Sokizületi gyulladás  A sokízületi gyulladás (PCP, újabb nevén rheumatoid arthritis, RA) a világ lakosságának átlagosan 1 %-át érinti, Magyarországon a betegek számát 100-120 ezerre becsülik. Többnyire 35-55 éves korban kezdődik - de bármely életkorban előfordulhat. Nőkön 3-4-szer gyakoribb.
A RA idült, hullámzó lefolyású gyulladás, amely elsősorban a kéz a láb kisízületein jelentkezik. Kialakulásában az öröklött hajlamon túl bizonyos vírusok szerepét is felvetették. Autoimmun betegség, vagyis a szervezet ellenanyagokat termel az ízületek alkotórészei ellen, amely az ízületi csontfelszíneket borító porc pusztulásához és kötőszövetes átépüléséhez vezet. A végtagok feszítő oldalán, a bőr alatt ún. reumás csomók jelennek meg. Végső soron az érintett ízületek súlyosan eltorzulhatnak, mozgásuk fokozatosan beszűkül, kötőszövetesen vagy csontosan rögzülhetnek. A RA a fejlett országokban a rokkantság vezető oka.
2. Mozgásszervi panaszok, tünetek
Jellegzetes panasz az ízületek (elsősorban a kéz vagy a csukló) reggeli merevsége, amely fokozatosan, pár óra alatt oldódik. Az ízületek duzzadtak. Felléphet fájdalom és merevség a könyök-, csípő és térdízületben is. A boka és a lábfej szinte mindig érintett, kalapácsujj vagy bütyök képződhet. A gerinc kisízületeinek gyulladása fejfájást, szédülést, kéz-és lábzsibbadást okoz.
A röntgenfelvételen jó látszik a porc átépülése és az ízületi rés beszűkülése. A csontokban apró felritkulások jelennek meg, emiatt jelentéktelen erőbehatásra is csonttörés léphet fel. A vérvétel során többnyire erősen emelkedett a reumafaktor (RF) szintje, de sok esetben normális is lehet.
3. NEM mozgásszervi tünetek
A sokízületi gyulladást az egész szervezet betegségének kell tekinteni, mert nemcsak az ízületek ellen termelődhetnek ellenanyagok, hanem a szervezet egyéb szövetei, szervei ellen is. Járhat hőemelkedéssel, lázzal, a betegek rossz közérzetről és fáradékonyságról panaszkodnak, lefogynak, hangulatuk nyomott.
A kiserek gyulladása bőrkiütéseket, látászavart, hasi panaszokat okozhat. Nem ritka a szemszáradás a csökkent könnytermelés következtében. A tüdőben felszaporodhat a kötőszövet, fokozatosan fulladás lép fel. Az érzőidegek érintettsége a lábon - harisnyaszerű elhelyezkedésben - zsibbadást okoz. Felléphet veseműködési zavar, kialakulhat zsírmáj, idült (nem fertőzéses eredetű) májgyulladás és májzsugor (azaz a májszövet kötőszövetes átépülése) is.
4. Kezelés
A RA kezelhető gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerekkel, az immunrendszer aktivitását befolyásoló szerekkel és szteroiddal (mellékvesekéreg-hormonnal). Ezeknek a gyógyszereknek számos mellékhatásuk lehet. Tartós szedésük esetén rendszeres vérvételre van szükség a vérkép, valamint a máj-és veseműködés ellenőrzése céljából. Bizonyos gyógyszerek látászavart, hasmenést vagy vérnyomás-emelkedést is okozhatnak.
Nem hanyagolható el a fizikoterápia és a gyógytorna, amelyek az ízületek védelmén túl elősegítik az izomerő megtartását, valamint fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással is bírnak Az ízületeket kímélő életmód jelentősen lassítja a betegség progresszióját. A tornagyakorlatok megválasztásakor figyelembe kell venni a károsodott ízületi porcok teherbírását. Súlyos esetben elkerülhetetlen a műtét.
A sokízületi gyulladás a betegeket lelkileg is megviseli - a panaszok és az idült lefolyás ill. a folyamat progresszív jellege miatt. Ezért fontos, hogy mindenki tisztában legyen a betegséggel - beleértve a családot, a környezetet is.
5. Életmódbeli tanácsok
Az alapvető cél az ízületek védelme, ezért el kell sajátítani az optimális testhelyzeteket. - pihenés és munka közben egyaránt. Az ízületeket nem szabad tartósan egyoldalúan megterhelni és mindennap elegendő pihenésre van szükség.
Így elérhető, hogy a beteg lehetőség szerint munkaképes maradjon, tudjon közlekedni, autót vezetni, háztartási munkákat végezni - azaz továbbra is a társadalom és a család hasznos tagjának érezze magát, ne süllyedjen depresszióba.
" fekvés: kemény alapon, lapos párnával, az alsó végtagok legyenek nyújtva; hasznos a hasonfekvés, naponta legalább 30-40 percig;
" ülés: nyújtott térdekkel, a kart karfán alá kell támasztani és a támla tartsa megfelelően a gerincet;
" nem tanácsos huzamosabb ideig egy helyben ülni - mindenképpen érdemes egy-egy kisebb sétát beiktatni;
" a segédeszközök (megfelelő cipő, bot, mankó, járókeret) használata megkönnyíti a mindennapi mozgást;
" a kéz kisízületeit kíméli, ha íráshoz vastagabb tollat ill. ceruzát használunk; a konyhai munkákat célszerű elektromos háztartási gépek segítségével elvégezni.
" a sportok közül a víz alatti torna és a kerékpározás ajánlott.
Melyek a helytelen mozdulatok?
" kéz, csukló: nem javasolt az ökölbeszorítás (szivacs, gumilabda markolgatása);
" könyök: a túlzott hajlítás ill. nyújtás káros;
" váll: a nyújtott kar intenzív lengetése megviseli a vállízületet;
" nyak: a teljes fejkörzés még egészséges embereknél sem javasolt, mert az erőteljes hátrahajlítás túlzottan igénybe veszi a nyaki gerincet (kizárólag oldalra és óvatosan előre szabad hajtani a fejet ill. jobbra-balra forgatni);
" csípő: megterheli, ha háton fekve felemeljük a nyújtott lábunkat; a betegeknek a lépcsőn felfelé járást is kerülniük kell;
" térd: nem ajánlott a guggolás, a lépcsőn lefelé járás, valamint a négykézláb végzett tornagyakorlatok;
" boka, lábfej: kerülendő a lábujjhegyre állás és az ujjak bemarkoltatása.
Szabad-e terhességet vállalni?
Tapasztalatok szerint a sokízületi gyulladás a terhesség idején javul, de a szülés után hirtelen állapotromlás következhet be. Ezért a betegeknek nem javasolt terhességet vállalni. Amennyiben az illető mégis ragaszkodik hozzá, abban az esetben a terhességet előre, nagyon pontosan meg kell tervezni a megfelelő szakorvos segítségével.
6. Prognózis
A sokízületi gyulladás (PCP, újabb nevén rheumatoid arthritis, RA) a világ lakosságának átlagosan 1 %-át érinti, Magyarországon a betegek számát 100-120 ezerre becsülik. Többnyire 35-55 éves korban kezdődik - de bármely életkorban előfordulhat. Nőkön 3-4-szer gyakoribb.
A RA idült, hullámzó lefolyású gyulladás, amely elsősorban a kéz a láb kisízületein jelentkezik. Kialakulásában az öröklött hajlamon túl bizonyos vírusok szerepét is felvetették. Autoimmun betegség, vagyis a szervezet ellenanyagokat termel az ízületek alkotórészei ellen, amely az ízületi csontfelszíneket borító porc pusztulásához és kötőszövetes átépüléséhez vezet. A végtagok feszítő oldalán, a bőr alatt ún. reumás csomók jelennek meg. Végső soron az érintett ízületek súlyosan eltorzulhatnak, mozgásuk fokozatosan beszűkül, kötőszövetesen vagy csontosan rögzülhetnek. A RA a fejlett országokban a rokkantság vezető oka.
2. Mozgásszervi panaszok, tünetek
Jellegzetes panasz az ízületek (elsősorban a kéz vagy a csukló) reggeli merevsége, amely fokozatosan, pár óra alatt oldódik. Az ízületek duzzadtak. Felléphet fájdalom és merevség a könyök-, csípő és térdízületben is. A boka és a lábfej szinte mindig érintett, kalapácsujj vagy bütyök képződhet. A gerinc kisízületeinek gyulladása fejfájást, szédülést, kéz-és lábzsibbadást okoz.
A röntgenfelvételen jó látszik a porc átépülése és az ízületi rés beszűkülése. A csontokban apró felritkulások jelennek meg, emiatt jelentéktelen erőbehatásra is csonttörés léphet fel. A vérvétel során többnyire erősen emelkedett a reumafaktor (RF) szintje, de sok esetben normális is lehet.
3. NEM mozgásszervi tünetek
A sokízületi gyulladást az egész szervezet betegségének kell tekinteni, mert nemcsak az ízületek ellen termelődhetnek ellenanyagok, hanem a szervezet egyéb szövetei, szervei ellen is. Járhat hőemelkedéssel, lázzal, a betegek rossz közérzetről és fáradékonyságról panaszkodnak, lefogynak, hangulatuk nyomott.
A kiserek gyulladása bőrkiütéseket, látászavart, hasi panaszokat okozhat. Nem ritka a szemszáradás a csökkent könnytermelés következtében. A tüdőben felszaporodhat a kötőszövet, fokozatosan fulladás lép fel. Az érzőidegek érintettsége a lábon - harisnyaszerű elhelyezkedésben - zsibbadást okoz. Felléphet veseműködési zavar, kialakulhat zsírmáj, idült (nem fertőzéses eredetű) májgyulladás és májzsugor (azaz a májszövet kötőszövetes átépülése) is.
4. Kezelés
A RA kezelhető gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerekkel, az immunrendszer aktivitását befolyásoló szerekkel és szteroiddal (mellékvesekéreg-hormonnal). Ezeknek a gyógyszereknek számos mellékhatásuk lehet. Tartós szedésük esetén rendszeres vérvételre van szükség a vérkép, valamint a máj-és veseműködés ellenőrzése céljából. Bizonyos gyógyszerek látászavart, hasmenést vagy vérnyomás-emelkedést is okozhatnak.
Nem hanyagolható el a fizikoterápia és a gyógytorna, amelyek az ízületek védelmén túl elősegítik az izomerő megtartását, valamint fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással is bírnak Az ízületeket kímélő életmód jelentősen lassítja a betegség progresszióját. A tornagyakorlatok megválasztásakor figyelembe kell venni a károsodott ízületi porcok teherbírását. Súlyos esetben elkerülhetetlen a műtét.
A sokízületi gyulladás a betegeket lelkileg is megviseli - a panaszok és az idült lefolyás ill. a folyamat progresszív jellege miatt. Ezért fontos, hogy mindenki tisztában legyen a betegséggel - beleértve a családot, a környezetet is.
5. Életmódbeli tanácsok
Az alapvető cél az ízületek védelme, ezért el kell sajátítani az optimális testhelyzeteket. - pihenés és munka közben egyaránt. Az ízületeket nem szabad tartósan egyoldalúan megterhelni és mindennap elegendő pihenésre van szükség.
Így elérhető, hogy a beteg lehetőség szerint munkaképes maradjon, tudjon közlekedni, autót vezetni, háztartási munkákat végezni - azaz továbbra is a társadalom és a család hasznos tagjának érezze magát, ne süllyedjen depresszióba.
" fekvés: kemény alapon, lapos párnával, az alsó végtagok legyenek nyújtva; hasznos a hasonfekvés, naponta legalább 30-40 percig;
" ülés: nyújtott térdekkel, a kart karfán alá kell támasztani és a támla tartsa megfelelően a gerincet;
" nem tanácsos huzamosabb ideig egy helyben ülni - mindenképpen érdemes egy-egy kisebb sétát beiktatni;
" a segédeszközök (megfelelő cipő, bot, mankó, járókeret) használata megkönnyíti a mindennapi mozgást;
" a kéz kisízületeit kíméli, ha íráshoz vastagabb tollat ill. ceruzát használunk; a konyhai munkákat célszerű elektromos háztartási gépek segítségével elvégezni.
" a sportok közül a víz alatti torna és a kerékpározás ajánlott.
Melyek a helytelen mozdulatok?
" kéz, csukló: nem javasolt az ökölbeszorítás (szivacs, gumilabda markolgatása);
" könyök: a túlzott hajlítás ill. nyújtás káros;
" váll: a nyújtott kar intenzív lengetése megviseli a vállízületet;
" nyak: a teljes fejkörzés még egészséges embereknél sem javasolt, mert az erőteljes hátrahajlítás túlzottan igénybe veszi a nyaki gerincet (kizárólag oldalra és óvatosan előre szabad hajtani a fejet ill. jobbra-balra forgatni);
" csípő: megterheli, ha háton fekve felemeljük a nyújtott lábunkat; a betegeknek a lépcsőn felfelé járást is kerülniük kell;
" térd: nem ajánlott a guggolás, a lépcsőn lefelé járás, valamint a négykézláb végzett tornagyakorlatok;
" boka, lábfej: kerülendő a lábujjhegyre állás és az ujjak bemarkoltatása.
Szabad-e terhességet vállalni?
Tapasztalatok szerint a sokízületi gyulladás a terhesség idején javul, de a szülés után hirtelen állapotromlás következhet be. Ezért a betegeknek nem javasolt terhességet vállalni. Amennyiben az illető mégis ragaszkodik hozzá, abban az esetben a terhességet előre, nagyon pontosan meg kell tervezni a megfelelő szakorvos segítségével.
6. Prognózis
A betegség súlyossága és lefolyása egyénileg különböző. A betegek 5%-ában a tünetek igen enyhék, nem rosszabbodnak ill. spontán gyógyulás is bekövetkezhet. Az esetek nagyobb részében azonban hosszabb-rövidebb fellángolások és javulások váltogatják egymást, de a javulás rendszerint nem végleges. Sokszor a betegség aktivitása hosszú ideig mérsékelt, máskor a legkorszerűbb kezelés ellenére is állandó romlás észlelhető.
A betegek 43%-a 45 év után munkaképtelenné válik, 5-10%-uk pedig előbb-utóbb tolókocsiba kényszerül. Az átlagos élettartamuk 10 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé - az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt fellépő fertőzések, a nyaki gerinc elváltozásai, valamint a szervekben lerakódó kötőszövet miatt.
IRODALOM
Arnold Csaba Dr.: Családorvoslás a gyakorlatban (Tényeken Alapuló Tankönyvek, Melania Kiadó, 2002.) - Bálint Géza Dr., Bálint Péter Dr.: Rheumatologia
Bálint Géza Dr., Földes Károly Dr., Szebenyi Béla Dr., Bálint Péter Dr.: Gyakorlati reumatológia (3. kiadás, Springer Tudományos Kiadó, 2003. Budapest)
Sokszor a betegség aktivitása hosszú ideig mérsékelt, máskor a legkorszerűbb kezelés ellenére is állandó romlás észlelhető.
A betegek 43%-a 45 év után munkaképtelenné válik, 5-10%-uk pedig előbb-utóbb tolókocsiba kényszerül. Az átlagos élettartamuk 10 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé - az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt fellépő fertőzések, a nyaki gerinc elváltozásai, valamint a szervekben lerakódó kötőszövet miatt.
IRODALOM
Arnold Csaba Dr.: Családorvoslás a gyakorlatban (Tényeken Alapuló Tankönyvek, Melania Kiadó, 2002.) - Bálint Géza Dr., Bálint Péter Dr.: Rheumatologia
Bálint Géza Dr., Földes Károly Dr., Szebenyi Béla Dr., Bálint Péter Dr.: Gyakorlati reumatológia (3. kiadás, Springer Tudományos Kiadó, 2003. Budapest)
|
