A dohányzás problémája

A dohányosok viszonya a cigarettázáshoz Janus-arcú: egyszerre szeretik és gyűlölik. Sokan a stresszhatásokat győzik le vele, mások a napi rutin megszakítására használják. A cigaretta látszólag segítségül szolgál; még a problémát is csökkenti azzal, hogy megnyújtja a válaszadási időt. A gyakori visszaesés részben ennek a számlájára is írható. A dohányzás azonban a legsúlyosabb önálló egészségkárosító tényező a világon, ezért kell elérni, hogy minél kevesebb fiatal kezdjen el dohányozni és minél több dohányos mondjon le az egészséget romboló szenvedélyéről.

A közlemény címének magyarázatául álljon itt a probléma szó többes jelentése: talány, titok, rejtvény, elméleti, gyakorlati kérdés, (megoldandó) feladat, felvetett dolog vagy terv, nehezen megoldható kérdés, fejtörést okozó gond.

 Epidemiológia

A WHO a dohányzást népegészségügyi katasztrófának nevezi, a betegségek és az idő előtti halálozások legfontosabb, megelőzhető okai közé sorolja; több áldozatot szed, mint az alkohol, a kábítószerek, a fertőzések, a balesetek, a tűzesetek és a bűnügyek együttvéve. Évente 4,9 millió ember hal meg a világon - főleg a 35-69 éves korosztályból - dohányzás okozta betegségben, például: rákban, szív- és érrendszeri betegségekben. Ők a nemdohányzókhoz képest az életükből átlagosan 15-20 évet veszítenek. Ha további karcinogén rizikó-faktor is jelen van (például kövérség, fogamzásgátló-szedés), akkor a fenti betegségek kockázata hatványozódik (1).

Kelet-Közép-Európa a világ második legjelentősebb cigarettafogyasztó régiója. Lakóinak több mint fele aktív dohányos; 1993-1999 között még 20%-kal tovább nőtt a fogyasztás.

Egy felmérés során 2000-ben megállapították, hogy a fejlődő országokban egyre többen dohányoznak, közöttük mind több a nő, ennek a következő generációkra nézve különösen lesújtó következményei várhatók (2).

Hazánkban 3,5 millióan dohányoznak; az egy főre jutó cigarettafogyasztás a harmadik legmagasabb a világon. A 14-16 éves fiatalok fele már kipróbálta, az általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulóinak 10%-a rendszeresen rágyújt. A felnőtt férfiak 40, a nők 27%-a dohányzik. Az évi 20 milliárd szál cigarettáért a dohányosok körülbelül 300 milliárd forintot fizetnek ki, miközben szegénység van és köztudott a dohányzás romboló hatása.

A cigarettafüst

A dohányfüst 4000-nél több kémiai anyagot tartalmaz. E vegyületek fele karcinogén; beépülve a dohányzó ember DNS-rendszerébe (a passzív dohányzóéba is), megváltoztatják a sejtek kódolt programját. Ezek az anyagok - többek között - fokozzák a fogamzásgátlók nemkívánatos mellékhatásait, terhességben rontják a méhlepény vérellátását, veszélyeztetve ezzel a magzat fejlődését és a vetélés kockázata miatt a létét is.

Nikotinabúzus

A nikotin igen erős méreg, 1 cseppje (40 mg) halálhoz vezethet. Egy erős dohányos naponta a halálos adag többszörösét juttatja a saját szervezetébe. A dohányzáshoz még nem szokott szervezetben már az első cigaretta heveny mérgezést okozhat.

A WHO a dohányzást már 1974-ben drogfüggő kórképnek nyilvánította. A nikotin ugyanazokra az érzékeny területekre (receptorokra) hat, mint a kokain vagy heroin; ugyanolyan erős vagy még erősebb függőséget okoz, mint e drogok vagy az alkohol. Elhagyás esetén a megvonásos tünetek pár hét alatt megszűnnek, de hónapokig megmarad a receptorok érzékenysége és általában ez az oka a visszaesésnek.

Passzív dohányzás

A passzív dohányzás jelentősége még kevéssé közismert. A környezeti dohányfüst felhígul az adott helyiség levegőjében, ezért az általa okozott ártalom mértéke függ a helyiség méretétől, az ott elszívott cigaretták számától, a szellőzéstől és az ott-tartózkodás idejétől. A mellékfüstben háromszor nagyobb a szénmonoxid- és nikotinkoncentráció, mint a főfüstben, ezért a hozzátartozók között is egyre gyakoribb az infarktus és a rák, gyermekeik között a hörghurut, az asztma, a tüdőgyulladás.

Promóció, reklámok

Magyarországon a dohányzással kapcsolatban két törvény van érvényben:

• az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól,
• a 2001. évi I. törvény a gazdasági reklámtevékenységről (a dohánytermékek reklámozásának tilalmáról).

A dohányipar promóciója vagy propagandája korszerűbb, hatásosabb, mint a dohányzásellenes programok; igen jól fejezi ki a magyar nyelv, hogy hadjárat folyik. Lélektanilag ügyesen ébresztik fel a fiatalok érdeklődését, ezzel álságos módon - zene, videók, mozifilmek, egyes sport- és egyéb (zenés) rendezvények stb. szponzorálása révén - elősegítik a dohányzásra való rászokást (3).

Egyértelmű az összefüggés a hirdetések, a reklámok és a fogyasztás között. A dohányipar kiterjedt marketingkutatást végez a 18-24 évesek körében. Ebben az életkorban válik az alkalmi dohányos valóban függővé, és a tizenévesek követendő mintáját is alkotja egyben. A cégek a piacot - a reménybeli dohányzók szokásai szerint - különböző szegmensekre osztották és vásárlói csoportokat alakítottak ki a fogyasztók jellegzetességei - életkor, foglalkozás, a szabadidő eltöltése, a vásárlási szokások - alapján, majd ehhez igazodva alakították ki stratégiájukat (4).

A hadjárat természetéről az interneten olvashatjuk az amerikai dohánycégek titkos dokumentumait, ezeket a dohányperek ítélete értelmében kellett közzétenniük. A kérdést az úgynevezett vállalati diverzifikáció bonyolítja: ugyanaz a gyár - ugyanazokat a gyártási ismereteket és módszereket felhasználva - egyfelől addikcióhoz vezető terméket gyárthat, másfelől olyat, amely megszabadít ettől az addikciótól.

Újabb célcsoportok

A közép- és kelet-európai országokban különösen a serdülők és a nők körében emelkedik rohamosan a cigarettafogyasztás. A dohányzás a serdülőkorban típusosan úgynevezett negatív kortársnyomás hatására kezdődik. Ugyanakkor a tanulók 99%-a tisztában van a dohányzás egészséget károsító hatásaival, ahogy a szülők is. Kevéssé köztudott, hogy a dohányipar a rászoktatáshoz additív szerekkel preparált cigarettát kínál. Ha ezt a korszakot a serdülőknek sikerül rászokás nélkül átvészelniük, valószínűtlen, hogy valaha dohányozni fognak. Nagyon fontos tehát, hogy minden eszközzel próbáljuk megóvni a fiatalokat a csábítástól, rászoktatástól.

A dohányzás a serdülőkorban típusosan úgynevezett negatív kortársnyomás hatására kezdődik.

Manapság a nők is fontos célcsoporttá váltak. A dohányipar gyakran szponzorál divatbemutatókat, nők számára rendezett társadalmi eseményeket, sportversenyeket, és igyekszik megnyerni közismert személyek - színésznők, politikusok, művészek - közreműködését.

Számos ok miatt kezdenek dohányozni a nők, de ez érvényes a lányokra és a fiúkra is:

• a szülők és barátok dohányzása,
• lazább kötődés a szülőkhöz és a családhoz,
• erősebb kötődés a barátokhoz és a kortársakhoz,
• nagyobb kockázatvállalási készség,
• hajlam a lázadásra,
• kisebb kötődés az iskolához, valláshoz,
• kevés ismeret a dohányzásról és következményeiről,
• a dohányzásról, dohányosokról alkotott pozitív kép okán (a "felnőtt-társadalomhoz tartozás"),
• úgy gondolják, hogy a dohányzással szabályozni tudják rossz hangulatukat, testsúlyukat.

Különösen aggasztó a dohányzás terjedése a nők körében, mivel a jövő generáció életesélyeit mind közvetlenül - magzati ártalom, majd megszületés után a csecsemő által elszenvedett passzív dohányzás révén -, mind közvetetten - negatív példa mutatásával - kedvezőtlenül befolyásolja.

A dohányzás hatásai a nőkre

A nőket és a férfiakat a dohányzás nem egyformán veszélyezteti. A reprodukcióval kapcsolatos károsodások nem hagyják érintetlenül a férfiak fogamzóképességét sem, mégis elsősorban a nőket érintik. A családon belüli környezeti dohányfüst (passzív dohányzás) is a még nem dohányzó nőket és a gyermekeket károsítja.

Vannak kifejezetten a dohányzó nők egészségét érintő hátrányok: a gyakoribb peptikus fekély, a Crohn-betegség, a szürkehályog, a rendszerint korábban jelentkező menopauza, a gyakoribb csontritkulás, combnyaktörés. A dohányzó, fogamzásgátló tablettát szedő nők körében tízszeresére nő a kockázat az ischaemiás és thromboemboliás szívbetegségre, méhnyakrák veszélyezteti őket. Gyakran lépnek fel körükben menstruációs rendellenességek (rendszertelen ciklus, görcsök, korai menopauza, klimaxos panaszok); nehezebben esnek teherbe, gyakoribb a méhen kívüli terhesség, a spontán vetélés, a korai burokrepedés, a méhlepény rendellenességei, a koraszülés (az összes koraszülés feléért a dohányzást teszik felelőssé). A dohányzás fokozza a perinatalis halálozás - méhen belüli elhalás, újszülött-halálozás - kockázatát.

A magzatra gyakorolt hatások

A nikotinreceptorok már az első trimeszterben kimutathatók a magzat agyában (5). A receptorok aktiválása különböző következményekkel jár az éretlen, fejlődő és az érett idegrendszerben. A fejlődés során a stimuláció hat a sejtreplikációt, a -differenciálódást, a sejtnövekedést és az -elhalást szabályozó génekre. Ezt a hatást tovább fokozza a megszületés utáni passzív dohányzás: a környezet által, az anyatej fogyasztása révén.

A cigarettafüstben lévő szén-monoxid hatására az anya vérében romlik az oxigénszállító képesség. A szén-monoxid átjut a méhlepényen és az amúgy is kevesebb oxigént a magzati hemoglobin csak rosszul tudja megkötni, tehát a magzat kétszeresen is kevés oxigénhez jut, ez pedig az élethez és a magzat fejlődéséhez nélkülözhetetlen.

Ennek első következményeként a magzat korai stádiumban elhalhat és kilökődik. Ez a következmény a naponta elszívott cigaretták számától is függ. Ha megmarad a terhesség, a dohányzás a méhlepényt is károsítja. A csökkent oxigénellátást a szervezet nagyobb méhlepénnyel igyekszik kompenzálni, de ez gyakran rendellenességekkel jár: elöl fekvő méhlepény, terhesség alatti vérzés, korai lepényleválás, korai vagy elhúzódó burokrepedés. Mindezek rontják a magzat életkilátásait. A dohányzó - és a passzívan dohányzó! - anyáknak gyakoribb a kis súlyú - átlagosan 200 g-mal kisebb -, éretlen újszülöttje, nekik egyéb testméreteik (fejkörfogat, mellkörfogat) is kisebbek. A kis súlyú újszülöttek adaptációs zavarokkal küzdenek; több közöttük a szájpadlás-, a végtaghiány és a koponyafejlődési rendellenesség.

A dohányzó anyák gyermekei gyakrabban betegszenek meg csecsemőkorukban; felnőttkori életkilátásaik is rosszabbak; elsősorban szív- és érrendszeri betegségekre, hypertoniára és annak következményeire hajlamosak. A bölcsőhalál (SIDS) szignifikánsan gyakoribb, ha az anya dohányzott a terhesség alatt. Tovább növeli ezt a rizikót az, ha az anya a szülés után is dohányzik; ilyenkor a kockázat már négy és félszeres.

A nikotin kis mennyiségben az anyatejbe is belekerül. Napi 10-15 cigaretta elszívása csökkenti a tejelválasztást (6).

A gyermekeket érő hatások

A környezeti dohányfüstnek kitett gyermekek elmaradnak a fejlődésben (a testmagasságban, a légzési teljesítményben, az intellektuális képességekben; olvasási, magatartási-beilleszkedési zavarok léphetnek föl). Ezeknél a gyermekeknél két-háromszor gyakoribb az asztma, a felső és alsó légúti fertőzések aránya nő (középfülgyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás).

Küzdelem a dohányzás ellen

Megelőzés

A dohányzási szokások kialakulásában nagy szerepet játszik a szociális környezet befolyásoló hatása. A rendszeresen sportoló 13-18 éves fiatalok például 40%-kal kisebb arányban válnak rendszeres dohányossá. Ennek valószínű okai az öntudatosabb viselkedés, a sportos, egészségre orientált miliő előnyös hatása.

Az alapvető viselkedési minták bevésődése már a bölcsődés-óvodás korban végbemegy, ezért érdemes már ebben az életkorban elkezdeni a megelőzést. Nagyon fontos - ha rászoktattuk - a korai leszoktatás a cumiról, cumisüvegről, a szörpök, gyümölcsitalok szopogató élvezetéről, az állandó nassolásról, rágógumizásról. A szájnyálkahártya állandó ingerlése, az ízlelőbimbók erős, aromás ízekkel való folyamatos elárasztása (nyugtató, altató, vigasztaló céllal) lassan szükségletté válik, és állandó ingerlési igény alakul ki. A cumit, a nassolást felváltja az ajkak rágcsálása, az orrpiszkálás, a száj körüli matatás, végül a környezet mintájára a cigarettázás, az alkoholfogyasztás (orális regresszió). Szerepet játszhat a kövérség kialakulásában is.

A személyiség megerősítésével foglalkozó óvodai és iskolai egészségügyi programokban ma már igyekeznek megtanítani a gyermekeket arra, hogy tudjanak nemet mondani a cigarettázásra és minden egyéb káros csábításra.

A dohányosok kétharmada 12-21 éves kora között kezdi el a dohányzást. A megelőzés során a 12-14 éves kiskamaszokat és a 15-18 éves, serdülőkorú gyermekeket kell védeni, informálni, motiválni és aktivizálni arra, hogy válasszák az egészséget, álljanak ellen a kísértésnek, ne tartsák felnőttes dolognak a dohányzást! Legjobb a sokoldalú fellépés: az iskola, a helyi közösségek, a média összehangolt, következetes kiállása. Az iskolában a diákokat nemcsak lebeszélni kell a dohányzás kipróbálásáról, hanem megismertetni őket a rászokás körülményeivel, a csábításnak való ellenállás módjaival (7). A védőnő is segíthet ebben.

Leszokás

A dohányzók többsége le akar szokni a dohányzásról. A leszokást számos tényező befolyásolja, így például az aktuális családi környezet, betegség által kiváltott lelki válság vagy tetemes áremelés stb.

A dohányzás elhagyásának rövid és hosszú távú kedvező következményei vannak: könnyebbé válik a leszokó személy légzése, energikusabb, teherbíróbb lesz, visszatér a szaglásérzése, ízérzése, lehelete friss lesz, pénzt és időt takarít meg stb. Hosszabb távú előnyként csökken a szívinfarktus, a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A terhesség alatt a nők mindent a születendő gyermek szempontjai szerint ítélnek meg, nyitottak, motiváltak. Már a családtervezés idején ebbe az irányba kell terelni a leendő szülő(ke)t. A beszélgetésre időt kell szánni; a családlátogatás alkalmával a védőnő teheti a legtöbbet azzal, ha felsorolja a várható veszélyeket. Rábeszélheti a várandóst, hogy ne hagyja kárba veszni ezt az esélyt. Sajnos a kismamák csupán egyharmada marad absztinens egy évvel a szülés után. Jobban félnek ugyanis a dohányzás elhagyását követő elhízástól.

Segédeszközök

Minden betegnek a cigaretta azonnali és teljes elhagyását kell tanácsolni. Sokaknak csak a sokadik kísérletre, de sikerül.

A dohányzásról való azonnali leszokás nikotinelvonási tünetekkel jár (szorongás, alvászavar, fejfájás, robbanásig fokozódó feszültség, türelmetlenség, a hozzájutás leküzdhetetlen kényszere). Ez általában átmeneti, egy-két héttől hat hétig tarthat, és nagyon kellemetlen lehet. Ezek a tünetek bupropiontartalmú tablettával, nikotintartalmú rágógumival, bőrre helyezhető, nikotintartalmú tapasszal, orrspray-vel, rágógumival, speciális cukorkával csökkenthetők. A tabletta, a tapasz használata orvosi együttműködést igényel.

A tapaszok vény nélkül kaphatók a gyógyszertárban. Nikotintartalmuk miatt óvni kell tőlük a gyermekeket.

Az orrspray hatására a nikotin gyorsan bejut a vérkeringésbe ezért jobban enyhíti a cigaretta utáni vágyat.

Magyarországon a rágógumi közforgalomban kapható. A rágógumiból kezdetben 8-12 darabot kell naponta lassan elrágni, majd csökkenteni a napi adagot, illetve a rágás időtartamát egészen addig, amíg napi egy-két darab is elég lesz már. Általában három hónap alatt hatásos. A rágógumi két ízesítésben - gyümölcs ízű és mentolos formában - kapható a gyógyszertárakban. A rágógumi, a spray és a cukorka ingerelheti az orr- és szájüreg nyálkahártyáját.

Egyes megfigyelések szerint a depresszió elleni gyógyszerek növelik a dohányzásról való leszokás esélyét. Növeli a folyamat sikerét az is, ha a beteg érzi a leszoktató (orvos stb.) résztvevő figyelmét, gondoskodását.

A nikotin ellen vakcinát fejlesztettek ki, ez mint kiegészítő módszer a humán alkalmazás közelébe jutott már. A vakcina fehérjéhez kötött nikotint tartalmaz, ami nagy molekulájú ellenanyag termelését váltja ki. Ezt megköti a nikotin; a létrejövő komplex nagy mérete miatt nem jut át a vér-agy gáton, így elmarad a nikotin idegrendszeri hatása. Az ellenanyag lassítja a nikotin lebomlását, mérsékelve a nikotin megvonási tüneteit is. Tartós a hatása, nincs szükség rendszeres gyógyszerszedésre. Ígéretesnek tűnik preventív alkalmazása a tizenévesek körében (8).

Ugyancsak ígéretes lehetőség lenne az úgynevezett addiktív rekreációs tiszta nikotin, amely se nem toxikus, se nem karcinogén (9).

A nikotinpótlás ajánlott időtartama három hónap, csökkenő adagolásban. Ez igény esetén 1-2 héttel meghosszabbítható vagy többféle készítmény együtt is alkalmazható. Ez az időszak kedvező periódus a leszokásra; sajnos az elvonási tüneteket enyhítő nikotinpótló készítmények a terhesség és szoptatás periódusában nem használhatók.

Módszerek, programok

Jobbak a leszokás eredményei, ha csoportos vagy egyéni dohányzásról leszoktató programok, pszichológiai segítség, viselkedési terápia, pszichoterápia keretében alkalmazzák őket. Oktatási programokkal - beleértve a médiát -, magatartás-terápiával 20-35%-kal csökkenthető a dohányzók aránya. Szerepet játszhat a leszokásban, hogy az ellenkező neműek számára egy dohányzó fiú vagy lány kevésbé vonzó.

A leszoktató kezelések mind klinikailag, mind a költséghatékonyságot tekintve kedvezőbbek a dohányzás miatt kialakult betegségek kezelésénél vagy ezen betegségek más megelőzési módszereinél. Ezért a társadalombiztosítás érdeke is ezeknek a módszereknek a lehető legnagyobb támogatása.

Jó ötlet volna, ha - a telefonálás mintájára - a dohányzást is megtiltanák autóvezetés közben, hiszen lefoglalja az egyik kezet, így feltétlenül balesetveszélyes tevékenység, különösen a mai nagy forgalomban. Ilyen szabályozás Szingapúrban van érvényben.

Az USA-ban eddig több mint 12 millió ember szokott le a dohányzásról.

A leszoktatás segítői

A kulcsszereplő szakmai csoportok - orvosok, nővérek, tanárok, ifjúsági munkások - dohányzása gátolhatja az ifjúság körében a dohányzás elleni programok sikerességét. Sajnos az egészségügyi dolgozók körében 35-40%-os a dohányzók aránya, így nincs olyan erkölcsi alapjuk, amelyre támaszkodhatnának a leszoktatásban résztvevők a nehéz pillanatokban. Az orvosok nem ismerik a leszoktatást segítő módszereket, lehetőségeket; sokan nem is tekintik feladatuknak, hogy segítsenek a betegnek elhagyni a dohányzást. A dohányzásmentes kórházak létrehozása is csak részlegesen sikerült; sem a dolgozók, sem a betegek nem veszik komolyan.

Az orvosok nem ismerik a leszoktatást segítő módszereket, lehetőségeket; sokan nem is tekintik feladatuknak.

Kortárs segítők

Magyarországon 1994 óta már bevett gyakorlat az iskolákban a dohányzásellenes kortársoktatás. A kortárssegítés a serdülőkori sajátosságokból eredő, a fiatalok között meglévő egyenrangúság-érzést, összetartást és szolidaritást hasznosítja empátiával, őszinteséggel, hitelességgel, kölcsönös bizalommal. A kortárs segítő a fiatal és a szakember közötti kapocs.

A kortárs segítő tevékenység egyaránt pozitív hatású a segítettre, a segítőre és az iskolai légkör alakulására. Számos más területen is pozitív lehet hatásuk (drogmegelőző munka, exdrogfogyasztók támogatása stb.).

Újabban egyes szakértők kétségbe vonják alkalmasságukat, mondván, hogy gyerekek még a problémák felismeréséhez és a segítségnyújtáshoz.

Alapellátás

A családorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi hálózatnak - viszonylag kis befektetés árán - döntő a szerepe a dohányzás megelőzésében és a leszoktatásban. Magyarországon körülbelül tízezer alapellátó van. Hetente közel száz beteggel találkoznak, akiknek 40%-a dohányzik. Az alapellátók tanácsában jobban bízik a beteg, mint bárki máséban. Óvakodnunk kell az ijesztgetéstől! Újabban a 6700 háziorvos számára általános egészségmegőrző programot dolgoztak ki, hogy segíthessenek, jó példával szolgálhassanak a betegeiknek. Vannak számítógépre alapozott, rendszerint interaktív programok, ezek különösen gyógyszerrel kombinálva hatásosak.

Az alapellátás keretein belül a fogorvosoknak is fontos szerep jut a dohányzás visszaszorításában. A dohányzás számos nyálkahártya-elváltozás, fogászati és parodontológiai betegség kiváltója. A szájüreg állapota összefügg a szervezet szinte minden területének állapotával; a szájüregben dolgozó fogászati team tehát minden más szakterület orvosánál előbb észlelheti a szájüreg lágy szöveteinek elváltozásait, de információt szerezhet más testrészek kóros állapotáról is. A fogorvosok tehát - ha megfelelő felkészítésben részesülnek - akár hatékonyabbak is lehetnek általános orvos kollégáiknál.

A kötelező iskolai fogászati szűrések, a terhes anyák kötelező szűrései jelentős ismeretterjesztési lehetőségek.

A hazai - elsősorban a tüdőgondozókban működő - leszokást segítő rendelések szervezett, folyamatos szolgáltatást nyújtanak. Az egész országra kiterjedő hálózatuk a világhálón a www.oefi.hu oldalon elérhető.

Oktatás

Jelentős egészségügyi szervezetek azt javasolják, hogy az orvosok rutinszerűen nyújtsanak segítséget dohányzó betegeiknek a cigaretta elhagyásához. Már rövid, háromperces tanácsadás is segítség lehet. Ennek ellenére az orvosegyetemeken nem vagy csak kevéssé foglalkoznak ezzel a kérdéssel, pedig számos módszer áll már rendelkezésre:

• tradicionális oktatás (előadások, videofilmek, kiadványok),
• betegközpontú módszer (információmegosztás, nyílt és zárt végű kérdések, a beteg motivációjának meghatározása, önbizalmának növelése),
• standardizált beteginstrukció (a beteget megszemélyesítő képzett laikusok segítségével),
• szerepjátszás (a beteget medikus személyesíti meg),
• ezek kombinációi (10).

A dohányzó beteggel történő foglalkozás sajnos még a pulmonológus rezidensek képzési tematikájában sem szerepel.

A közösség feladata

Az egészséghez való alapjogot a Magyar Alkotmány 1948 óta garantálja. A gyermek jogairól szóló egyezmény szerint az egyezményben részes államoknak kötelessége a korszerű felvilágosító anyagok hazai előállítása, terjesztése a médián keresztül. A szülőkkel közös a felelősségük a gyermekek neveléséért és fejlődésük biztosításáért.

Ennek kapcsán felmerül a dohányzással kapcsolatos elfogadó magatartás kérdése, illetve a szülők - a környezet - dohányzásából eredően a passzív dohányzás által a kiskorú veszélyeztetése.

A kormányoknak fenntartással kell minden olyan ajánlatot fogadniuk, amelyet a dohánygyárak egészségügyi, tudományos, kutatási vagy oktatási programok támogatására, finanszírozására tesznek.

Nélkülözhetetlen a dohányzáspolitikában a dohányipar viselkedésének tanulmányozása. A média globalizációja sajátos fenyegetést jelent, alááshatja a dohánykereskedelem elleni nemzeti törekvéseket.

Csak átfogó, következetes programoktól várható eredmény. A nemzeti programok elégtelenek, szükséges a nemzetközi összefogás, a tapasztalatok cseréje, az egységes fellépés a dohányiparral és termékeivel szemben.

A WHO 1999 óta tárgyalja és 2003-ban elfogadta a dohányzásellenes keretegyezményt. Eszerint az elfogadó és aláíró országoknak (hazánk is közéjük tartozik) célszerű bevezetniük egy hatékony adó- és árpolitikát, a passzív dohányzás megelőzését célzó intézkedéseket, a félrevezető jelzők (light, mild, low tar stb.) betiltását, a cigarettásdoboz 50%-át elfoglaló figyelmeztető felirat meglétének ellenőrzését, a teljes reklám- és promóciós tilalmat. Hatékony intézkedéseket kell foganatosítaniuk a fiatalok dohánytermékekhez jutásának megakadályozására és a csempészet visszaszorítására.

Irodalom

1. Thomas M. Életünk a dohányzási epidémia korában. Pneumologie 2002;56:477.
2. Ezzati M, Lopez AD. Estimates of global mortality attributable to smoking in 2000. Lancet 2003;362:847.
3. Pumpe K. Gyermekekre irányuló dohányreklám Németországban. Pneumologie 2002;56:247-54.
4. Ling PM, Glantz SA. A dohányipar marketingkutatási eredményeinek felhasználásával hatásosabb dohányzás elleni kampányokat lehet szervezni. JAMA 2002;287:2983-9.
5. Hellström-Lindahl E, Nordberg A. Terhesség alatti dohányzás: hogyan adhatjuk át az addikciót a következő generációnak? Respiration 2002;69:289-93.
6. Issekutz B, Issekutz L. Gyógyszerrendelés. Gangliopelgica Medicina; 1979. p. 190-192.
7. Tonnesen P. Hogyan csökkenthető a tizenévesek dohányzása? Eur Respir J 2002;19:1.
8. Pentel P, Malin D. Nikotinfüggőség elleni vakcina: nem az agyat célozza meg, hanem a hatóanyagot. Respiration 2002;69:193-7.
9. Gray N, Boyle P. The future of the nicotine-addiction market. Lancet 2003;362:846.
10. Spangler GJ, et al. Dohányzásellenes intervenciós képzés. A jelenlegi erőfeszítések és hiányosságok az USA orvosegyetemein. JAMA 2002;288:1102-8.