MedimiX
 

Keresés a honlapon
 




Eddigi látogatók
Nyomtatóbarát verzió

Amit a köszvényről tudni kell

A köszvény olyan anyagcsere-rendellenességek csoportja, melynek során a purin-anyagcsere vérterméke, a húgysav felszaporodik a vérben (hyperurikaemia), a testfolyadékokban, és esetenként a nagy húgysavtartalmú testfolyadékokból kristályok rakódnak le a szövetekben.

Hogyan kerül a húgysav a szervezetbe?

Részben a szervezetünkben lejátszódó anyagcsere-folyamatok során képződik, részben a szervezetbe kerülő összetett fehérjék egyik építőanyagából, a purinból szabadul fel. A normális szérumhúgysavszint 0,42 mmol/l. Az átlagértékek férfiakban magasabbak, mint nőkben. 0,42 mmol/l szérumhúgysav-koncentráció felett a köszvénygyakoriság rohamos növekedést mutat. A köszvényes betegek 75-90%-ában a hyperurikaemia oka a húgysavkiválasztás zavara. A magasabb vérhúgysavszint önmagában nem elégséges a klinikai tünetek létrejöttéhez, a köszvény diagnózisához. A hyperuricaemiás egyének zömében sohasem alakul ki köszvény vagy veseszövődmény. A köszvényes betegek csupán 10-15%-ában mutatható ki fokozott húgysavképződés. E betegek többségében nem ismert a fokozott húgysavszintézis oka, de néhány esetben speciális, veleszületett purinenzim-defektus mutatható ki. Magasabb húgysavszint egyéb betegségekben is kialakulhat, így például veseelégtelenségben, leukémiákban, thrombocytosysokban, bővérűségben, tüdőgyulladásban is. A köszvényes ízületi gyulladás főleg a felnőtt férfiak betegsége, ritkábban alakul ki fogamzóképes nőkben. A betegség gyakorisága a kor előrehaladtával nő. Úgy tartjuk, hogy nálunk a köszvény ritka, e hit alapja azonban gyakran az, hogy a nem típusos formában megjelenő köszvényt általában nem ismerik fel. Európában a népesség 5-8%-ában fordul elő.

Van-e típusos formája a köszvénynek?

Igen, a köszvény típusos megjelenési formája a köszvényes roham, amely leginkább kövér férfiaknál, 45 éves kor után figyelhető meg. Legtöbbször a láb nagyujja válik fájdalmassá, megduzzad, kipirosodik, érintésre és mozgatásra igen érzékeny. A fájdalom rohamszerűen jelenik meg, leginkább éjszaka, hajnal felé. Ritkán a boka, vagy térdízület, a kéz ujjai, a könyök is megbetegszik. A betegség kialakulására hajlamosít az elhízás, az alkoholfogyasztás, a foglalkozási vagy környezeti ólomártalom, a magas vérnyomás, a veseműködés zavara, egyes vizelethajtók szedése és a köszvényes megbetegedés a családban.

Miben nyilvánulhat meg a köszvény?

  • az ízületek és a környező szövetek heveny gyulladása
  • krónikus deformáló gyulladás, a környező szövetekben urátlerakódással (köszvényes csomók)
  • vesekőbetegség
  • krónikus vesebetegség és magas vérnyomás.

A köszvény és a hyperurikaemia gyakran társul elhízással, túlzott alkoholfogyasztással, a zsíranyagcsere zavarával, csökkent cukortoleranciával, szívbetegséggel, magas vérnyomással.

A köszvény lefolyásának szakaszai

A kezeletlen köszvény lefolyása négy szakaszra tagolható

  1. tünetmentes hyperurikaemia
  2. akut köszvény
  3. rohamközti tünetmentes szakaszok
  4. krónikus köszvény

Mi a podagra?

A klasszikus roham általában egyetlen perifériás ízületet érint, típusosan az öregujj (nagy lábujj) ízületét. Ezt hívjuk podagrának. Az első roham az esetek 50%-ában ezt az ízületet érinti. Gyakori a bokaízületben, a térdben, a kéz kisízületeiben, a csuklóban és a könyökben. Többnyire a hajnali órákban jelentkezik, erős ízületi fájdalommal. Néhány óra alatt az ízület és környéke duzzadttá, meleggé válik, felette bőrpír alakul ki, a fájdalom fokozódik. A gyulladás maximuma 24 órán belül kialakul, láz, gyengeség kísérheti. Kezelés nélkül 5-15 nap alatt megszűnik.

Állandó tüneteket okoz a köszvény?

Nem. A köszvényes rohamok közötti időszakok tünetmentesek. Előfordulhat, hogy az első roham után sohasem ismétlődik, máskor több év eltelte után jelentkeznek ismét a rohamok. Legtöbb esetben azonban az első roham után egy év elteltével jön a második is. Esetenként a rohamok gyakoribbá, súlyosabbá válnak.

Mi a tophus?

A krónikus köszvényre jellemző csomó. Ezek a szabálytalan alakú csomók az ujjak és a kéz feszítő felszínén, az alkar külső oldalán, a könyökökön, az Achilles-ínon, az öregujjízületen, a fül porcos részén jelennek meg. Belsejükben kicsapódott kristályok vannak. Kezeletlen esetekben a tophusok nagyra nőhetnek, kifekélyesedhetnek, felülfertőződhetnek. Krónikus esetben visszafordíthatatlan ízületi károsodás jön létre. Az izületek mozgása csökkent.

Mi válthat ki köszvényes rohamot?

Az esetek egy részében direkt ok nem igazolható, de a köszvényes rohamot gyakran kiválthatja a bőséges étkezés, az étkezést követő alkoholfogyasztás vagy az ízületek fizikai megterhelése. A testi megterhelés mellet a lelki megterheléseknek is szerepet tulajdonítanak a tünetek fellángolásában vagy a krónikus folyamat rosszabbodásában. A húgysav anyagcserezavarát gyakran kíséri vesekőképződés, akut, ill. krónikus vesebetegség. A húgysavkő-képződés legfontosabb kiváltója a magas szérumhúgysavszint. Főleg azokban az esetekben gyakori, ahol fokozott a húgysavképződés, és ez fokozott húgysavkiválasztással társul. Húgysavkőképződésre hajlamosít a kevés folyadék fogyasztása, a vizelet pH-csökkenése, savanyodása. Az akut húgysav-veseelégtelenség oka a húgysavkristályok gyors kicsapódása a vese gyűjtőcsatornáiban. Krónikus, húgysav indukálta vesebetegség leginkább krónikus, kezeletlen, köszvényes csomókkal járó köszvényes betegeken alakul ki progresszív vesebetegség formájában, mely a betegek halálozásának 25%-áért felelős.

Milyen vizsgálatok szükségesek a diagnózis felállításához?

A klasszikus akut és krónikus köszvény kórtörténete jellemző, és jelei jellegzetesek. Az emelkedett szérumhúgysavszint esetén a diagnózis valószínűsíthető. A húgysavkristályok speciális fénymikroszkópos vizsgálattal kimutathatók az érintett ízületből vett folyadékban, vagy a bőrelváltozásokból (tophusokból) nyert mintában. Fiatal korban fellépő primerköszvény esetén annak definiálására, hogy a kiválasztás csökkenése vagy a húgysavszintézis fokozódása okozza-e a magas szérum-húgysavszintet, meg kell határozni kevés purint tartalmazó diétán a vizelet húgysavkiválasztását.

Az akut köszvényes roham kezelése

A kezelés célja a fájdalom, a gyulladás megszüntetése, az ízületi nyomás csökkentése. A szájon át adott colchicin gyorsan, néhány órán belül hat. Az akut roham elmúltáig nem tanácsos a szérumhúgysavszintet gyógyszeresen csökkenteni. A húgysavszintet csökkentő gyógyszerek ilyen esetben elnyújtják a roham időtartamát. Gyorsan javíthatók a tünetek gyors hatású, nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel is. A gyógyszerszedés javallata, a dózis meghatározása, az alkalmazási idő, az ellenőrzések módjának és idejének a meghatározása a kezelő orvos feladata. Nagyon sok esetben a betegség rosszabbodásának oka az, hogy a beteg nem megfelelő adagban, nem megfelelő módon, nem megfelelő ideig szedi a gyógyszert és az akut tünetek megszűntével megfeledkezik a kontrollvizsgálatokról.

A krónikus köszvény kezelésének alapelve

A köszvény megfelelő kezeléssel gyógyítható. A terápia lényege minden olyan tényező figyelembe vétele és kiiktatása, amely a húgysavszintet növeli, illetve olyan gyógyszereket kell alkalmazni, amelyek a húgysavszintet csökkentik. Kerülni kell azoknak a gyógyszereknek az alkalmazását, amelyek a köszvény lefolyását ronthatják. A kezelés beállítása, irányítása, ellenőrzése a háziorvos, vagy szakorvos kötelessége és felelőssége.

Az étrend, az életmód szerepe

A köszvény kezelése az életmód, az étkezési szokások változtatását és folyamatos gyógyszerszedést igényelhet. Mindehhez a beteg megfelelő hozzáállása, motivációja is szükséges. Megfelelő étrend, fokozatos fogyás, az alkoholfogyasztás csökkentése vagy elhagyása a betegség korai szakaszában önmagában elégséges lehet, de a betegség késői szakában is meghatározó értékű.

Mikor indokolt a húgysavszint gyógyszeres csökkentése?

Gyógyszer adása akkor indokolt, ha az akut köszvényes rohamok ismétlődnek, és ha köszvényes csomók, csont- és vesekárosodás, húgysavvesekövek észlelhetők. Mindezek nélkül is indokolt a húgysavszint csökkentése, ha igen magas a szérumhúgysavszint, főleg fokozott húgysavképződés és húgysavürítés esetén. A húgysavürítést fokozó gyógyszerek adásával együtt fokozni kell a folyadékbevitelt, a vizeletet pedig alkalizálni szükséges, főleg a kezelés első heteiben. Ezzel elkerülhető a fokozott húgysavürüléssel járó kristálykicsapódás, kőképződés.

A köszvény diétás kezelésének alapelvei

A köszvény kezelésében a diétának meghatározó szerepe van. A helyes és következetes diéta eredményeként a jellegzetes panaszok enyhülnek, a rohamok pedig elmaradnak, illetve megelőzhetőek. A diéta megállapításakor több tényezőt kell figyelembe venni, elsősorban a testsúlyt. A köszvényesek túlnyomó része elhízott. Az elhízás kedvez a betegség kifejlődésének, súlyosbítja a panaszokat, a testsúly csökkenésével viszont arányosan javul a beteg állapota. A testsúly csökkentése érdekében természetesen energiaszegény diétára van szükség. A diéta energiatartalma az elhízás fokától és a fogyókúra időtartamától függ. Általában 1500 kcal-át tartalmazó diétával kitűnő eredményeket lehet elérni, s ebben az esetben csupán a zsírokat, cukrokat és az ezekben gazdag ételeket kell elhagyni, illetve jelentősen csökkenteni. Ebben az esetben elérjük az energiacsökkentést, de közben az értékes élelmi anyagokból szervezetünk nem szenved hiányt.

 

Dr.Gurzó Mihály