Komputeres allergia-teszt

Az allergia régen csupán orvosi meghatározás volt. Az eredeti kifejezés, melyet 100 évvel ezelőtt a gyerekgyógyász Klemens von Pirquet határozott meg, érvényes a mai napig: "Egy előzőleg megszokott anyagra kórosan megváltozik a szervezet reakcióképessége."

Az utóbbi időben viszont egyre inkább hétköznapi jelentést kap az allergia, hiszen már használjuk a túlérzékenységre, az intoleranciára is. A név közismertté válása jelzi: egyre többen szenvednek allergiás megbetegedésekben, a jelenség maga be-épült mindennapi életünkbe.

Beszélő sejtek

Az allergia okozójaként elsősorban a környezeti tényezőket szokták említeni, olyanokat, mint a levegő, a vizek, az élelmiszerek egyre növekvő kémiai terheltsége. Ma már elismerik a növekvő stressz, illetve a kiegyensúlyozatlan lelki tényezők szerepét is. Az allergia kialakulása függ a bélrendszer baktériumflórájának állapotától is, csakúgy, mint a szervezet "elsalakosodásának" mértékétől és a kínai akupunktúrás meridiánok mentén áramló energia egyensúlyának zavarától. Ez a megfigyelés képezi az alapját az utóbbi időben elterjedőben levő akupunktúrás és homeopátiás gyógyítási, valamint a meridiánok vizsgálatára épülő diagnosztikai módszereknek.

A betegség diagnosztikája nem egyszerű, mivel maga a meghatározása is még mindig tudományos viták tárgya. A klinikai gyakorlatban végzett bőrpróbák, úgynevezett provokációs tesztek, valamint laboratóriumi vérvizsgálatok (eozinofil sejtek, Ig. E immunglobulinok, valamint mediátorok vizsgálata) nem adnak mindig egyértelmű eredményt. Sokszor a betegség jelei bizonyítják az allergiát, ugyanakkor a vizsgálatok semmit, vagy hamis eredményeket mutatnak.

E bizonytalansági tényezők indokolják, hogy a betegség diagnosztikájában és gyógyításában teljesen új utak indultak. A sejtek közötti "fénykommunikációval" kapcsolatos vizsgálatok még a század elejére vezethetők vissza. 1922-ben figyelte meg egy orosz tudós, A. G. Gurvics, hogy a növekedése teljében levő hagymagyökér egy másik növény növekedését jelentősen gyorsíthatja pusztán azáltal, ha a közelébe helyezik. Ez akkor is működött, ha üvegbura választotta el mindkét növényt. Gurvics reguláló biomezőnek nevezte a jelenséget, amelynek létét a tudomány hosszú időn keresztül kétségbe vonta. Kaznecsejev és Mihajlova tudományos vizsgálataik nyomán a sejt közötti kommunikáció alapját képező ultragyenge sugárzást mértek, majd az utóbbi évtizedekben a német Popp kutatásai erősítették meg, hogy a sejten belüli és a sejtek közötti információ-áramlás nemcsak biokémiai molekulák segítségével, hanem fotonokon keresztül, vagyis tömeg nélküli fénykvantumokkal is történik. Ennek a sugárzásnak a nagysága 10^18 -szor (10 és még 18 nulla) alacsonyabb, mint a látható fény sugárzása. Popp olyan készüléket használt a sejtek fényének vizsgálatához, melynek érzékenységével egy szentjánosbogár fényét akár 10 km-es távolságról is észlelni tudta volna. Ezzel az eszközzel bizonyította, hogy ezek az ultragyenge sugarak az élő szervezetben mindenütt jelen vannak, sőt az élettani folyamatok irányításában is részt vesznek.

Egy sejtből olyan mennyiségű információ lép ki egyetlen perc alatt, hogy azt, ha 100 évig olvasnánk, akkor jutnánk csak a végére, mondta a híres kutató, Popp. Minden sejtnek, szövetnek van biofoton kisugárzása. Később felfedezték azt is, hogy nemcsak az egészséges szöveteknek, hanem a beteg szöveteknek is van saját rezgése, melyet bizonyos vizsgálatok segítségével fel lehet fedezni. A sejtek egymás információkisugárzását viszont csak nagyon szűk hullámhossz- és intenzitástartományban észlelik. Ezt a felfedezést tette az amerikai fizikus, R. Adey. Szerinte, ha a sugárzás erősebb vagy gyengébb, mint ami a sejt érzékelő ab-lakjának épp megfelel, akkor a sejt semmit nem vesz észre abból.

Olyan készülékek kellettek tehát, melyek érzékelő ablakja épp megfelel annak a szűk "csevegő" tartománynak, melyben a sejtek egymással információt cserélnek, hiszen az allergiás betegségek jelzése is e tartományban történik. Az allergia - csakúgy mint minden betegség - energetikai bevésődést, lenyomatot hoz létre a beteg szervezetben, engrammnak is szokás ezt a jelenséget nevezni. Ennek az engrammnak a felismerése számítógépes rezonanciavizsgáló készülékek segítségével ma már lehetségessé vált. Ilyen például a Meditest készülék, mellyel több mint 10.000 különböző allergiát okozó anyagra adott választ lehet megkülönböztetni egymástól. Meghatározható például, hogy mely táplálékot szabad ennie az allergiás betegnek, és melyik fogyasztása esetén számíthat nem kívánatos reakciókra, megállapítható az is, melyik növény vagy gyógyszer vesz részt az allergiás folyamat előidézésében, illetve hogy mely kórokozó szerepelt az ellenálló képesség drasztikus legyengülésében. Segítségével a gyanúsított allergiát okozó anyagot külön megvizsgálhatjuk és beazonosíthatjuk. A Meditest jó eszköz arra is, hogy egy olyan életmódprogramot állíthassunk össze, mely mellett az allergia hosszabb távon leküzdhető, vagy a tünetek jelentősen csökkenthetők. A vizsgálat fájdalommentes, nincs szükség tűszúrásra hozzá, és az eredményt azonnal kézhez kapjuk.

• élelmiszer és élvezetiszer allergének
• inhalációs allergének
• adalékanyagok
• háztartási szerek
• pollenek
• fogorvosi anyagok
• átvészelt betegségek rezonanciái

A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával.

Informed