Parkinson-kór és székrekedés

A Parkinson-kóros betegeknek gyakran nemcsak az izomereje csökken, de bélrendszerük mozgása is mérséklődik - állapította meg egy honolului kutatóintézet munkatársa. A kutatás szerint összefüggés mutatható ki a székletürítési szokások, különösen a tartósan fennálló székrekedés és az időskorban kialakuló Parkinson-kór között.

A Parkinson-kór legjellemzőbb tünete a mozgásszegénység, a bizonytalan testtartás és a nyugalmi remegés, amely mozgásra csökken. A lassan kifejlődő központi idegrendszeri betegség a 65 év feletti lakosság 1 százalékát érinti. A betegség elterjedtsége miatt célszerű lenne minél korábban felismerni, hogy korai gyógykezeléssel megakadályozható legyen a súlyos tünetek kialakulása. Hawaiiban dr. Robert Abbott a Pacific Health Research Institutban azt az öszszefüggést találta, miszerint a székrekedés, különösen a hashajtókra sem reagáló forma korai jele lehet a később kifejlődő Parkinson-kórnak. A honolului kutatók a Neurology című lapban tették közzé annak a hosszú kutatásnak az eredményét, melyet 6790 japán és amerikai páciens körében végeztek. Az adatokat először 1971 és 1974 között rögzítették, és most újra megvizsgálták az akkori résztvevőket, akik közül időközben 96 embernél alakult ki Parkinson-kór. Tanulmányozták a vizsgálatban részt vevők székletürítési szokásait, és úgy találták, hogy minél inkább szenved valaki székrekedésben, annál valószínűbb nála később a Parkinson-kór kifejlődése. Az idegrendszeri betegség azoknál 2,7-szer nagyobb eséllyel alakul ki, akiknek nincs mindennap székletük azokhoz képest, akik naponta legalább egyszer megszabadulnak a salakanyagoktól, és 4,5-szer gyakoribb a betegség megjelenése azokhoz viszonyítva, akik naponta többször szoktak székletet üríteni. A hashajtókra sem reagáló esetekben nagyon magas volt a betegség kialakulásának aránya.

Mindezekből dr. Abbott arra a következtetésre jutott, hogy a Parkinson-kór nem egyszerűen az agy megbetegedése, hanem más szervrendszerre is kiterjedő elváltozás. Az már régen köztudott volt, hogy Parkinson-kórban az agyban található dopamin mennyisége csökken, székrekedés során pedig a vastagbélben levő dopamin fogyatkozik meg. Érdekesség még, hogy a parkinsonos betegek bélrendszerének idegsejtjeiben megtalálhatók az ún. Lewy-testek, a Parkinson-kór első jeleit talán nem is az agyban, hanem a bélrendszerben kellene keresnünk?

Iván László professzor, a Semmelweis Egyetem Gerontológiai Intézetének egyetemi tanára elmondta, hogy a Parkinson-kór és a székrekedés közötti kapcsolatot nagyon nehéz bizonyítani, hiszen számos esetben idősebb korban mindkettő jelentkezik. A székrekedés során a szervezetben maradt salakanyagok az idegrendszer úgynevezett extrapiramidális részét károsítják, s ez kétségtelenül Parkinson-kórhoz vezethet. Idősebb korban az immunrendszer működése is csökken, a tápanyagok felszívódása romlik, a bélbolyhok deformálódnak, az emésztőenzimek mennyisége csökken, és mindezek miatt nagyobb fehérjemolekulák kerülhetnek a véráramba. A szokatlan méretű fehérjeegységeket az immunrendszer idegen anyagként kezeli, kóros folyamattal reagál, és ez az önmérgeződés károsítja a központi idegrendszert. A Parkinson-kór tehát nem egyszerűen az agy megbetegedése, az idegrendszer útján más területekre is kihat, ahol a dopamin mennyisége nem elegendő. A dopamin nevű ingerületátvivő anyag mennyisége csökken, ha kevesebb előanyaga termelődik, ha a bekötődéséhez szükséges receptorhelyek eltűnnek, és ha a lebontási folyamata felgyorsul. Mindezeket kiválthatja a szervezet önmérgeződése a fentebb említett folyamatok útján, és a genetikai faktorok mellett még a pszichés stresszt is felelőssé teszik a dopamin csökkenésében.

A Parkinsonra-kórra utaló korai jeleket és kapcsolatokat mindenképpen kutatni kell továbbra is, a korai pontos diagnózis felállítása érdekében.

Informed