A kövér gyerekek - beteg felnőttek lesznek

Nemrég egy országjáró egészségügyi szűrővizsgálat zajlott. Húsz helyszínen a hagyományos szűrések (vérnyomásmérés, tüdőszűrés, rákszűrés) mellett az orvosok vállalkoztak a testsúlymérésre, a testtömegindex számítására, vérzsírszint és vérnyomás mérésére is.

Ez utóbbi vizsgálatokra kevés gyerekes család jelentkezett. Akik elmentek, különböző indokok miatt tették. A kövér családok sovány gyerekeiket szerették volna a méréssel evésre ösztönözni, de akadt olyan család is, ahol a szülők a szakemberekre bízták: mondják ki ők, kövér a gyerek.

Dr. Czinner Antal professzor a Heim Pál Kórház Gyerekosztályának vezetője, a Magyar Elhízástudományi Társaság alelnöke is megerősítette: sokszor a szülőknek és a gyerekeknek sincs reális képük a saját súlyukról. A tinédzserek 15%-a küzd súlyfelesleggel, pedig a kövérség önmagában is betegség. A szülők szeretnék pontosan tudni, hogy mi van ennek a hátterében, szeretnék érteni, hogy ők követtek-e el valami hibát, vagy sorsszerű a zsírpárna a gyereken. Azt szeretnék hallani az orvostól, hogy ez nem is egy olyan kövérség, mint az összes többi, ez egy belső elválasztású mirigy működési zavara, ami gyorsan és fájdalommentesen kezelhető. A szülők szívesebben hallanák azt is, hogy genetikai problémáról van szó. Ha kövér volt a felmenő, automatikusan kövér lesz az utód is, nincs mit tenni. Pedig az öröklődésnek alig van szerepe a túlsúly kialakulásában. Ami öröklődhet, az inkább a generációkon át rögzülő helytelen táplálkozási szokás, a rántott hús - pörkölt kör. Kinek nincs emléke a nagy családi ebédekről, az ezeket követő agóniákról? Ezeket a rossz táplálkozási szokásokat lehet a legnehezebben megváltoztatni. De valami azért megindult… Szerencsére egyre többet hallani arról, hogy az iskolai büfékből, menzákról szeretnék kitiltani a cukros üdítőket, chipseket, kalóriadús szendvicseket. Az egészséges étkeket az orvosok a kórházi büfében is szívesen látnák. Finnországban, amely élenjárt a szív- és érrendszeri megbetegedésekben pár éve változtattak a közétkeztetésen. Csupán ennyi elég volt, hogy nagyságrendekkel csökkenjen a betegségek és szívhalálok száma.

A normális, ideális testsúly megtalálása és megőrzése azért fontos tizenéves korban, mert ez az ember egyik legérzékenyebb időszaka. A plusz kilók nevetségesek, a kövér gyerek gúny tárgya, lelke egy életre sérülhet. Ráadásul már ilyen korban kimutathatóak a későbbi betegségek előjelei: zsíranyagcsere zavarok, megemelkedett koleszterinértékek, nagyobb vérnyomás és megjelenhet a kettes típusú cukorbetegség. Ha nem kezeljük betegségként a kövérséget már ebben a korban, akkor nincs mit csodálkozni azon, ha ilyen előzmények után egy 35-40 éves férfi egy vasárnap szívinfarktust kap az ebédlőasztalnál. Nemrég az Európai Elhízás Tudományi Kongresszuson Athénban is elmondták, hogy a kövérség egy olyan kórkép, ami ellen feltétlenül tenni kell. Iszonyatos mértékben növekszik Európában is a kövér felnőttek, de sajnos a kövér gyermekek száma is. . A 12-18 éves tinédzsereknrk  a diéta és a testmozgás jelentheti a fogyást.. Persze orvosi ellenőrzéssel, a mozgás és helyes táplálkozás kiegészítő terápiájaként. Szentgyörgyi Albert mondta egyszer: a statikus iskolával börtönre ítéljük a gyerekeinket. Nem mozognak, ülnek az órán, ülnek a házi feladat, a számítógép előtt, aztán jutalomból lehuppannak a tévé közelébe. Így nem lehet fogyni. . Radikális életformaváltás, mozgás és szemléletváltás szükséges, ahhoz, hogy a kövér tinédzserből ne legyen beteg felnőtt. Persze őket nem azzal lehet meggyőzni, rávenni a fogyásra, hogy sokkal jobban fogják magukat érezni, és nem kapnak szívinfarktust 50 éves korukban. Inkább azzal, hogy megszűnnek a gúnyos megjegyzések, a közösségből való kirekesztés és nem lesz kisebbrendűségi érzésük életük végéig. Az egészség nemcsak testi, lelki közérzetben is mérhető.

gyermekorvoslap