MedimiX
 

Keresés a honlapon
 




Eddigi látogatók
Nyomtatóbarát verzió

Fájdalom, láz, fájdalom- és lázcsillapítók

A fájdalom jelzés arról, hogy figyeljünk oda, mert valami rendellenesség van a szervezet működésében, amit talán ki lehet igazítani.

Ha az ember szokatlan és különleges fájdalom esetén kellő időben orvoshoz fordul, az esetek többségében sikerül kideríteni a fájdalom okát és kiküszöbölni azt, vagy legalább a fájdalmat megszüntetni. A bőrünkben, illetőleg belső szerveinkben fájdalomérző végkészülékek találhatók, amelyek az idegek közvetítésével a gerincvelőn keresztül futnak a különböző szintű agyi fájdalomérző központokba és végül az agykéregbe, ahol a fájdalomélmény tulajdonképpen tudatosul. A fájdalomélmény súlyossága legalább annyira az egyén fájdalom iránti érzékenységétől is függ.

Az orvos minden rendelkezésére álló eszközével igyekszik a fájdalom okát kideríteni, és ha lehet, azt kiküszöbölni. Ha a fájdalom hátterében például féregnyúlvány-gyulladás, gyomorperforáció (gyomorátfúródás) vagy gennyedő gyulladás áll, akkor a gyulladt féregnyúlvány eltávolítása, a kilyukadt gyomor bevarrása, a gennyedő gyulladás gyógyszeres megszüntetése nemcsak a fájdalmat szünteti meg, hanem a fájdalmat kiváltó okot is kiküszöböli.

Minden olyan esetben, amelyben oki (kauzális) fájdalomcsillapításra lehetőség van, erre kell törekedni. Tüneti fájdalomcsillapításra azonban még akkor is szükség lehet, ha az ok ismert, de kiküszöbölésére még várni kell. Így pl. ha sikerült megállapítani, hogy egy-egy fájdalmas görcsrohamért epekő vagy vesekő a felelős, akkor addig, amíg a műtétre nem kerül sor, tüneti fájdalomcsillapításra van szükség, de már csak a pontos diagnózis ismeretében. De tüneti a fájdalomcsillapítás minden olyan esetben is, amikor a fájdalom okát az orvos meg tudja állapítani, de nem tudja kiküszöbölni. Ilyesmire kerülhet sor, pl. egyes ízületi gyulladásokban vagy egyes daganatféleségeknél.

Tüneti fájdalomcsillapításra van szükség akkor is, ha a fájdalom okát nem tudjuk kideríteni, pl. bizonyos jellegű fejfájáskor vagy kimutathatatlan eredetű hátfájáskor.

A heveny fájdalom esetén bevett fájdalomcsillapító tabletta vagy kúp azonban elfedhet bizonyos tüneteket, pl. az appendicitisz okozta fájdalom gyógyszeres elfojtása késleltetheti az orvosi vizsgálatot és életveszélyes átfúródás veszélyével fenyeget.

A hirtelen jelentkező fájdalom általában könnyebben csillapítható, de néha olyan fokú lehet, hogy orvosi segítségre és receptköteles gyógyszer adására van szükség. Az állandó fájdalom csillapítása nehezebb feladat.

Idegi fájdalom

Fájdalom keletkezhet az idegek nyomása, sérülése, károsodása következtében. Az idegek nyomását leggyakrabban gyulladás okozza. A fájdalom mellett jelentkezhet zsibbadás, hideg vagy égető érzés, villanyozás érzése. Például övsömörben az érintett ideggóc által felügyelt bőrterületen sokszor már hetekkel a hólyagok megjelenése előtt fájdalmat érzünk, sokszor tévesen vese- vagy tüdőbetegség gyanúját keltve, pedig az ideggócokban szaporodó vírus okozza.

Cukorbetegség (diabetesz) egyik szövődménye a diabeteses neuropáthia, az idegek ereit megbetegítve, gerinc eredetűnek látszó, igen fájdalmas ideggyulladás képét utánozva súlyos mozgásszervi panaszokat, fájdalmat okozhat. Ebben az esetben nem a rheumatologiai kezelés, hanem a cukoranyagcsere rendezése, B vitamin komplexek adása az elsődlegesen választandó terápia.

Izom és ízületi fájdalom gyakori tünet. Okozhatja vírusfertőzés, pl. influenza, az izmok túlerőltetése. A fájdalom oka az izomrostok túlnyújtása. A rándulást, az izületet rögzítő tok, szalagok, izmok sérülése, szakadása kísérheti. Nagy fájdalom, duzzanat, bevérzés jelentkezhet, az ízület a fájdalom miatt használhatatlanná válik. Az ínak, ínhüvelyek gyulladása a vállfájdalmak, csuklótáji fájdalom leggyakoribb oka, de előfordulhat a könyöktájon, Achilles ínon is (teniszkönyök, Achilles tendinitisz) jelentkezhet a fájdalom, ez utóbbi például bizonyos gyógyszer mellékhatásaként.

Reumatoid artritisz miatt a beteg fájdalmas ízületét nem használja, ezért az megmerevedik és a hozzá tartozó izmok elvékonyodnak, sorvadnak, ami a mozgás beszűkülésével és fokozott fájdalmával jár.

Ízületi elfajulás (arthrosis) Ha a porc fokozott mértékben fajul el, akkor a fölötte levő ínhártya vagy kötőszövet is gyulladásba jöhet. A fájdalmat csillapítani kell, de tudni kell, hogy például a vény nélkül is kapható non-szteroidok, pl. ibuprofen, vízvisszatartást okozva megemelheti a vérnyomást, és gyomorpanaszokat is okozhat. Mindig mérlegelni kell, hogy mivel okozzuk a legnagyobb hasznot és a legkisebb kárt. Több gyógyszert is szedő idősebb, akár magas-vérnyomásos beteg, ha valamilyen okból fájdalomcsillapítót kezd szedni, legalább telefonon konzultáljon családorvosával.

A havi vérzés alatt fájdalom, görcsök jelentkezhetnek. A fájdalmas menstráció orvosi neve dysmenorrhea. A görcsös fájdalom néha az alsó gerincszakaszra is terjedhet. Kísérheti hányinger, hányás, fáradtságérzés, idegesség, szédülés, fejfájás, hasmenés. A görcsök és fájdalom oka a prosztaglandin hormonok túltermelése. Görcsoldó, nen-szteroid gyulladáscsökkentőkjól szünteti.

Fejfájás

Mellkasi fájdalom

Hasi fájdalom

A láz

Az ember normális testhőmérséklete egészséges viszonyok között 36 és 37 °C között állandó. Testhőmérsékletünk állandóságáról az agyban levő hőközpont gondoskodik. Automata hőszabályozásunk egy központi "termosztátből" áll, amely folyamatosan méri vérünk mindenkori hőmérsékletét. Valahányszor a vér hőmérséklete a kívánatos állandó szint fölé emelkedik, az agyi hőszabályozó központ önműködően bekapcsolja a hűtést, ha pedig a kívánatos állandó szint alá csökken, önműködően fűtést kapcsol.

Testünk termosztátja a dobhártyák magasságában, az agyalapon lelhető. Az automatikus hűtést fizikai hőszabályozásnak nevezzük. E célból a bőr alatti erek erőteljesen kitágulnak és a nyugalmi vérmennyiség többszöröse áramlik át rajta, ami a külső lehűlést mozdítja elő - természetesen abban az esetben, ha a környezet hőmérséklete alacsonyabb a vér hőmérsékleténél. Támogatja a fizikai hőszabályozást a bőrön kisebb-nagyobb mértékben jelentkező verejték is, mert annak párolgási hője hőmennyiséget von el szervezetünkből. (Indokolt esetben igen magas láz átmenetileg hideg vizes törzsborogatással, ún. prizniccel vagy kisgyerekeknél hűtőfürdővel csillapítható) Ha a testhőmérsékletünk a környező hőmérséklet csökkenése miatt esne, akkor az agyi termosztát a kémiai hőszabályozást hozza működésbe. Ilyenkor elsőnek a máj anyagcseréje és ez által a hőtermelés fokozódik, később az izomzat kezdetben láthatatlan, majd látható remegésbe kezd. Lényegében ugyanaz történik a lázat megelőző hidegrázáskor. A kémiai hőszabályozás mindaddig többlet fűtést tart fenn, amíg szervezetünk el nem éri ismét a normális, állandó hőmérsékletet.

A hőközpont izgalmát testidegen fehérjék, pl. tej vagy növényi fehérje, a test különböző részeiben gyulladást okozó baktériumok és azok bomlástermékei, valamint allergiás reakció során felszabaduló hatóanyagok is okozhatják. Az izgalom következtében a testünk hőmérőjét képviselő termosztát állása a mindenkori ingerlőanyag mennyiségétől függően megemelkedik. Valahányszor ez a hőmérő az említett okok miatt magasabb szintre áll be, működésbe lép a kémiai hőszabályozás mindaddig, amíg testünk hőmérséklete el nem éri a termosztát hőmérőjének szintjét.

Ha testhőmérsékletünk 37 és 38 °C között mozog, hőemelkedésről, ha 38 °C fölé emelkedik, lázról beszélünk. Ha a szervezetben gyulladás vagy más ok miatt keletkezett ingeranyagok a hőszabályozó rendszer hőmérőjét igen magasra állították be, akkor kezdetben borzongás, később hidegrázás és az egész test remegése kíséretében ugrásszerűen emelkedik a hőmérséklet mindaddig, amíg testhőmérsékletünk nem éri el az automata hőmérő állását. A hidegrázással egyidejűleg általában elsápadunk, hogy csökkenjen a hőleadás. Amikor viszont elértük a láz tetőfokát és a hidegrázás megszűnik, kipirulunk.

A gyötrő hidegrázás mérsékelhető, ha a kezdet kezdetén lázcsillapító kúpot helyezünk a végbélbe, és ez által alacsonyabbra állítjuk testünk hősszabályozóját, de úgy is, hogy a beteget többrétegű takaróval fedjük, hogy a hő leadást így is gátoljuk. Mihelyt a testhőmérséklet elérte az agyi hőközpont magasabbra állított szintjét, amit az arc kipirulása jelez, a beteg önként leveti magáról a felesleges takarókat. A lázcsillapítók a lázkeltő anyagok által magasra állított élő hőszabályozó állását csökkentik, tehát mintegy lejjebb viszik a "higanyszálat". Emiatt a szervezet maga automatikusan beindítja a hűtést szolgáló élettani folyamatokat, tehát a bőrerek kitágulnak, és verejtékezésre kerül sor.

A láz önmagában nem ártalmas, leszámítva a kisdedek ún. lázgörcsét, de az egészséges ember számára is kellemetlen, a beteg szívű embert pedig próbára teszi. A lázas állapot fokozza a szervezet védekezőképességét a baktériumokkal szemben és csökkenti egyes baktériumok fertőzőképességét is. Ezért az enyhe hőemelkedést lázcsillapítókkal befolyásolni nem kell, viszont a magas lázat kívánatos csökkenteni, különösen akkor, ha idős vagy szívbeteg emberről van szó

A vény nélkül kapható lázcsillapító szereket a közepes hatású fájdalomcsillapítók csoportjában soroljuk fel. A fájdalomcsillapítók ugyanis egyúttal csökkentik a lázat és a gyulladást is. A lázcsillapító szereket is, akárcsak a fájdalomcsillapítókat, 6-8 óránként, de szükség esetén, pl. ha a láz nem szűnik, akár 3-4 óránként célszerű beszedni.

A lázas felnőtt saját tapasztalatai alapján dönti el, hogy mikor kell sürgősen orvost hívni, lázas gyermek esetén ez a szülők feladata. Nyilvánvaló, hogy őszi, téli időben, amikor a megfázás - más nevén a hűléses felső légúti hurut - mindennapos és a beteg köhögés, tüsszögés mellett belázasodik, nem kell mindig feltétlenül orvost hívni, mert a láz a megszokott és ismert lázcsillapító szerektől 1-2 nap alatt rendszerint elmúlik. Természetesen, ha a láz szokatlanul magas, ha a beteg idős vagy testileg erősen leromlott, akkor célszerű minél hamarabb orvost hívni. Az orvos megérkezéséig azonban egy-egy lázcsillapító tablettát feltétlenül adjunk! Lázcsillapító mindig legyen otthon!

A láz leggyakoribb okai:

  • fertőzések, ez a leggyakoribb ok (pl. TBC, influenza, malária stb.)
  • egyes gyógyszerek mellékhatása
  • immunbetegségek kísérő tünete (ilyenkor kórokozó már nincs jelen vagy nem is volt )
  • daganatok (szabálytalanul észlelt láz esetén kell erre gondolni, a láz össze-vissza, hol délelőtt, hol délután jön, magától múlik)
  • ismeretlen eredetű láz (FUO = fever of unknown origin), mai ismereteink szerint nem ismerjük az okát.

Lázcsillapítók és fájdalomcsillapítók

A láz és fájdalomcsillapítók az agy fájdalomközpontjára hatnak és csökkentik a fájdalom helyén a fájdalmat kiváltó vegyületek, a prosztaglandinok termelését. A lázcsillapítók az agyalapon, a hipotalamuszban lévő hőszabályozó központra hatva csökkentik a lázat. A gyulladás hozzájárul a fájdalomhoz, számos fájdalomcsillapítónak gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatása is van.

Bizonyos hatóanyagok egyaránt alkalmasak láz, fájdalom és gyulladás csillapítására, hasonló hatásmechanizmus alapján.

További osztályozásuk a szerint történik, hogy a kémiai szerkezetük alapján, mely hatás erősebb - a lázcsillapító, a fájdalomcsillapító vagy a gyulladáscsökkentő hatás. Például, ahol a gyulladáscsökkentő hatás kifejezettebb, mint a lázcsillapító hatás, ezek az ún. non-szteroid (nem-szteroid) vegyületeket tartalmazó gyógyszerek, azokat főleg reumatikus fájdalmak csökkentésére használjuk (Pl. a Voltaren, Hotemin, Diclophenac, Mesulid stb.). Csupán 1971-ben igazolták, hogy a nemszteroidok és az aszpirin azonos hatásmechanizmusú, pedig az acetilszalicilsav tartalmú Aspirint már több mint 100 éve ismerjük és használjuk. Minden gyulladásgátló gyógyszer egyben közepes erősségű fájdalomcsillapító is. Különösen alkalmasak a nemszteroidok műtét utáni és gyulladásos fájdalomcsillapításra, de lázcsillapító és a későbbiekben említett vérlemezke-összecsapódásgátló hatásuk is van.

A gyógyszer általában nem tesz különbséget a kopott térd, a gyulladt torok vagy petefészek között. Tehát, ha valakinek fáj a torka, a foga, a térde, petefészke, akkor ezt az ún. reumagyógyszerek ugyanúgy megszüntethetik. Példa erre a széles körben alkalmazott és ismert diclofenac, amely Diclofenac, Voltaren, Cataflam, Flector EP rapid, Diclac stb. néven, pl. a legkülönfélébb fájdalom és gyulladás esetén alkalmazható.

Az előbbi csoport, az nemszteroidok hatásmechanizmusa szerint hat az 1827 óta ismert és fűzfakéregből kivont, majd 1860 óta nagyüzemi körülmények között is gyártott szalicilsav. A kiváló fájdalom- és hőcsökkentő, köszvényes panaszokat is enyhítő Aspirin nevét 1899-ben (!) kapta, az Aspirin a szalicilsav ún. acetilváltozata (acetilszalilcilsav). Tehát, ha egy gyógyszerdobozon azt a feliratot látjuk, hogy acetilszalicilsavat tartalmaz, akkor abban ugyanaz a hatóanyag van, mint a Kalmopyrinben, Istopyrinben, Aspirinben. Ezt azért szükséges tudni, mert igen sok többféle hatóanyagot tartalmazó gyógyszer része a szalicilsav és nagyobb mennyiségben, többféle vény nélkül kapható gyógyszert beszedve a mellékhatások összeadódhatnak. Fájdalomcsillapító hatása valószínűleg helyi gyulladáscsökkentő hatás következménye, de a központi idegrendszeren, a hőközponton keresztül kifejtett direkt hatását is feltételezik, köszvény esetén a húgysavürítés fokozása révén is hat. Ez a hatás azonban csak nagy dózis esetén jelentkezik.

Majdnem minden gyógyszernek van fő- és mellékhatása, sokszor a mellékhatást használják ki a terápiában. Ennek tipikus szemléltetésére alkalmas az acetilszalicilsav. Vérlemezke-összecsapódást gátló mellékhatását, amely véralvadásgátlást okoz, használják ki a Colfarit, Astrix, Aspirin protect néven forgalomban levő acetilszalicilsav-készítmények. De legsúlyosabb mellékhatása, a gyomorvérzés is ebből a mellékhatásából ered. Használatakor erre mindig gondoljunk. Pl. foghúzás után esetleges utóvérzés veszély miatt ne ezt a gyógyszercsoportot válasszuk fájdalomcsillapításra. Kerülje az acetilszalicilsavat tartalmazó gyógyszereket a görcsös hörgőhurutos és asztmás beteg is, mert ezen betegek légszomját a hörgőgörcs fokozásával erősítheti. De van direkt légzőközpont-működést rontó hatása is.

Újabban tartós szedés esetén májkárosodást is kimutattak, vízvisszatartó hatása pedig vérnyomás-emelkedést okozhat. Enyhe gyomornyálkahártya-irritáló hatása tartós szedés esetén vashiányos vérszegénység kialakulásához vezethet. Terheseknek sem javasolt a szedése. Arra hajlamos emberen allergiás tünetegyüttest, végső soron sokkot is okozhat.

A fájdalom és lázcsillapító gyógyszerek

Vénykötelesek, sőt kábítószer

Opioidok (kábító fájdalomcsillapítók)

Az opioid csoport nevét a mákból nyert ópiumról kapta. A görög eredetű -oid azt jelenti, hogy -szerű, tehát ide nemcsak az ópium, hanem az ópiumszerű, ópiumhoz hasonló módon ható gyógyszerek tartoznak Ezek azok a gyógyszerek, amelyeket kábítószerként tartanak nyilván, annak ellenére, hogy egyes származékai tulajdonképpen már nem is kábítószerek, csak erős fájdalomcsillapítók. Ezek azok a gyógyszerek, amelyek szájon át szedve még a végstádiumban levő rákos betegnek is teljes fájdalommentes életvitelt biztosíthatnak. Tehát használatuktól ne idegenkedjünk. Az orvostudomány utolsó 20 évének egyik legnagyobb vívmánya az, hogy nem szükséges a beteget injekciózni, mégis megfelelő fájdalomcsillapítást biztosítanak.

Az opioid analgetikumok, a kábító fájdalomcsillapítók, olyan vegyületek, amelyek az opioid receptorokhoz kötődnek és ott fejtik ki a hatásukat. Receptor az a hely, ahová a szervezetben a gyógyszermolekula kötődik. A kábító fájdalomcsillapítók hatásukat valószínűleg az ún. prosztaglandin rendszeren keresztül fejtik ki, hasonlóan, mint a szalicilsav, ill. az ún. non-szteroidok ("reuma gyógyszerek"). Az opioid fájdalomcsillapítók mellékhatásai: hányinger és székrekedés. Ismeretük fontos a laikus számára, mert tüneti szerek, pl. hashajtó, hányingercsökkentő szedése azokat a kellemetlen mellékhatásokat ellensúlyozza, amelyek miatt a gyógyszer szedését a beteg esetleg abbahagyná.

Hazánkban jelenleg a következő ilyen gyógyszerek vannak forgalomban: Adamon SR retard kapszula, Bupren 0,2 mg szublingvális tabletta, Contramal retard filmtabletta és végbélkúp, Depridol tabletta, Dolargan tabletta, DHC-Continus retard tabletta, Durogesic TTS tapasz, M-Eslon retard kapszula, Metadon-EP tabletta, Moretal retard filmtabletta, Morphinum hydrochloricum injekció, MST Continus retard tabletta, Nubain injekció, Oxycontin retard filmtabletta,Talvosilen ill. Talvosilen forte kapszula, Tramadol AL injekció, kapszula, cseppek, Tramadol SL kapszula, Tramadol Slovakofarma injekció, Tramadol-K kapszula, végbélkúp, injekció, cseppek, Tramadolor ID retard tabletta, Tramadolor pezsgőtabletta, injekció, cseppek, Tramadol-ratiopharm injekció, kapszula, cseppek, Tramalgic kapszula, injekció

Gyengébb, az opioid csoportba tartozó fájdalomcsillapító a kodein (No-Spalgin, Solpadeine) és a hidrokodin, ill. a propoxifen. A Mixtura pectoralis (FoNo-s köptető) is tartalmaz kodeinszármazékot. Kínzó, száraz köhögés esetén szükséges a köhögés csillapítása, de erre legtöbbször csak akkor, ha a köhögés az éjjeli nyugalmat zavarja. Nappal jobb, ha a váladék a hörgőkből kikerül, mert a pangó váladék hörgő-, ill. tüdőgyulladáshoz vezethet. A hidrokodint hasmenés megszüntetésére is használjuk. A propoxifen a kodeinhez hasonlóan acetilszalicilsavval vagy paracetamollal kombinálva egymás fájdalomcsillapító hatását erősíti

Érdekességként még megemlítem, hogy a hasmenés esetén javasolt Reasec is morfinszármazék és nagyobb dózisban eufóriát (felfokozott hangulatot) okoz, hasonlóan a szintén hasmenés esetén alkalmazott, bélmozgást lassító Imodiumhoz, amely vény nélkül is beszerezhető. De ezekhez mai ismereteink szerint hozzászokás nincsen.

Vény nélkül kapható láz-, és fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők

I. Acetilszalicilsav tartalmú gyógyszerek

II. Paracetamol tartalmú gyógyszerek

Az acetilszalicilsav tartalmú láz- és fájdalomcsillapító szerek az európai gyakorlatban terjedtek el inkább. Az USA-ban egy anilinszármazék, a fenacetin, majd napjainkban a paracetamol a legelterjedtebb láz- és fájdalomcsillapító. A szalicilátokkal szemben talán kifejezettebb a hőközpontra kifejtett hatása. A fenacetin vesekárosító hatása miatt sok országban már teljesen kivonták a forgalomból. Nálunk a Dolor összetevőjeként még ma is forgalmazzák. Alkotórésze az Antineuralgica tablettának is.

A paracetamol Magyarországon először Rubophen néven több, mint 10 éve került forgalomba. Ma számos vény nélkül kapható, ún. meghűlés elleni kombinált szer alkotóeleme. Nagy dózisban a paracetamol máj- és vesekárosító. Terápiás adagban mellékhatás ritkán fordul elő, érzékeny egyéneken túlérzékenységi reakciók, pl. bőrvörösség, bőrkiütés alakulhat ki, ritkán asztma, orrnyálkahártya-duzzanat jelentkezik, nagy adagban azonban a májszövetelhalás következtében halálos májkárosodást is okozhat. Korai tünetei: étvágytalanság, hányinger, hányás, izzadás, általános gyengeség, rossz közérzet. Számos gyógyszer lebomlását, felszívódását megváltoztatja, szedésekor gondoljunk erre.

III. Pirazolon-származékot tartalmazó gyógyszerek

Utolsóként, miután az acetilszalicilsavról, a paracetamolról már részletesen szóltunk, még az ún. pirazolon-származékok nagy csoportjáról kell beszélni. (Idetartozik a fenilbutazon, aminofenazon, noraminofenazon). Az aminofenazon ismertebb nevén az Amidazophen, ill. származéka az Algopyrin. Utóbbi kettő valószínűleg hazánkban a leggyakrabban használt láz- és fájdalomcsillapító. Mellékhatásaként halálos kimenetelű csontvelőkárosodást észleltek több esetben, ezért az Egyesült Államok gyógyszerpiacán nem kapható.

Újabban több ún. multicentrikus, tehát több országra kiterjedő, több intézet által végzett vizsgálat szerint az amidazofen-csoport mellékhatás szempontjából nem veszélyesebb a paracetamolnál vagy a szalicilsavnál. Megszívlelendő azonban, az a már többször is megfogalmazott gondolat, amely a felesleges gyógyszerszedést ellenzi. Mert bármilyen kémiai anyag, ami lehet gyógyszer is, a szervezetbe bejutva arra érzékeny embereknél betegséget, akár halált okozhat. Tehát a vény nélkül kapható gyógyszereknél nézzük meg a hatóanyagok felsorolását, nehogy ugyanazt a hatóanyagot vegyük be, többször, nagyobb dózisban, mert így elérhetjük azt a szintet, amikor már nem gyógyít, hanem esetleg mérgezést okozhat.

Nonszteroid gyógyszerek: Diclofenacot tartalmaz: Cataflam, Voltaren, Diclophenac Pharmavit, Diclophenac Stada, Huma-Difenoc, Olfenek, Diclophenac Duo Pharmavit, Flector EP rapid, Huma-Difenac. Piroxicamot tartalmaz: Felden, Huma-Piroxicam, Hotemin, Feldene, Pirorheum. Tenoxicamot tartalmaz: Tilcotil Flurbiprofent tartalmaz: Ansaid, Fugalin. Naproxent tartalmaz: Apranax, Huma-Naprox, Naprosyn, Naproxen Pharmavit, Servinaprox. Proquasont tartalmaz: Biarison Tribusont tartalmaz: Benetazon Nifluminsavat tartalmaz: Donalgin Indometacinumot tartalmaz: Indometacin Kebuzon: Ketazon Ketoprofen: Profenid Azapropazon: Prolixan Nabumeton: Relifex 500 Tiaprofensav: Surgam Ibuprofent tartalmaz: Huma-Profen , Ibuprofen, Serviprofen

Szájon át szedhető vény nélkül kapható nem-szeroid gyulladáscsökkentők:

 

 Drinfo