A Parkinsonos beteg ápolása, gondozása A Parkinson-kóros betegek csak 10% kerül kórházi körülmények közé, azonban akik intézetbe kerülnek azoknak általában az állapotuk olyan mértékben romlott, hogy nagy részük teljes ellátásra szorul.
A betegek kórházi körülmények között egyénre szabott ápolásban részesülnek, mely mindig az általános állapotuknak megfelelő. A többi beteg kezelése otthon történi. Ebből a tényből következik, hogy ápoló egyik legfontosabb feladata az oktatása és a bizalom kialakítása.
Az oktatás célja ellátni a beteget és a családot az ápolásra, gondozásra vonatkozó szükséges információkkal. Az oktatás logikus, világos, pontosan megfogalmazott, és érthető kel legyen a beteg és családja számára. A jól tervezett, minden részletre kiterjedő tanítási terv javítja a gondozás minőségét, segít a betegnek az optimális jólét és a nagyobb függetlenség elérésében.
Részei:
1. felvilágosítás
2. biztonságos környezet, védelem kialakítása
3. gondozási feladatok
4. diéta
5. segédeszközök használata
1. Felvilágosítás
A beteg és a család informálása
Felvilágosításnak ki kell terjednie a betegség természetére, lefolyására. Ismertetni kell, a tünetek alakulását időben és súlyosságban (a tünetek időszakonként fluktuálnak, a stressz fokozódása súlyosbítja a tüneteket, a mozgásszegény vagy mozgásképtelen állapot átmeneti, és váratlanul is bekövetkezhet, a gyógyszeres kezelést mindig a beteg szükségleteihez kel igazítani). A családnak tudni kell, hogy a súlyosan rokkanttá vált családtag szerepe idővel megváltozik a betegséget megelőző állapothoz képest, ezt az új helyzetet el kell fogadniuk, meg kell érteniük.
A PK betegeknek együtt kell élniük a megváltozott egészségi állapotukkal, ezért nagyon fontos, hogy elfogadja betegségét, és pozitív személet tudjon kialakítani.
Napirend átalakulása
A betegeknek a napi cselekmények elvégzése hosszabb időt vesz igénybe a meglassultság miatt, csökken a szimultán műveletek végzésének képessége is. Ez azt eredményezi, hogy a mindennapi élet időbeosztása jelentősen megváltozik. Fontos, hogy a család ezt megértéssel kezelje. A kapkodás elkerülése céljából helyes kialakítani a napi időbeosztás a beteg számára. Amennyiben ez sikeres, a beteg elégedett lesz önmagával.
A bevásárlást, vagy egyéb házon kívüli teendőket megfelelően kell a hét folyamán ütemezni a zsúfolt napok, az esetleges kimerültség elkerülése céljából.
Étkezés
Megértéssel kell viszonyulni az étkezéssel kapcsolatos problémákhoz. A közös étkezés rendkívül fontos, a beteg számára, mert ily módon könnyebb megbirkózni a betegséggel, segítségével elkerülhetővé válik a kirekesztettség érzése. Szükséges a gyerekek megfelelő felvilágosítása is.
Előfordulhat, hogy az ételeket, előre fel kel szeletelni. Esetenként a villa helyett kanál, vagy speciális evőeszközök használata jó hatással lehet a betegre Ha van rá lehetőség, használjanak elektromos ételmelegítőt, ami hosszabb ideig melegen tartja az ételt. Kézremegés esetén iváshoz segítség lehet a nagyobb pohár (csőrös pohár), vagy/és szívószál használata. Ha a beteg keze remeg a csészét, poharat ne töltsék színültig, sz.e. két kéz kézzel fogja.
Testsúly és táplálkozás
A betegek 70 százalékánál súlyveszteség lép fel. Ez az étkezés elhúzódása a rágás, nyelés nehézsége, az ízérzékelés csökkenése miatt következik be. Napi 1500 - 2000 kalória bevitele feltétlenül szükséges, amelyet naponta 6-7 alkalom is lehet, igazodva a beteg saját igényeihez, életritmusához. A gyakoribb kis étkezésekkel viszonylag állandó vércukorszint biztosítható, mellyel megelőzhető a hirtelen vércukor ingadozás és ezzel is csökkenthető az elesések gyakorisága. A fehérje bevitelére gyógyszerszedésnél figyelni kell.
Testsúly mérése heti 1 alkalommal ajánlott.
Mozgás
A betegség folyamán a járás megváltozik, a lépés távolsága egyre rövidebbé válik, a karlendítésre fokozatosan elmarad. A mindennapi gyakorlás, torna segítséget nyújthat ennek megelőzésére. Fontos, hogy a gyakorlatok végzése mindig ritmikus zenére történjen, ha ez nem lehetséges, segít, ha a beteg vezényel önmagának (a mozgáskezdeményezés során a belső utasítást mindig külső utasítással szükséges helyettesíteni). A komplex mozgássorozatokat célszerű egyszerű mozgáselemekre bontani.
Néhány hasznos tanács a mindennapi mozgások kivitelezéséhez
ˇ A beteg emelje fel a lábfejét (spiccét) minden lépéskor. Egy mozdulatot se tegyen leengedett lábfejjel.
ˇ Kb. 25 cm-re terpessze a lábait járáskor vagy forduláskor, mivel az egyensúly szélesebb alapon biztonságosabb. Nem szép, de hasznos az esések megelőzésében.
ˇ Megforduláskor kevesebb apró lépést tegyen terpesztett lábakkal. Sohase keresztezze lábait! (célszerű naponta legalább 15 percig gyakorolni)
ˇ A közlekedést a lakás szűk helyein gyakorolja.
ˇ A testegyensúly biztosítása érdekében naponta többször 5 percig végezzen törzshajlításokat előre, hátra és mindkét oldalra.
ˇ A lábak letapadásának, lefagyásának észlelése esetén, a lábfej megemelésével csökkenhető az izomgörcs, és az elesés veszély. Szükség esetén segédeszközök is használhatók a gyorsabb elindulás elősegítésére (a vizuális ingerek segítségre lehetnek, vonalak, bot, kísérő lábának átlépése).
ˇ Járáskor a karok lendítése, csökkenti a lábak terhelését, a szorongást, lazítja a vállövet és a kezeket.
ˇ Ha nehéz a székből való felállás, akkor az minden esetben “villámgyorsasággal", induljon. (Felálláskor először jól húzza ki magát a széken, karját fektesse a karfára, lábait húzza és tartsa kissé széjjel, vezényeljen magának, majd lendületesen álljon fel, így könnyebb leküzdeni a nehézségi erőt. Leülni viszont csak lassan szabad, támaszkodva a karfán, törzsét előre döntve). Soha nem szabad hirtelen lezökkenni, mert a súlypont annyira hátra eshet, hogy a szék felborulhat. Biztonságos, jó eredmény eléréséhez naponta legalább egy tucatszor szükséges a gyakorlatot végrehajtani.
ˇ Ha a törzs valamelyik oldalirányban hajlott, a táskát, vagy más terhet inkább a másik kezében célszerű tartani.
ˇ Előfordulhat, hogy az ágyban nehéz egyik oldaláról a másikra fordulni, egy kis ügyességgel, gyakorlással lehet segíthet a problémán. (Feküdjön a hátára. Ha jobbra akar fordulni, tegye át a bal lábát a jobb lábán és nyújtsa ki a bal karját messzire, balra. Ezzel a karral vegyen lendületet, majd olyan gyorsan amilyen gyorsan csak tudja, karját félkörben kinyújtva vigye a jobb oldalra. Eközben a test automatikusan a jobb oldalára fordul. A másik oldalra ugyan így kell fordulni, csak az ellenkező mozgással).
ˇ A mindennapi gyakorlás elengedhetetlen a beteg érdekében, mert tartós jó eredmény csak rendszeres gyakorlás esetében érhető el.
ˇ Bármilyen feladat, ami nehézkes (gombolás, ágyból felkelés, stb.) azt 20-szor ismételje meg, 21-edszerre könnyedén fog sikerülni.
Ruházat
Az öltözködés nehéz feladat lehet a beteg számára. Fontos, hogy ne legyen a ruhadaraboknak bonyolult csukódása. A kis gombok helyett zipzár használata javasolt. Felesleges a gallér- és mandzsettagombokkal, a nyakkendő kötésével bajlódni, sokkal egyszerűbb, és könnyebb pulóvert hordani. Akinek a cipőzsinór megkötése gondot okoz, hordjon fűző nélküli tépőzáras vagy bebújós cipőt. Bőrtalpú cipőben sokkal könnyebb a járás, mint gumitalpúban, bár azok a betegek, akik félnek az eleséstől szívesebben hordanak gumitalpú cipőt.
Szobahőmérséklet
Célszerű a szobahőmérséklet átlagon felüli tartani. Mivel az öltözködés nehézkes, a PK betegek számára átlagnál jóval több időt töltenek el hiányos öltözékben (rövidnadrágban, egy szál ruhában).
Torna
Építse be a napirendjébe a mindennapos sétát, kivéve télen, amikor fokozott óvatosság. Mindennemű aktivitás hasznos. Speciális gyógytorna betanításához gyógytornászt segítségét vegye igénybe, aki egyénre szabottan alakítja ki a gyakorlatokat, melyek később, otthon is végezhetőek.
Utazás, autóvezetés
A járművekbe be- és kiszálláshoz segítségre lehet szükség, ezért amennyiben nehézséget okoz, kísérőre van szükség. Autóban közlekedés az izomfeszülésre jót tesz, mivel a jármű mozgása oldhatja rigiditást. A PK betegek nyugodtan vezethetnek, mert. általában ritkán okoznak baleset. A függetlenség és szabadság érzete ez által sokáig fenntartható marad. Autót olyan helyeken vezethet, ahol a forgalomhoz mérten a meglassult reakció nem jelent kockázatot. Kerülje a főutakat, inkább mellékutakon közlekedjen
A beteg és környezetének kapcsolata
A betegek társaságban általában szoronganak, titkolják betegségüket. Társas összejövetelek, kártyázás, játékokban történő részvétel jó hatású lehet. Törekedni kell a társaságba történő bevonásra, kapcsolattartásra. Tájékozódni kell a családi kapcsolatokról, bíztatni kell a betegeket a társas életre, új ismeretségek kötésére. Idegenek jelenléte esetén jó hatású, lehet a beteg számára, ha az étkezés, ivás könnyített, hogy minél kevesebbet hibázzon. A korábbi családi kötelezettségek megvonását fokozatosan nagyon óvatosan kell megtenni, a kiszolgáltatottság érzetének keltése nélkül.
Alvás
Éjszakai alvásidő csökken, gyakori a felébredés, amit nehéz elalvás követ. Nappali alvás egyre fokozódik, főként TV-nézés, olvasás közben, a fotelban, amit a családnak tolerálnia kell. Halk, sötét szobában tartózkodás során időskorban (ingerszegény környezet) gyakrabban lépnek fel hallucinációk. Ezt a jelenséget "sensoros deprivációnak" nevezik. Tompa éjszakai világítás, az esetleges éjszakai felkelés során a tájékozódásban is segítséget jelenthet. Halkan bekapcsolt rádió vagy a nyitott ablakon beszűrődő zajok esetlegesen psychotróp gyógyszerek alkalmazását is elkerülhetővé teszi.
2. Biztonságos környezet, védelem kialakítása
Esések megelőzése
A PK betegségnek fokozott kockázat az elesés, ezért nagyon fontos, az esteleges sérülések megelőzése, a biztonságos környezet kialakítása.
Javasolt a küszöböket felszedni, rögzíteni kell az összes szőnyeget, lábtörlőt, padlócsempét. Kisebb szőnyegeket le kell, tapasztani. Az elektromos vezetékeket a fal széle mellé szükséges rögzíteni, a botlásveszély miatt. Fontos meggyőződni, hogy az idős ember papucsa, cipője nem csúszik-e. A korlátok: faltól legalább 5 cm-re legyenek sima, de nem csúszós anyagból. Erősítsék meg annyira, hogy a beteg súlyát elbírja. Az ajtók mellett fontos a korlát, mert ajtónyitáskor gyakori az elesés. Éles szélű asztalok és bútorok szélét le kell kerekíteni. Szükséges lehet eltávolítani valamennyi kiálló tárgyat a falakról. Ne szabad rendetlenséget hagyni, növeli a balesetveszélyt. A lakás legyen jól megvilágítás, ajtók ablakok legyenek zárva. A lépcsőfokok magassága legyen egyforma, felszíne egyszínű, de a fokok szélét meg kell jelölni más színnel
Szék és ágy
A szék ülőfelülete a standard méretnél kb. 5 cm-rel magasabb, karfával, támlával ellátott legyen, A kárpitozott, puha ülőkéket kerülni kell.. Lehetőleg a szék ülőkéje kissé előredöntött legyen, a hátsó lábak kb 5 cm-es megemelésével, így könnyebb a felállás. Az ágy fejfelőli része, legyen megemelve, a láb részénél legyen kapaszkodó elhelyezve, mert ez megkönnyíti a felülést. Az éjszaki megfordulást elősegítésére középső részében szatén betétes lepedő használat javasolt (külföldön elterjedt.)
Mellékhelyiségek használata (WC, fürdőszoba)
Kapaszkodók kialakítása, padlózat és a fürdőkád ellátása csúszásgátlóval, zuhanyzóban, kádban ülőke elhelyezése a fürdés megkönnyítésére. Kád és mosdó széleinek lekerekítése, sérülés veszély miatt. Szükség esetén a kádba való belépéshez dobogóra lehet szükség. WC ülőke megemelése szintén fontos a leülés és felállás miatt.
3. Gondozási feladatok
A betegség progressziójával folyamatosan változnak a már kialakult tünetek, ezáltal az ápolási problémák is.
Mozgáslabilitás
Cél: A biztonságos mozgás megteremtése
Teendő :
ˇ biztonságos környezet megteremtése
ˇ segédeszközökkel történő ellátás (kapaszkodó, támbot)
ˇ eszközök használatának segítése, tanítása, ellenőrzése.
ˇ mozgás koordináció fejlesztése.
Kézremegés
Cél: a beteg megfelelő felvilágosítása, kézremegésének elfogadtatása
Teendő:
1. Tudatni kell, hogy a kézremegés nem jár izomgyengeséggel, csak a finom mozgások nehezebben kivitelezhetők
2. A kézremegést el kell fogadtatni hasonlóan a kopasz emberek hajhullásával
Vérnyomás
Cél: Elesések, sérülések megelőzése a vérnyomás csökkenése miatt.
Teendő:
ˇ felhívni a beteg figyelmét arra, hogy tartózkodjon a hirtelen helyzetet. Változtatástól (pl: ágyból lassan keljen fel.),
ˇ rendszeres vérnyomás ellenőrzés,
ˇ biztonságos környezet kialakítása,
ˇ rendszeres torna,
ˇ gyakoribb kis volumenű só és folyadékban gazdag étkezések
ˇ kerülni kell a meleg vizes ülőfürdőket.
Gyógyszer-okozta túlmozgások
Cél: A sérülések megelőzése, a mozgások csökkentése.
Teendő:
ˇ beteg megfigyelés
ˇ orvos utasításának megfelelő gyógyszer mennyiség biztosítása.
ˇ biztonságos környezet kialakítása
ˇ ágyról való leesés megelőzésére rács használata
Fájdalom
Cél: A betegnek ne legyenek fájdalmai.
Teendő:
1. fájdalomcsillapítás
2. mozgásterjedelem megtartása, degeneratív folyamatok megelőzése
3. alváshoz megfelelő testhelyzet biztosítása
4. speciális mozgás terápia (merev izmok és izületek miatt)
Önellátási zavar
Cél: A beteg általános állapotának javítása (optimális állapotba hozása).
Teendő:
ˇ pszichés támogatás
ˇ beteg általános állapotának felmérése után segédkezés a mindennapos teendők elvégzésében (étkezés, mosdatás, ágy rendbetétele)
Gyógyszerszedési nehézség
Cél: Gyógyszereit rendesen vegye be a beteg.
Teendő:
ˇ a gyógyszerek előkészítése
ˇ Megfelelő testhelyzet, folyadék biztosítása
ˇ Szükség esetén megfelelő időben történő beadása.
Alvászavar
Cél: A beteg pihentető alvásának biztosítása.
Teendő:
ˇ megfelelő nyugodt környezet kialakítása.
ˇ fizikai izgalmi források kiküszöbölése (sima, száraz lepedő,)
ˇ ágynyugalom, kényelmes helyzet biztosítása.
ˇ megfelelő mikroklíma biztosítása (friss levegő, )
ˇ zavaró körülmények kiküszöbölése
ˇ orvos utasítására gyógyszer használata.
Szorongás
Cél: Szorongás csökkentése.
Teendő: pszichés támogatás, család és szakember segítségével
Korlátozott higiéné
Cél: A személyi komfort megteremtése, a beteg tiszta, ápolt legyen
Teendő:
ˇ gyakori mosakodás
ˇ rendszeres ruhacsere
ˇ segédkezés a tisztálkodásnál öltözködésnél, az önállóság biztosításával,
ˇ felvilágosítás a megfelelő öltözékekről
Alultápláltság
Cél: A beteg lehető legoptimálisabb testsúlyának elérése. Táplálék felvétel biztosítása, dehydratio kivédése.
Teendő:
ˇ megfelelő mennyiségű minőségű, ételek biztosítása,
ˇ étkezéseknél segítségnyújtás
ˇ szükség esetén az ételek felaprítása
ˇ megfelelő környezet kialakítása
ˇ biztatni a beteget az étkezésre, folyadékfogyasztásra
ˇ italfogyasztás segítése, speciális ápolási eszközökkel (csőrös pohár)
ˇ sze: Folyadékpótlás.
Nyelészavar
Cél: Aspiráció megelőzése
Teendő:
ˇ ételek megfelelő konzisztenciájáról gondoskodás
ˇ felszólítani a beteg, hogy az étkezés lassan történjék
ˇ megfelelő testhelyzet biztosítása.
ˇ folyamatos megfigyelés.
ˇ nyelészavar esetén a beteg köhögtetése.
Fokozott nyálfolyás
Cél: Személyi komfort fenntartása.
Teendők:
ˇ gyakori ruha, ágynemű csere biztosítása
ˇ előírt gyógyszerek biztosítása
Vizeletürítés rendje
Cél : Fertőzés megelőzése a beteg oktatása.
Teendő:
ˇ megfelelő hydratio fenntartása
ˇ vizeletürítési szokások előmozdítása
ˇ megfelelő személyi higiéné
ˇ hólyag teljes kiürítése
ˇ fertőzések megelőzése
ˇ bőr épségének megőrzése
Székrekedés
Cél: A betegnek legyen rendszeresen széklete.
Teendők:
ˇ speciális diéta, (rost dús étkezés, bő folyadék) alkalmazása
ˇ speciális gyógyvizek itatása
ˇ rendszeres mozgásra biztatás
ˇ sze.: orvos utasítása alapján gyógyszer, beöntés adása
Beszédzavar
Cél: A beszédzavar megelőzése, hatékony kommunikáció kialakítása,
Teendő:
ˇ speciális arcizom tornagyakorlatok segítségével
ˇ logopédushoz irányítás
Memória
Cél: A memória hiány csökkentése
Teendő:
1. valós tények és teendők ismétlése
2. speciális gyakorlatok végeztetése (szakember bevonásával történik)
Depresszió, szuicid veszély
Cél: Depresszió kivédése, suicid kísérlet megelőzése
Teendők:
ˇ folyamatos megfigyelés
ˇ pszichés támogatás: család, ápoló, neuropszichológus
ˇ kirekesztettség érzésének megszüntetése.
Csökkent önértékelés
Cél: Az önbecsülés megőrzése
Teendők:
ˇ önellátás lehető legtovább megtartása
ˇ hosszú távon a család bevonása
4. Diéta
A PK betegek részére speciális diétára nincs szükség, azonban a betegség tüneteiből kiindulva mégis van néhány szempont, amire érdemes odafigyelni. Mindig arra kell törekedni, hogy az étkezés örömöt okozzon. Ne fogyasszon olyan ételeket, amit nem kedvel. Naponta inkább többször egyszerre kisebb mennyiségeket, ez lehet akár 6-7 alkalom, de a napi megengedett kalória mennyiséget nem lépje át. Tudni kell, hogy a levodopa tartalmú gyógyszer (Madopar, Sinemet, Duellin) bevételével egy időben történő fehérje gazdag táplálkozás gátolja a szer felszívódását, nagymértékben rontja a hatásfokot. Ezért az étkezések előtt 20 perccel, vagy 1,5 órával utána célszerű a levodopa készítményeket bevenni, kivéve a HBS Madopart, amelyet az étkezés vége felé. A nagymennyiségű, főleg magas állati zsiradék tartalmú ételek több órán keresztül tartózkodnak a gyomorban. A savas környezetben eltöltött hosszú idő szintén kedvezőtlenül hat a gyógyszerekre ronthatja a hatást. A betegek általában nagyon kevés folyadékot fogyasztanak, mivel azonban naponta általában 4-5 alkalommal szednek gyógyszert, célszerű, hogy ezzel egy időben legalább 1- 1,5 csésze folyadékot igyanak meg. Az ideális mennyiség naponta 2,5- 3 liter lenne, mert az alapbetegséghez gyakran társul székrekedés is. Étkezéshez fogyasszon nyers zöldséget, gyümölcsöt bármilyen formában. Kiemelt jelentősége van az élelmi anyagoknak, főleg a gyógyszert szedők esetén, mert fehérje megszorítás van. A Vitamin bevitel nincs korlátozva. A gabonákban és a tejtermékekben található fehérjék gyakran allergénként viselkednek a szervezetben. Ezért, ha bizonyos ételek elfogyasztása után mindig ugyan azok a kellemetlen tünetek (hasmenés, émelygés, bőrkiütés) észlelünk, akkor csökkentsük, vagy iktassuk ki ezeket az ételeket az étrendből. Vannak olyan betegségek, gyógyszerek, amelyek szedése esetén bizonyos étrendi előírásokat be kell tartani. Ezekre rá kell kérdezni a kezelő orvosnál.
5. Segédeszközök
Speciális evőeszközök, támbot, járókeret kapaszkodók, oldalrács, bútorzat ágynemű (lepedő), ruházat, sze. pelenka betét.
Az oldalt összeállította: Pappné Balogh Andrea főnővér
http://www.parkinson.hu/
| 
