Elhízás


Az elhízás népbetegség. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a 10 legsúlyosabb kór közé tartozik, nagyon sok embert érint. Statisztikai adatok szerint minden harmadik ember diétázik valamilyen szinten.

Ki számít elhízottnak?

Mindannyian tudjuk és látjuk, hogy ki az aki ténylegesen kövér. Ez azonban kevés a túlsúly mértékének összehasonlításához, és ahhoz is, hogy el tudjuk dönteni, mikortól kell csak vigyázni a testsúlyra, mikor súlyos mérvű a súlytöbblet. Számszerűsíteni kell az elhízást, amihez a testsúly önmagában nem elég, figyelembe kell venni a testmagasságot is.

Korábban erre leggyakrabban a Broca-indexet alkalmazták, ami úgy nyerhető, hogy a cm-ben mért testmagasságból kivonunk 100-at. Eszerint egy 170 cm-es ember 70 kg-ig számít normális testsúlyúnak. A súlytöbbletet százalékban adjuk meg (így az előző embernek, ha 84 kg-os, 20% súlytöbblete van). Az ideális testsúly megállapításához a Broca-értékből még 10%-ot levonunk. Tehát a 170 kg-os emberünk ideális testsúlya 63 kg, ami igen szigorú kívánalomnak számít.

Ma már gyakrabban alkalmazzuk a testtömeg-indexet (TTI) az elhízás mértékének meghatározására. Ez a testfelszínhez viszonyít, de a kiszámításhoz ugyanúgy csak a testsúly és a testmagasság szükséges: a testsúlyt osztani kell a méterben mért testmagasság négyzetével. Így egy 172 cm magas, 72 kg-os férfi TTI-e 24,3 kg/m2. Normális a TTI férfiak esetében 20-25, nőknél 19-24 kg/m2 között. Túlsúlyról beszélünk 27-ig, enyhe elhízásról 27 és 30 között, közepes elhízásról 30 és 40 között és beteges elhízásról 40  feletti TTI esetén.

Az elhízás típusai
 
Nem csupán az elhízás mértéke számít, hanem a zsírszövet megoszlása is. Alma típusú (férfias) elhízás esetén a zsír főleg a hasra és a törzsre lokalizálódik, körte típusú (nőies) elhízásnál pedig a csípőre és a combra. Az alma típusú hasi jellegű elhízás messze nem csak a férfiakra jellemző. Vizsgálatok azt mutatják, hogy nőknél legalább olyan gyakori ez a forma, és ez a veszélyesebb fajta elhízás. Ilyenkor a felesleges zsír a zsigerek között, a hasban található.

Az elhízás típusa a derék és a csípő körfogat arányából számítható ki. Ha ez férfiak esetében 1-nél, nőknél 0,85-nél nagyobb, alma, vagy hasi típusú elhízásról van szó.


 Az elhízás és a betegségek

 Már esett szó arról, hogy a kövér betegek életkilátásai rosszabbak. Tulajdonképpen a legtöbb betegség fellépésére hajlamosít a nagyobb testsúly. Így gyakoribbak

a szív- és érrendszeri betegségek

a zsírmáj

az epekövesség (kétszeres gyakoriságú)

a köszvény

a mozgásszervi panaszok (2-3-szoros gyakoriságú)

a balesetek

nőknél a menstruációs ciklus szabálytalanságai

a daganatos betegségek (20% feletti elhízásnál férfiakon 16, nőkön 13%-kal több).

Ezek a tények önmagukért beszélnek, és mindenképpen azt sugallják, hogy a testsúlytöbblet nem egészséges.
 

Az elhízás okai
 
Az ember energiaszükséglete az életkorral fokozatosan csökken. A legnagyobb a serdülőkorban, és után 10 évenként 5-10%-kal kevesebb.

Az elhízás kialakulásában szerepet játszhatnak bizonyos örökletes anyagcserezavarok is, de legfontosabbak a túltáplálkozás, a mozgásszegény életmód és a rendellenes étkezési szokások.

Jelentősége lehet az elhízásban a társadalmi helyzetnek is. Az USÁ-ban a feketék általában lényegesen kövérebbek, mint a fehérek. Ezt azzal magyarázzák, hogy szegényebbek, és egészségtelenebb a táplálkozásuk, kevesebbet törődnek az egészséges életmóddal.

Testsúlynövekedést okozhat a dohányzás elhagyása is. Felmérések eredményei szerint a dohányzással felhagyók 69%-ában 2-4 kg testsúlygyarapodás lép fel.  Ez a megváltozott alapanyagcsere, a jobb étvágy következménye. Odafigyeléssel megelőzhető, de általánosságban elmondható, hogy kevésbé árt, ha valaki 4 kg-mal kövérebb, mint ha dohányozna.
 

 Kit kell kezelni?


 Minden elhízottnak fogyókúráznia kell. Nagyon fontos az, hogy utána fenn kell tartani az elért eredményt. A nagy testsúlyingadozások (fogyás-hízás-fogyás-hízás) nem célszerűek. Már esett szó arról, hogy az alma (hasi) típusú elhízás egészségtelenebb, emiatt ezt a formát fokozottabban kell kezelni.Jelentős elhízás esetén nem kell a normalis testsúly elérését célul kitűzni! Élettani szempontból is, az elérhetőség szempontjából is jobb, ha 10%-os testsúlycsökkenést próbálunk elérni. Ezt nem csak elérni, hanem fenntartani is könnyebb.

Nem tanácsos nagyon drasztikus, nagyon szigorú fogyókúrát kitűzni.
A legideálisabb a heti fél kg-os fogyás. Ennél a szintnél nem változik meg a szervezet alapanyagcseréje. (Az alapanyagcsere a szervezet “alap"-működéséhez szükséges energiamennyiség. Ha hírtelen kezdünk drasztikus fogyókúrát, a szervezet védekezésképpen lecsökkenti az alapanyagcserét, kevesebb energiát fogyaszt az alapműködés fenntartásához, nehezebben csökken a súly. Sőt, ha ezután megállunk a fogyókúrával, az alapanyagcsere gyakran az alacsony szinten marad, és a korábbi, fogyókúra előtti, energiabevitel mellett jobban hízunk.)


A fogyókúra


Fogyni csak úgy lehet, ha az ember kalóriabevitele kevesebb a kívántnál. Ez általában kellemetlen, nem könnyen tolerálható. Innen eredeztethetők a fogyókúrák eredménytelenségei.

Csodaszer nincs. Eredményhosszú távúmérsékelt energiamegszorítással járófizikai terheléssel és
szükség szerinti étvágycsökkentőkkel kiegészített fogyókúrától várható.

A táplálkozásban a zsírok bevitelét csökkenteni kell. A felhasznált zsír inkább növényi eredetű legyen. A fehérjefogyasztásnál figyelembe kell venni, hogy a fehér húsok egészségesebbek. A halfogyasztás aránya hazánkban igen alacsony, ezt többszörösére kellene növelni. Legalább heti 2-3 alkalommal kellene halat ennünk. Célszerű lenne az összetett szénhidrátok (zöldségek, gabonafélék, burgonya, magvas kenyerek) fogyasztását is növelni.
 

Fogyasztó gyógyszerek?
 

Elsősorban a diétás elvek bevezetésétől és hosszú távú betartásától várjunk eredményt. Ha ez nem elég, akkor kell gyógyszeres kiegészítésre gondolnunk. A korábbi években alkalmazott gyógyszerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, volt olyan is köztük, amelyiket mellékhatás miatt ki kellett vonni a forgalomból.

 

drinfo


Forrás: http://www.medimix.hu