Édes élet cukor nélkül 2 A szénhidráttartalmú élelmi anyagok anyagcserezavara következtében felléphetnek, vagy fellépnek a cukorbetegség tünetei. Ezt észrevehetjük a szokásostól eltérő szomjúságérzetből, vizeletürítésből, éhségérzetből, kimerültségből, gyengeségből, és súlyveszteség is bekövetkezhet. E tünetek következtében súlyos vízveszteség léphet fel, amely rosszulléthez vezethet.
Szervezetünk cukoranyagcseréjét és vércukorszintjét az inzulin szabályozza. Az inzulin olyan fehérje, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek sejtjei termelnek. Ha szervezetünkben az inzulintermelés alacsony, akkor nem megfelelő a szénhidrát típusú vegyületek és a cukor, a cukortartalmú élelmi anyagok anyagcseréje. Ilyenkor a cukor bekerül a vizeletbe, szervezetünk hibás cukoranyagcseréje következtében.
Fontos, hogy táplálkozásunkban mértéktartó legyen a finomított szénhidrátok, az egyszerű cukrok, a telített zsírok és olajok fogyasztása. Ezek helyett növényi rostokból származó és összetett szénhidrátokat (zöldségfélék, gabonafélék, rizs, burgonya), valamint telítetlen zsírokat, olajokat kell fogyasztani. Finomliszt-fogyasztásunkat tegyük változatossá zab-, rozs- és kukoricaliszttel, durumbúzás, köles- és hajdinaliszttel. Fogyasszunk minél több barnarizst, indiánrizst, búzatöretet, zöldárpát.
Levesbetétként használhatunk váltogatva zab-, rozs- és árpapelyhet, de fogyaszthatjuk ezeket aludttejben vagy kaukázusi kefirben is.
A tésztafélés főételekhez használjunk durumbúza-, korpás-rozsos, amarantos, tönkölybúzás és kukoricás tésztákat. A finomított kristálycukor helyett pedig - a megengedett mennyiségben - fogyasszunk melaszos barnacukrot, szőlőcukorlisztet, mézet. Édesítőszerként elsősorban aszpartám-tartalmú édesítőszereket használjunk, ilyen a Canderel és a NutraSweet.
Anyagcserénket felfrissíthetjük telítetlen zsírok és olajok rendszeres fogyasztásával és azzal, ha nagy mennyiségben veszünk magunkhoz telítetlenzsír-tartalmú húsfehérjéket. Fogyasszunk sok halat, halkonzervet, pácolt halat, és ezeket váltogassuk marha, birka-, vad- és szárnyashúsokkal.
Étrendünkbe hetente legalább egyszer iktassuk be belsőségek fogyasztását: máj, szív, vese, tüdő, pacal, zúza.
Készítsük ételeinket változatosan, különböző olajfélékkel vagy zsiradékokkal, például repceolajjal, hidegen préselt napraforgó- vagy kukoricacsíra-olajjal, szójaolajjal, a salátákat tökmag- vagy olívaolajjal, de használhatunk a főzéshez margarint, liba- és kacsazsírt is.
Ételeink elkészítésekor használjunk sok vöröshagymát, fokhagymát, póréhagymát. Készítsünk gombával töltött hagymát vagy gombás hagymapaprikást különféle gombákból. Főzhetünk gombás, sárgarépás, valamint hagymás barnarizst is.
Állati és növényi fehérjékből is! |
Diétás táplálkozásunkban figyeljünk arra, hogy az állati és növényi fehérjék fele-fele arányban szerepeljenek, mint például a bab, borsó, lencse vagy szója. Az utóbbit szójacsíra-salátaként köretnek, tofuként főételnek, de szójapástétomként is elkészíthetjük. Darálthúsos ételeinket fele-fele arányban szója-granulátummal készítsük.
Fontos a káposztafélék, a kelkáposzta, a brokkoli, a kínai kel, a bimbós kel, a vörös fejeskáposzta és nem utolsó sorban a savanyú káposzta, a karalábé, a paraj rendszeres fogyasztása. Diétánkban előnyös a spárga és a zeller.
Nyugodtan fogyaszthatunk rostban gazdag, finomítatlan, összetett szénhidrátokat, mint például a teljes gabonaszemek, a gabonapelyhek, a nyers és párolt zöldségek, amelyek korlátozás nélkül ehetők.
Nagyon fontos a króm nyomelem fogyasztása, amelyet sörélesztővel juttathatunk szervezetünkbe; ebből naponta 2-3 evőkanálnyit is ehetünk.
Fogyasszunk nagy magnéziumtartalmú élelmiszereket, például juhtúrót. Anikó sajtot, Óvárit, és húsos ételeinket (például nyúlhúst, pacalt, marhahúst, juhhúst és májat) fűszerezzük borókabogyóval, cayenne-i borssal, használjunk áfonyaöntetet, csipkebogyóízt. A magfélékből tökmagot, napraforgómagot és sok mákot együnk.
Diétalap.hu
|