A betegségekhez kapcsolódó juttatások

Magyarországon számos olyan beteg él, felnőttek, gyerekek egyaránt, akiknek a betegsége - gyógyszer szedésével, vagy anélkül - de mindenképp speciális, a normálistól eltérő, ezáltal természetesen sokkal költségigényesebb táplálkozással tartható karban. Ebbe a kategóriába sorolhatóak a táplálékallergiások: a lisztérzékenyek, a tejcukorérzények (más szóval laktózérzékenyek), illetve a cukorbetegek. Adott esetben szükség lehet bizonyos paraméterek rendszeres mérésére is, így a cukorbetegek esetében a vércukor mérésére.
Azokról az emberekről van szó elsősorban, akik tulajdonképpen ugyanúgy élik életüket, mint az átlag, de rendszeres és egészséges táplálkozásuk önhibájukon kívül jóval többe kerül.
Remélhetnek-e ezek az emberek valamilyen állami juttatást, támogatást, adó-, vagy más kedvezményt, és ha igen ezekhez milyen igazolásokat kell prezentálni?
Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Pálfi Erzsébethez, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetikai Tanszékének munkatársához, az Új Diéta c. szaklap szerkesztőbizottsági tagjához.

1. Magyarországon hány embert érinthetnek az interjúban felsorolt betegségek: a lisztérzékenység (coeliakia), a laktózérzékenység és a cukorbetegség?

A lisztérzékenység gyakorisági aránya az európai átlag populációban egy 2000-2003 között végzett, 10 országra kiterjedő vizsgálat szerint 1:120. Ez azt jelenti, hogy a coeliakia sokkal gyakoribb, mint ahogy azt korábban gondolták. Magyarországon még nem történt ez irányban reprezentatív felmérés.
A laktóz intolerancia esetében elmondható, hogy a lakosság mintegy 14%-a érintett kisebb-nagyobb mértékben.
Magyarországon az összlakosság közel 10%-a érintett a diabetes által. Ebbe beletartoznak a felismert, diagnosztizált cukorbetegek, a kezelés alatt még nem állók, illetve a csökkent glükóztoleranciások is. I-es típusú diabetes mellitusban a cukorbetegek kevesebb, mint 5%-a szenved.

2. Mekkora többletköltséget jelenthet havonta egy családban 1-1 beteg étkeztetése gyermek, illetve felnőtt esetében?

Külön kell választani itt is a három betegséget, annak ellenére, hogy mindegyikre jellemző az élethosszig tartó diéta. A lisztérzékenység jár a legnagyobb anyagi teherrel, mivel speciális, úgynevezett gluténmentes élelmiszereket kell fogyasszanak az érintettek. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos búzalisztes gabonaipari, sütőipari és tésztaipari termékek helyett jóval drágább (5-10-szeres)árú termékeket kell megvásárolniuk.
A laktóz intoleranciások laktózmentes tejének ára - több cég is gyárt ilyet - az előző csoporthoz képest "mindössze" 1,5-2-szerese a hagyományos tejnek.
A cukorbetegek étrendje, mivel egyre inkább a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hasonlít, nem jár olyan jelentős többlet költséggel, bár az édesítőszerek, vagy a gloukonon cukor helyett való használata egy nyugdíjasnak már érzékelhető terhet jelent.

3. Milyen állami támogatást kapnak az egyes betegségben szenvedők, illetve családjuk? Nem az esetlegesen felírt gyógyszerek TB támogatására gondolunk, hanem akár magasabb családi pótlékra a gyermekek esetében, akár adókezdvezményre a felnőttek esetében.

A lisztérzékenységgel és a laktózintoleranciával együtt élők a törvényi szabályozás szerint súlyos fogyatékosnak minősülnek, így számukra adókedvezmény jár. A betegség fennállását szakorvosnak kell igazolni. Az SZJA kedvezmény 2004-ben havi 2000 Ft volt. Ezt a kedvezményt viszont kizárólag az tudja igénybe venni, akinek a tárgy évben min. 24.000 Ft SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik. Ez azt jelenti, hogy ezt a kedvezményt a nyugdíjasok, az alacsony jövedelműek, az eltartottak, a munkanélküliek, a szociális jellegű eltartásban részesülők, valamint a főiskolai vagy egyetemi hallgatók értelemszerűen nem vehetik igénybe.
A lisztérzékenyeknek jár az emelt családi pótlék, amelyet szintén szakorvosi igazolással lehet kérvényezni, és addig jár, amíg a gyermek középiskolai tanulmányait végzi. Ez az összeg 2004-ben havi 13.300 Ft volt.
Jár még gyermekgondozási segély azoknak a családoknak, ahol az anyuka a gyermek betegsége miatt meghosszabbítja a GYES-t. Igénybe vehető - külön kérvényezéssel - az ápolási díj is.
Jár még a lisztérzékenyeknek a közgyógyellátási igazolvány is, ennek előnyeit azonban nem tudják kihasználni, hiszen számukra nem a gyógyszerek, hanem a diéta jelenti a kezelést.

4. Mely rendeletek szabályozzák a támogatásokat?

A súlyos fogyatékosság minősítésről a 15/1990. (IV.23.)SZEM rendelet rendelkezik.

Az emelt családi pótlékról a 5/2003. (II.19.)ESzCsM rendelet rendelkezik.

A gyermekgondozási segélyről a 1998. LXXXIV.Tv. rendelkezik

Az ápolási díj az 1993/III. Tv. rendelkezik.

A közgyógyellátási igazolvány igényléséről a 1993/III. Tv. rendelkezik.

5. Hol lehet igényelni a támogatást?

A támogatásokat a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságánál, az illetékes Területi Államháztartási Hivatalnál, helyi önkormányzatoknál lehet igényelni. Segítséget adhat ebben az internetet használók számára a www.magyarorszag.hu/ugyintezo/dokumentumtar/ ahonnan a szükséges nyomtatványok nagy része letölthető, kinyomtatható, vagy a számítógéppel kitölthető és így lehet a megfelelő hivatalhoz beadni.

6. Milyen igazolások szükségesek ahhoz, hogy a támogatás iránti kérelem beadható legyen, és az igazolást hol kell beszerezni?

A diagnózist és kezelést végző szakorvos által kiállított igazolás szükséges a kérelmek benyújtásához.

7. Vannak-e érdekképviseleti szervezeteik az ilyen betegségben szenvedőknek, ahol jogi, vagy más jellegű támogatásra számíthatnak a betegek?

Természetesen több ilyen szervezet is van, hogy csak a legismertebbeket említsem:
Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete
Laktózérzékenyek Társasága
Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége

8. A gyermekintézmények, (óvodák, iskolák), valamint a kórházak - az ilyen betegségben szenvedők bármilyen kórházi kezelése esetén - magasabb költségtérítést kapnak-e étkeztetési többletköltségeik fedezetére?

Nem, nem kapnak. Sajnos sok közétkeztetés nem is foglalkozik ezekkel az étrendekkel.

9. Vannak-e ilyen jellegű támogatások és kedvezmények az EU-ban?

Léteznek hasonló támogatások az EU tagországaiban, de ezt nemzeti szabályozás szintjén oldják meg.

10. Előír-e az EU Magyarország számára a jelenlegi gyakorlattól eltérő megoldást, megoldásokat? (pl: új betegségcsoport támogatása, a támogatás mértékének meghatározása stb.)

A fenti betegségekben, valamint az anyagi támogatások tekintetében azt kell mondjam, sajnos nem. Mert ha előírná, akkor azt természetesen teljesíteni kellene.

11. Cukorbetegeknél jelentős költség a vércukormérő készülék megvásárlása, a tesztcsík rendszeres használata. Mi a helyzet ezek támogatásával?

A kezelő szakorvos írhatja fel a vércukormérőt a 19/2003.(IV.29.)ESzCsM-BM. rendeletben foglaltaknak megfelelően (megjelent a Magyar Közlöny 2003/44. számában). A TB e rendeletnek megfelelően a készülékek egy meghatározott körét - fix összeggel, vagy a készülék árának 50 %-val - támogatja. Ugyanez vonatkozik a tesztcsíkokra is. Csak olyan készülék tesztcsíkját támogatja, ahol a készülék is támogatott. A beteget a hivatkozott rendelet az orvos rendszeres látogatására, azaz kontrollra kötelezi.

Kapcsolódó oldalak:

mypin.hu