Hepatitis C - a rettegett

A májbetegségekről, köztük a fertőző májgyulladásról hallva általában makacs és veszélyes dologra gondolunk. A hepatitis C esetében elképzelésünk nem áll messze a valóságtól.

Csupán a fertőzöttek negyede olyan szerencsés, hogy magától meggyógyul, a többieknél a krónikussá váló májgyulladás súlyos következményekkel járhat. Nem kis öröm tehát, hogy most arról számolhatunk be, hogy a betegek további 20%-a előtt nyílik meg a gyógyulás útja, miután a hepatitis C terápiájában újabb mérföldkőhöz érkeztünk.

Májgyulladások

A hepatitist több kórokozó is okozhatja, általában vírusfertőzés következtében alakul. A májgyulladást okozó vírusokat az ABC betűivel jelölik: hepatitis vírus A, B, C, D, E, G. E vírusok mikrobiológiai tulajdonságaikban, felépítésükben jelentősen különböznek egymástól, különböző mechanizmusokon keresztül betegítenek meg.

A legismertebbek közül az "A" okozta megbetegedés néhány hét alatt magától gyógyul, olykor visszaesés tapasztalható, krónikus betegség azonban nem alakul ki.

A hepatitis B kórokozója testnedvekkel terjed. Korábban vérátömlesztéssel is fertőzött, de a véradók 1971-ben bevezetett B-hepatitisre történő szűrővizsgálatának köszönhetően e veszély már nem áll fönn. Szexuális úton és kábítószer beadásához használt közös tűvel sajnos ma is fertőz. A B-hepatitiszek 10-20 %-a sárgaság nélkül zajlik le. Többségében magától meggyógyul, kisebb részben tünetmentes vírushordozás marad fenn, krónikussá válik, vagy ritkán májzsugorrá, májrákká alakul.

Míg azonban az A és B típusra van oltás, - utóbbit Engerix-B néven a mai gyerekek oltási könyvében ellenőrizhetjük, beadása 13 éves korban esedékes - addig a hepatitis C esetében ez nem lehetséges.

A hepatitis C 1989-ben felfedezett kórokozója (a HCV) vérrel terjedő RNS vírus. Genetikai anyagának ún. variábilis régiója, azaz folyton változó szakasza miatt nem lehet védőoltást kifejleszteni ellene; megelőzésként csak a szűrővizsgálat marad.
Külön fejtörést okoz az orvosoknak, hogy a Magyarország területén fertőző HVC többnyire olyan szubtípusba (az ún. b1 genotípusba) tartozik, amely a vírusellenes kezelésnek ellenáll.
A hepatitis C vírus nemcsak a májat támadja meg; ízületi- és bőrpanaszokat, izom- és vesegyulladást is okozhat.
A fertőzöttek 25%-a 3-4 hónapon belül magától meggyógyul, vírusmentes lesz. A maradék 75% viszont fertőzött marad és alattomos, krónikus májbetegség alakul ki náluk.
Hazánkban feltehetően több mint százezren hordozzák a vírust. A betegség tünetek híján hosszú éveken át is rejtve maradhat, és olykor csak vérvétel kapcsán, véletlenül derül ki. Eközben az immunrendszer T-sejtjei célba veszik a májsejteket, hogy elpusztítsák a vírusokat - a májsejtekkel együtt. A beteg rendszerint már krónikus májbetegként kerül orvoshoz.
A maguktól nem gyógyulók túlnyomó többségénél hatékony kezelés nélkül a krónikus májgyulladás következményeként előbb-utóbb (20-50 év alatt) cirrózis, azaz májzsugor (a máj kötőszövetes átépülése) alakul ki. Ha a májsejtek pusztulása már olyan mértékű, hogy a szerv nem tudja ellátni méregtelenítő feladatát, ez bizony a beteg halálát jelenti.
Onkogén vírus lévén hatékony kezelés híján 10-20 év alatt májrák is kialakulhat. A menthetetlenül károsodott májat esetenként májátültetéssel lehet pótolni. A hepatitis C okozta kór tehető felelőssé 2000-4000 honfitársunk májzsugorának kialakulásáért és 600 hazai májrákos esetért. Nyilvánvaló tehát, mennyire fontos a megelőzés és a gyógyítás minél előbbi megkezdése.

Szűrés, diagnózis

Egyszerű vérvétellel a májfunkciót ellenőrző adatokból, illetve ezek egymás utáni, többszöri a normálistól való eltéréséből lehet következtetni májgyulladásra. Gyanú esetén speciális szűrővizsgálattal egyértelműen ki lehet mutatni, ha hepatitis C-ről van szó.
A véradásból származó vért Magyarországon az annak idején példás gyorsasággal bevezetett szűrővizsgálatokkal 1992-óta ellenőrzik. Sajnos nem kevesen vannak, akik már az előtt fertőződtek, hogy az orvosok tudták volna, milyen veszélyt rejt az általuk gyógyításra használt vérkészítmény. Ezen az úton ma már nem terjed. Bár olykor hallunk európai kórházakban műhibából származó fertőzésekről, valójában ettől nem kell tartani.
Sokkal fontosabb, hogy leggyakrabban a kábítószeresek közös tűhasználatával fertőz a részben még mindig gyógyíthatatlan hepatitis C. Nemzetközi adatok szerint az intravénás kábítószer-élvezők 52-90%-ánál mutatható ki HVC fertőzöttség. Ugyanígy nem kizárt, hogy akupunktúrához, tetováláshoz, testékszerek felhelyezéséhez használt, ám rosszul fertőtlenített eszközökkel is fertőződhet valaki. A szexuális úton való fertőződés igen ritka, de nem kizárt. Sokszor nem deríthető ki a fertőzés eredete.

A gyógyulás esélyei

A legfontosabb, hogy minél hamarabb kiderüljön, ha valaki fertőzött. A spontán gyógyulás még az akut szakaszban, 3-4 hónap alatt lezajlik. A kezelés akkor válik szükségessé, ha már bebizonyosodott, hogy a betegség nem gyógyul meg magától.
A hagyományosan alkalmazott gyógymód az interferon-ribavirin kezelés. Az interferonok a korai immunválaszban aktív szerepet játszó, fehérvérsejtek és kötőszöveti sejtek által termelt fehérjék. Fokozzák a vírusfertőzött májsejtek elleni sejtes immunválaszt, közvetett úton gátolják a vírus szaporodását.
A ribavirin vírusellenes hatóanyag. Segítségével a csupán interferonos kezeléshez képest a hatékonyság megkétszerezhető. A szervezet természetes védekező mechanizmusait így támogatva szerencsés esetben sikerülhet elpusztítani a kórokozó vírusokat. Azonban a máig legkorszerűbb és leghatékonyabbként nyilvántartott terápia is csak a rászorulók 40 százalékán segített. Kérdés, milyen lehetőség maradt azok számára, akikben így sem sikerült elpusztítani a hepatitis C vírusokat.

Hatásos újítás

A kezelés hatékonyságát egy már ismert molekula, a polietilén-glikol (PEG) polimer segítségével lehetett megnövelni. A PEG sok mesterséges élelmiszerünkben, többek között a kólában is megtalálható. A hepatitis C elleni terápiában - mondjuk úgy - az interferon csomagolóanyagaként jut szerephez. A PEG-be csomagolt interferon lassabban bomlik le és ürül a szervezetből, így sokkal egyenletesebb mennyiségben tud jelen lenni a vérben, folyamatosan segítve az immunrendszert, és mellékhatások szempontjából is kedvezőbb. A ribavirinnel együtt az ún. pegilált interferon - hivatalosan a peginterferon alfa-2a (40 kD), ahol a zárójeles kifejezés a molekulatömegét megadó mértékegység, a kilodalton - e kezelésre szorulók 60%-ának biztosít lehetőséget a gyógyulásra.
Akkor is, ha a vírusokat sikerül leküzdeni a szervezetben, bizonyos valószínűséggel előfordulhat, hogy az immunrendszer ún. mononukleáris limfocita sejtjei visszafertőzhetik a szervezetet, akár a transzplantált új májat is, ezért kontrollvizsgálatra időnként mindenképpen szükség van.

Hazai kilátások

Az új és hatékony kezelések mindig felvetik a finanszírozás kérdését, ami nálunk azért is időszerű, mert ellentétben például az Amerikai Egyesült Államokkal, ahol már csökken az újonnan diagnosztizált fertőzöttek évenkénti száma, nálunk még növekvő betegszámmal kell kalkulálnunk. Ez alapvetően örvendetes tény, mert azt jelenti, hogy javul az ellátás, több beteget lehet felfedezni és bevonni a kezelésbe.
A cél természetesen az, hogy mindenki a számára lehető legjobb kezeléshez juthasson hozzá, akkor is, ha ez történetesen majdnem dupla annyiba kerül, mint a második legjobb megoldás. A peginterferonnal történő 48 hetes kezelési ciklus költsége - ennyi időbe telik ugyanis a jól reagálók sikeres terápiája a b1 szubtípusú HCV esetében - 4,2 millió forint.
Hatékonyságán túl az is alkalmazása mellett szól, hogy segítségével a korábbinál hamarabb, már 12 hét elteltével is biztonsággal eldönthető, valóban segít-e a betegen. Ha igen, a terápia folytatható, ha viszont, akkor az így megmaradt gyógyszermennyiséget újabb, jól reagáló betegek gyógyítására lehet fordítani.
Az Országos Egészségügyi Pénztár a hepatitis C gyógyítására évenként 440 milliós keretet különített el. A gyártók által is dotált, a beteg számára ingyenes kezelések segítségével már mintegy 2000 beteget tudtak kezelni, de még legalább tízszer ennyien várnának kezelésre. A felhasználható pénz végessége miatt jelenleg 200 előjegyzett beteg, átlagosan fél éves várakozási idő után kerül sorra. Dr. Telegdy László, a Fővárosi Szent László Kórház infektológus szakorvosa az új peginterferonos kezelés ismertetése kapcsán elmondta, hogy jelenleg szakmai bizottság dönt arról, ki, mikor kaphat kezelést. Biztos, hogy minden rászoruló sorra kerül, de természetesen fél évnél hosszabb várakozási idő már nem volna szerencsés. A kezelendő páciensek nincsenek közvetlen életveszélyben, állapotuk lassan romlik, mégis célszerű volna minél hamarabb kezelésbe venni őket, és elkerülni a fölösleges májkárosodást.
Alighanem mondanunk sem kell, hogy a mihamarabbi gyógyulással néhány májtranszplantációt el lehet kerülni, és a haszna pénzben is mérhető, nem csak az amúgy megfizethetetlen, visszanyert egészségben.

Utószó az alkoholról

A hepatitis C olyan májbetegség, ami sajnálatosan alkoholizáló hazánkban többségében egyelőre az ártatlanokat sújtja. A hepatitis C nem az alkoholisták tipikus betegsége, tehát már csak ezért sincs helye semmiféle megbélyegzésnek. Azt azonban tudatosítani kell, hogy az alkoholfogyasztás a májbetegek állapotát fokozottan rontja. Gyakorlatilag nincs olyan mennyiség, ami további egészségi károsodás veszélye nélkül elfogyasztható volna. A krónikus májgyulladásnál a kicsi is sok, a normál ünnepi kortyok, a heti egyszeri, mértékletes ivás is megengedhetetlen.