A nevetésről egy kicsit bővebben!

A nevetéshez mindössze egy izom szükséges, ez pedig a Zygomaticus major!
Ez a halántékig érő rostköteg automatikusan megemeli a szájszegletet,így
alakulnak ki(elspsorban spontán mosoly esetén) a jellegzetes ráncocskák a
szem körül.

A kacagáskutatók szerint: A mosoly fajtájától független jót tesz a
léleknek,jókedvében mindenki pozitív hatással van a többiekre,s ez visszasu-
gárzik rá.Nevetni jó,hiszen szebbek és egészségesebbek leszünk tőle-állítják
német kutatók.A napi össz nevetésünknek 20%-ka kapcsolódik konkrétan a
humorhoz,a viccekhez vagy a nevetést ingerlő helyzetekhez.A többi úgyneve-
zett szociális nevetés,üzenet a társainknak,egyfajta sajátos jelzés,amellyel azt
közöljük,hogy készek vagyunk kapcsolatba lépni velük.A nevetés biztonságot,
játékosságot,barátságosságot sugall,tehát pozitív képet közvetít rólunk a kül-
világ felé.A nevetésnek fontos szerepe van a csoporton belüli szerepek,a tagok
közötti kapcsolatok kialakításában.Nem mindegy ki kivel nevet,és kin nevetnek
a többiek.

A nevetés ragályos-ezt a gyógyhatású járvényt sokszor már magának
a nevetésnek a puszta látványa vagy hangja is kiváltja.A kisbabák 3-4 hónapos
korukban kezdenek el nevetni,ez genetikailag meghatározott tulajdonság,azok
a kicsik is képesek rá, aki vakon vagy süketen születnek.A nevetés nemcsak
egyéni jellegzetesség,a nemek között is vannak különbségek.A nők többet
mosolyognak, az erőteljes,hahotázó nevetés pedig inkább a férfitulajdonság.
A szívesen és sokat nevetők a stresszt is jobban tűrik,mert nevetés közben
fokozott mértékben bontja le szervezetünk a kortizol és dopamin nevű
stresszhormonokat,amelyek egyébbként az érfalat károsítják.Nem elhanya-
golható a nevetés pszihés feszültséget oldó jhatása sem.A kacaj ugyanis
serkenti az agyban a boldogsághormonoknak nevezett endorfinok
termelődését.Ezek az anyagok ráadásul még fájdalomcsillapító hatásúak is.

Tehát egy jóízű,szívből jövő kacagás akár a kínzó fejfájást is elmulaszthatja.
A nevetéshez szükséges izommunka javítja az agy vérellátását,amely
ezáltal több oxigénhez és hormonokhoz (pl. a szerotonin nevű boldogság-
hormonhoz) jut.
Mire képes a nevetés:
-intezíven mozgatja a légzőizmokat
-szabadabb áramlást biztosít a levegő
számára a légutakban
-növeli a vér oxigénellátását
-fokozza a szív és izomaktivitást
-erősíti az immunrendszer ellenálló
képeségét.
Egy angol tanulmány szerint a felnőt naponta átlagosan 15-ször mosolyog.
A gesztus azonban nemcsak barátságos szándékot tükröz.Bár a mosolynak
rengeteg változata létezik,a szakemberek 7 fő fajtáját különböztetnek meg:

1.Spontán mosoly:-Valamennyi közül ez a legszebb.Ha az ember nagyon
jól érzi magát.szinte a lelke is vele nevet.Közben nemcsak a szájzug emel-
kedik kissé,hanem a fogak is megmutatkoznak,és a szem is felragyog.
2.Tartózkodó mosoly:-A száj csukva marad,a szájzug kissé felfelé mozdul.
Jelentése: barárságos hangulatban vagyok,de ne gyere túl közel hozzám.
3.Erőltetett mosoly:-Jól megfigyelhető pl. bolti eladókon,ahogy a vevő a
közelükbe ér.Nem megy fel egészen a szemig,csak a járomcsontig terjed.
Jellegzetes pofazacskót csinál,különösen gyakori ázsiai népeknél.
Hasonló az ún. bátor mosoly is,amikor az ember valójában szomorú,de
szeretné elrejteni problémáit.
4.Ironikus mosoly:-Ösztönös ürümet jelent egy olyan poén felett,amely
zavarba hozza a másikat.A szájszeglet elmozdul,de kissé lefelé.
5.Bocsánatkérő mosoly:- A szájzug megemelkedik,ám a szem kifejezés-
telen marad,néha még a szemhéj is lejebb ereszkedik.Nők gyakran
alkalmazzák.
6.Műmosoly:- Hello,de jó kedvem van!-üzeni a többi embernek.Bohócszerűen
hat,mintha az illető kilépne éppen a porondra nagy,vörösre festett szájjal.
Gyakori jelenség partikon,fogadásokon.
7.Rutinos mosoly:- begyakorolt,tudatosan finomított mozdulat.Műsorvezetők
ás színészek úgy tudják ki,illetve bekapcsolni,mint egy lámpát.


"Mosolyogj,ha telefonálsz.
A másik a hangodon keresztül
ezt megérzi"

objektív