Hüvelyi gombás fertőzések

A hüvely - egy kis anatómia...

A hüvely a kismedence alján helyezkedik el. Felső részével kapcsolódik a méhnyakhoz, alsó része a szeméremajkaktól védve nyílik a gáton a húgycsőnyílás és a végbélnyílás között.
Egyik legfontosabb feladata az, hogy egészséges egyensúlyt tartson fenn a benti és a kinti világ között: vagyis, hogy be- és kiengedje a "rendes látogatókat", de tartsa távol a kórokozókat. Ennek legfontosabb eszköze a hüvelyváladék-termelés. Az említett testnyílások közelsége a gáton számos mikroszkopikus méretű élőlény számára biztosít kedvező életfeltételt. A mikroorganizmusok nagy számú jelenléte persze nem jelent feltétlenül betegséget.

A hüvely, mint a sokféle mikroorganizmus otthona

A hüvelyfalat többrétegű, el nem szarusodó laphám fedi, mely a havi ciklusnak megfelelően reagál a nemi hormonok szintjének változásaira. Ennek következtében a menstruáció előtt nagy számban válnak le sejtek a hüvelyhám felső rétegéből. A hüvelyfalakat a képződő váladék tartja nedvesen. A hüvelyváladék a belső nemi szervek hámjának élettani körülmények között termelt váladékából és sejtes elemekből áll. A sejtes elemeket - az említett levált hámsejteken kívül - csak mikroszkóppal látható élőlények (hüvelyi flóra) alkotják.
Élettani körülmények között a hüvelyi flóra domináns részét képezik a tejsavat termelő pálcika alakú laktobacilusok, melyek a hüvelyhámban tárolt szénhidrátot tejsavvá bontják le. Ez az egyik legfontosabb tényező a normálisnak tekinthető hüvelyi savi vegyhatás, a pH: 3,8-4,2 fenntartásában. Többek között ez biztosítja az intim higiéné fenntartását és a fertőzések elleni védekezést. Számos baktériumfaj mellett a hüvelyi flóra részét képezi a Candida albicans nevű gomba is, mely a hüvelyi fertőzések egyik leggyakoribb kórokozója. A hüvely ökológiai egyensúlya biztosítja, hogy ezek a jelenlévő mikroszkopikus élőlények ne okozzanak fertőzést.

Miről ismerhető fel a hüvelyi gombás fertőzés?

A panaszok közül a hirtelen jelentkező viszketés a leggyakoribb és a legjellegzetesebb. Megváltozhat a hüvelyváladék mennyisége és minősége is. Általában sűrű, fehér, túrós vagy aludttejhez hasonló hüvelyváladék jelentkezik időnként vagy rendszeresen, melynek alig van szaga. A hüvelyi folyás a nők egyik leggyakoribb panasza, amely a gyermekkortól egészen az öregkorig előfordulhat. Bővebb hüvelyváladékozás betegség nélkül, élettani körülmények között is jelentkezhet, de az esetek több mint 90%-ában fertőzés áll a panaszok hátterében. Ha a folyás oka fertőzés, legtöbbször hüvely-, vagy méhnyakgyulladással találkozunk.

Előfordulhat kellemetlen érzés a hüvelyben, szeméremtesti égés, közösülési fájdalom és nehézség, valamint vizelési panaszok is. A húgycsőnyílás közelsége miatt gyakran fordul elő egyidejűleg hólyaghurut is. A Candida-fertőzést a családi élet megrontójának is nevezik, mert a visszatérő fertőzés a nemi életet olyan fájdalmassá teheti, hogy az élvezetet már nem nyújt. Egyeseknél a viszketés és az érzékenység a végbélre és a combtőre is átterjedhet. A panaszok erőssége és jellege a menstruációs ciklus folyamán változhat, általában a tünetek a menstruáció előtti héten fokozódnak, majd a vérzés megindulásával csökkennek.
A nőgyógyászati vizsgálat során a szeméremtest vérbősége, duzzanata jellemző, melyhez a széli részeken jelentkező kiütés társulhat. Allergiás eredet esetén vörös, kissé kiemelkedő foltok láthatók a combok tövén. A vérbő hüvelyfalakhoz szívósan fehér darabos váladék tapad. Ha nemi kapcsolat során a férfi partner fertőződik, rövid idő alatt viszketés lép fel, és a makkon vérbőség és kiütés mutatkozik.

VVC. A sarjadzógombák a bűnösök

Az egyik leggyakoribb fertőzéstípust a sarjadzógombák okozzák. A betegség érinti a hüvelyt és a külső nemi szerveket, emiatt orvosi nyelven vulvovaginalis candidosisnak (VVC) nevezik. A fertőzés hátterében leggyakrabban a Candida albicans, egy kisebb hányadban pedig az ún. non-albicans Candida törzsek állnak.
Ezek a gombafajok tehát a hüvelyben is előfordulnak, mint az élettani flóra tagjai. Ilyenkor panaszok nincsenek, a klinikai vizsgálat során a nemi szervek alsó szakaszán gyulladásos jelek nem észlelhetők, viszont laboratóriumi vizsgálattal a gomba alacsony csíraszámban kimutatható. Fertőzés az ilyen esetekben nem alakul ki a szervezet védekező mechanizmusainak köszönhetően. A sarjadzógombák a normális bélflóra tagjai, a táplálkozással jutnak a szervezetbe. A szeméremtestre, a gátra és a hüvelybe elsősorban a végbél felől történő szennyezéssel kerülnek.
Amennyiben a sarjadzógombák jelenlétéhez gyulladásos tünetek társulnak, fertőzésről (VVC) beszélünk. A tünetekkel járó fertőzést mai ismereteink szerint minden esetben a sarjadzógombák tünetmentes jelenléte előzi meg. A kialakult klinikai tünetek változatos képet mutatnak. Feltételezhető, hogy a gombák által termelt enzimek, a hámsejtek hártyáját károsítva jutnak a mélyebben fekvő sejtekhez. A gombák behatolására és elszaporodására a hüvelyhám gyulladásos reakcióval válaszol, melyet vérbőség és a sejtek fokozott leválása kísér.

Három elmélet, három magyarázat

Miért kapják el egyesek, míg mások nem, és miért számíthatnak a betegség kiújulására sokan újra meg újra? Sok más betegséghez hasonlóan a végső okok még ez esetben sem tisztázottak. A különböző magyarázatok három csoportra oszthatók:

1. A hormonháztartás-változás elmélete A hormonháztartás változása egyes nők esetében valóban elősegíti a gombás fertőzések kialakulását. A probléma gyakrabban jelentkezik terhesség alatt, fogamzásgátló tabletták szedése mellett, vagy a menstruációt közvetlenül megelőző napokon. Ha néhány hormon szintje a szokásosnál nagyobb, a hüvely enyhén savas közege erősen savassá válik, s ez kiváló táptalaj a sarjadzó gombának.

2. A legyengült immunrendszer elmélete Ha egy betegség miatt legyengült immunrendszer mellé még antibiotikum kezelés is társul, akkor lefegyverezzük a szervezetet, és ez elősegíti a gombák elszaporodását a bélrendszerben és a hüvelyben, így megnő a candida-fertőzés esélye. Vannak olyan vélemények, melyek alapján feltételezhető, hogy a Candida albicans saját maga is képes legyengíteni, megbénítani az immunrendszert.

3. Allergiás elmélet Bizonyos kutatások igazolták, hogy a visszatérő hüvelyi Candida-fertőzésben szenvedő nők allergiásak a virágporokra, vagy magára a Candida albicans gombára. Igen sok nőnél, akiket a hagyományos kezeléssel nem lehetett meggyógyítani, a hüvelyváladék Candida albicans, útszéli perje, és más néven azonosított anyagok elleni antitesteket tartalmazott. Minden jel arra utal, hogy a gombaellenes kezelésre nem reagáló vagy visszatérő fertőzés esetén feltételezhető az allergiás eredet.

És mi a helyzet a partnerrel?

Ha valakinek visszatérő Candida-fertőzése van, ebben a férfi partnernek is szerepe lehet. Bár ez nem tartozik a nemi úton terjedő betegségek közé, meg kell jegyeznünk, hogy körülmetéletlen férfiaknál gyakrabban fordul elő gombás fitymagyulladás, mint körülmetélt társaiknál. Egy klinikai tanulmány szerint kiújuló gombás hüvelyi fertőzésben szenvedő nők partnereinél az átlagnál négyszer gyakoribb a gombás betegség a férfi nemi szerven. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a gombás eredetű fitymagyulladással küzdő férfiak is megfertőzhetik a partnerüket. Krónikusan visszatérő vagy egyéb nemi úton terjedő fertőzés esetén a férfi partner kivizsgálása és kezelése is szükséges lehet.

A hajlam is ronthat a helyzeten

Az életvitel sajátságai, bizonyos életkörülmények jelentősen elősegíthetik a gombás hüvelyi fertőzés kialakulását.
Ezeket összefoglalóan hajlamosító tényezőknek nevezzük:
- fogamzóképes életkor,
- a havi ciklus utolsó hete,
- fogamzásgátló tabletta szedése,
- gyakori antibiotikum szedés,
- mellékvese kéreg hormon (szteroid) kezelés,
- sok finomított szénhidrát és/vagy élesztőt tartalmazó élelmiszer (kenyér, keksz, sajt, bor és sör stb.) fogyasztása,
- súlyfelesleg,
- magas cukorfogyasztás,
- idegfeszültség, állandó fáradtság,
- túl gyakori nemi élet,
- nem megfelelő váladékképződés a közösülés alatt,
- várandósság,
- műszálas, szorosan a testhez tapadó ruházat és alsónemű
rendszeres viselése (ezek gátolják az intim részek szellőzését, ezáltal megfelelő környezet alakul ki a gombák szaporodásához),
- intim spray, vagy fertőtlenítő szappan használata,
- az intim részek gyakori szőrtelenítése,
- tamponhasználat,
- gyakori kádfürdő,
- hüvelyöblítés nem megfelelő szerrel, orvosi javallat nélkül,
- nyáron a melegben hosszabb ideig nedves fürdőruha viselése,
- cukorbetegség,
- súlyos alapbetegség: vérszegénység, immunhiányos állapot, rosszindulatú daganat stb.

Orvosi kivizsgálás

Mivel a VVC-ben észlelhető panaszok nem jellegzetesek, illetve  esetleges társuló fertőzések is lehetnek, a pontos diagnózishoz szakorvosi vizsgálat szükséges.

1. A lehetséges okok feltérképezése
Az orvos részletesen kikérdezi a beteget, kitér az általános egészségi állapotra is. Rendkívül fontos a korábbi illetve a meglévő betegségek körülményeinek és a szedett gyógyszereknek a megismerése. A kórelőzmény fontos részét képezi a fentebb ismertetett hajlamosító tényezők felderítése. Célzott kérdések tisztázzák a nemi élet körülményeit, a fogamzásgátlás módját, és a partner betegségeit. A havi vérzések körülményeinek, illetve a legutolsó menstruáció időpontjának ismerete szintén szervesen hozzátartozik a kórelőzményhez.

2. Fizikális vizsgálat
A jelen állapotra vonatkozó panaszok részletes megismerését követően a szakorvos fizikális vizsgálatot végez. Előbb szabad szemmel, majd - a hüvely műszeres feltárása után - kis nagyítású binokuláris mikroszkóp segítségével megtekinti a szeméremtestet, a hüvelyfalakat és a méhszájat (kolposzkópos vizsgálat). Már a megtekintés során megítélhető a külső nemi szervek és a hüvelyfalak gyulladásos vérbősége, a hüvelyváladék szaga, mennyiségi és minőségi változása.
Az orvos megméri a hüvelyváladék pH-ját, és a váladékból anyagot vesz a kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokhoz.

3. Laborvizsgálatok
A szakorvos a levett hüvelyváladék egy részét mikroszkóppal vizsgálja meg. 400x-os nagyítás mellett mind a festetlen, mind a metilénkékkel festett készítmény megtekintésekor sarjadzósejtek, vagy fonalas alakok jelenléte - az esetek jelentős részében - tisztázza a kóreredetet. A kálilúg próba elvégzése szintén része a vizsgálatnak. Esetenként szükség lehet kiegészítő tenyésztéses és molekuláris biológiai vizsgálatok elvégzésére is.

Az orvos segít

A helyes kezelési stratégia megválasztásához a tünetek kialakulásáért felelőssé tehető kórokozók azonosításán túl figyelembe kell venni pl. a páciens hormonális állapotát, a szexuális szokásait, a táplálkozását, a ruházkodását is.
A kezelés alapvetően két pilléren nyugszik. Az egyik a nőgyógyász szakorvos által javasolt gyógyszeres terápia, mely lehet helyi és belsőleg adott gombaellenes gyógyszer, a másik pedig a hajlamosító tényezők visszaszorítása. A gyógyszeres kezelést egyénileg kell meghatározni. Mind helyileg, mind a szervezet egészére ható gyógyszerek rendelkezésre állnak. A gombaellenes készítmények választéka bőséges, így a gyógyszeres kezelés megtervezése során figyelembe lehet venni az egyéni szempontokat. A jelenleg rendelkezésre álló készítmények mindegyike a gombák szaporodását gátolja, egyelőre hiányoznak a sarjadzógombákat pusztító készítmények. Ebből következik, hogy a kezelés befejezése után is visszamaradhatnak sarjadzógombák, ami bizonyos idő múlva a kiújulás lehetőségét rejti magában.
Heveny fertőzés esetén - a páciens kívánsága szerint - helyi vagy általánosan ható gyógyszeres kezelést javasol a szakorvos. A helyi kezelés hüvelykúppal történik, de ha a folyamat a szeméremtestet is érinti, gombaellenes krém alkalmazása is indokolt lehet. Ha az orvos általánosan ható készítmény mellett dönt, helyi kezelés nem szükséges.
Krónikus visszatérő fertőzéseknél elsősorban a szájon keresztül adható gombaellenes tablettáktól várható eredmény.
A kezelési stratégia két részből áll. Egyrészt meg kell szüntetni a heveny tüneteket, majd meg kell gátolni a kiújulások előfordulását. Egyes kutatók jó tapasztalatot írtak le helyileg alkalmazott készítmény hosszantartó periodikus alkalmazásával. Krónikus visszatérő vagy egyéb nemi úton terjedő fertőzés esetén a férfi partner kivizsgálása és kezelése jelentheti a megfelelő megoldást. Egyes álláspontok szerint a tünetmentes szexuális partner helyi kezelése esetén jobbak az eredmények.
Rendkívül fontos, hogy tudjuk, a panaszokat nem lehet egyetlen kezeléssel megszüntetni. A krónikus visszatérő fertőzéseket sokszor csak hosszú kezeléssel, illetve gyógyszeres megelőzéssel lehet ritkítani, illetve megszüntetni. Fölösleges a ma oly divatos emésztőrendszeri Candida gócot keresni.

Te is sokat tehetsz

Bár a gombás hüvelyfertőzés teljes biztonsággal nem előzhető meg, az ismert hajlamosító tényezők minél hatékonyabb kiküszöbölését mégis érdemes megpróbálni. Az alábbi tanácsok megfogadása szintén segíthet a fertőzés elkerülésében:

1. Fürdés, zuhanyozás, úszás után töröld szárazra az intim területeket is!
2. Ne hagyj magadon hosszú ideig vizes, nedves ruhát (pl. fürdőruha), mert a nedves környezet kedvez a gombák növekedésének!
3. Viselj pamut alsóneműt, mely az izzadságot magába szívja!
4. Ne alkalmazz hüvelyöblítést, kivéve, ha azt orvosod javasolja! A szükségtelen hüvelyöblítés megzavarhatja az egészséges hüvelyflóra egyensúlyát!
5. Lehetőség szerint kerüld az illatosított, színezett toalettpapír, egészségügyi betét, intim spray használatát!
6. Ne használj olyan mosóporokat, öblítőket, melyek allergiát válthatnak ki!
7. Toaletthasználat után a hüvelytől eltávolodó irányba tisztítsd meg az intim területeket, így a végbél felől a kórokozók nem jutnak a hüvelybe!
8. A gombaellenes kezelés időtartama alatt ne élj nemi életet!
9. A megkezdett kezelést akkor is folytasd az előírt ideig, ha tüneteid javulnak, vagy megszűnnek.

Panasz esetén...

A női nemi szervek sarjadzógombás fertőzése világszerte elterjedt betegség, és leginkább az aktív, fogamzóképes nőket érinti. A betegség alapos kivizsgálásához és kezeléséhez a nőgyógyászati rendelésen túl a betegek rendelkezésére áll a bőr- és nemibeteggondozó intézetek országos hálózata, valamint a legtöbb kórházban külön a hüvelyfolyások kezelésére szakosodott rendelés.

Drinfo