbetegség kezelésének alapkövei: a megfelelő diéta és a fokozott fizikai aktivitás (testmozgás). Csak ezek kiegészítője a tablettás kezelés. Tévhit :Ha a tablettát rendszeresen beveszem, a diétára már nem kell különösebben figyelni. Egyébként is napi három (vagy több) zsemlére vagyok beállítva. Cáfolat: Elmúlt a "zsemle korszak". A napi fogyasztásra ajánlott szénhidrát mennyiség zsemlében végzett kiszámolását az egyszerűség diktálta, hiszen egy zsemle 30 gramm szénhidrátot tartalmazott. A mai korszerű diabétesz kezelés diétás szemlélete szerint a zsemle és más, fehérliszttel készült termékek helyett előnyösebb a rozsliszttel, a durumliszttel, esetleg korpával dúsított péksütemények, kenyérfélék fogyasztása, hiszen ezek nem emelik jelentősen a vércukorszintet. Az egyénenként változó napi szénhidrát mennyiségnek el kell érnie az energia-bevitel 50 százalékát! Tévhit :Csak a szénhidrátokat kell figyelnem és ehetek bármit, ami belefér. Cáfolat : A korszerű táplálkozásban az ételek energiatartalmát is figyelni kell! Elsősorban egyénre szabott energiatartalmú diéta szükséges, amelyet az életmód, a testsúly, a testmagasság és a fizikai igénybevétel határoz meg. Az egyes tápanyagok arányának a következők szerint kell alakulnia: 50 százalék szénhidrát, 30 százalék zsír és 20 százalék fehérje. Például egy 1400 kcal-t tartalmazó étrend napi 175 g szénhidrát, 70 g fehérje és 46 g zsír elfogyasztását jelenti. Tévhit : A cukorbetegek diétájának alapja a "húst hússal" étrend. Cáfolat: Ezt a makacsul visszatérő és erősen rögzült tévhitet sürgősen el kell felejteni! Az egészséges étrendben a szénhidrátoké a főszerep. Ezzel szemben a magyar ember még mindig az ideálisnál lényegesen több zsiradékot fogyaszt, ami a cukorbetegekre éppúgy érvényes, mint az egészségesekre. Fehérjeszükségletünket az állati eredetű fehérjék mellett ki kell egészíteni növényi eredetűekkel is. Az állati eredetű fehérjék bomlási termékei terhelik a vesét, fokozzák az albuminürítést (fehérjevizelés). A növényi eredetű fehérjék ezzel szemben kedvezőbben hatnak a vesére. A legfontosabb ilyen fehérjeforrásaink a kenyér, a tésztafélék, a hüvelyesek és a szójabab. Tévhit: Nem érdekes, hogy milyen a vércukrom, mert 15 mmol/l-es vércukorérték mellett is jól érzem magam. Cáfolat: A csalóka jó közérzet is igazolja, hogy a cukorbetegség milyen alattomos gyilkos. Legtöbbször csak akkor okoz panaszt, amikor már késő és valamelyik életfontosságú szervünk már esetleg jóvátehetetlenül károsodott. Javasoljuk, hogy mindenki tartsa szem előtt és főleg "be" az alábbi értékeket: Tévhit : Igaz ugyan, hogy magas a vércukrom, de hála istennek, a vizeletemben nincs cukor. Cáfolat: Ilyen és ehhez hasonló téves állításokkal elsősorban az önellenőrzést vizelet tesztcsíkkal végző betegeink körében gyakran találkozunk. Ők általában 2. típusú, idősebb, csak diétát tartó, vagy a diéta mellett tablettát is szedő betegek. Számukra a legegyszerűbb ellenőrzési mód a vizeletcukor otthoni ellenőrzése. Tévhit : Lemondtam a szexről, kénytelen vagyok együtt élni potencia problémáimmal. Cáfolat: Erre is igaz, hogy a cukorbetegnek lehetőleg teljes értékű életet kell élnie. A diabéteszes férfiak körében meglehetősen gyakoriak a potenciaproblémák. De van megoldás! Szexuális zavaraival nem kell és nem is szabad együtt élni! Az országszerte működő andrológiai hálózat felkészülten várja a cukorbetegek jelentkezését. Tévhit : A vércukrom éhgyomorra mindig 8 mmol/l alatt van, így semmi veszély nem fenyeget. Cáfolat : Sokszor a háziorvosi rendelőben beszélgető betegek körében hallható ez a mondat, s az alapos vizsgálatok során a legtöbbször kiderül, hogy a beteg több-kevesebb súlyfelesleggel rendelkezik, vérnyomása magas és a szemfenéken már cukorbetegség okozta elváltozások láthatók. Tévhit : Az étkezések után a vércukrom sokszor nagyon megemelkedik, ezért szinte teljesen visszafogom a szénhidráttartalmú ételek fogyasztását. Cáfolat: Orvosként nap mint nap tapasztalom, hogy a diabéteszesek körében hagyományosan elterjedtek bizonyos "étkezési előírások", amelyek helyessége a tudomány mai állása szerint erősen vitatható. Például mindkét típusú és minden korú cukorbetegnél egyaránt előfordul a túlzásba vitt diéta, ami elsősorban a szénhidrátok fogyasztásának extrém mértékű csökkentését jelenti. Az ok, hogy az étkezést követően a vércukor nagyon megemelkedik és úgy vélik, ez a szénhidrátadagok csökkentésével kivédhető. Ami azonban nem mindig igaz! Ha egy-egy alkalommal 80-100 gramm vagy még több szénhidrátot fogyasztottak és ez 4-5 mmol/l-t meghaladó vércukor-emelkedést okozott, valóban nincs más megoldás, mint a szénhidrátadagok visszafogása, illetve a napi szénhidrátbevitel elosztása több kisebb adagra. Ha viszont már 30-40 gramm szénhidrát bevitelét követően is túlzott vércukor-emelkedést tapasztalnak, kezelési típusonként más-más a célravezető eljárás. Tévhit : Igaz, kicsit fegyelmezetlen voltam a diéta betartásában, de semmi baj, majd bekapok az előírtnál több vércukorcsökkentő tablettát, és helyreáll a cukorháztartásom egyensúlya. Cáfolat : Rosszul teszik, akik a vércukorcsökkentő szulfanilurea típusú tablettákból, például a leggyakrabban alkalmazott, glibenclamidot tartalmazó szerekből nem legfeljebb napi hármat, hanem négyet-hatot is bevesznek. Ezeknek a készítményeknek ugyanis van egy maximális adagjuk - általában naponta 3 tabletta -, amelyet túllépve a beteg, vércukra nem csökken, sőt jobbára emelkedik, ugyanis a nagyobb adagok már nem serkentik, hanem inkább gátolják a hasnyálmirigy bétasejtjeinek működését. Hasonló elbírálás alá esik, ha kétfajta, azonos hatásmechanizmusú tablettát (például glibenclamidot gliclaziddal vagy glipiziddel) kombináltan szed valaki.
Drinfo Forrás: http://www.medimix.hu |