A nyelőcső refluxbetegségről - gyomorégésről mindenkinek

Tudja-e hogy mi áll gyomorégése hátterében?

Ne gondolja, hogy a gyomorégés természetes velejárója az étkezésnek. Bár gyakran tapasztalható étkezés után, esetleg étkezések között, vagy éjszaka is, kiváltó oka nem maga az étkezés. A problémát mégcsak nem is a gyomorban kell keresni. Azt a kellemetlen égő fájdalmat, amit gyomorégésnek nevezünk, vagy Ön úgy éli meg, hogy "sok a savam," a gyomorsavnak a nyelőcsőbe történő visszafolyása okozza.

Mivel a gyomorsav keletkezési helye a gyomor, és a nyelőcső fala nincs felkészülve a gyomorsav erős maró hatásának kivédésére, így ott égő fájdalmat okozhat. A gyomorégés tehát valójában a nyelőcsőből származó égő, fájó érzés. Ezek a tünetek a refluxbetegségre utalhatnak. Kiváltó oka a nyelőcső és gyomor közötti záróizom elégtelen működése.

Melyek a jellemző tünetek?

Jellemző tünetek közé tartoznak: a gyomorégés és a savas felböfögés.

A gyomorégés gyomorszáji vagy a szegycsont mögötti égő érzést jelent, elsősorban étkezések után, éjjel, fekvő helyzetben jelentkezik.

A savas felböfögés, a savanyú gyomortartam visszaáramlása a garatba.

További tünetek lehetnek: asztma, visszatérő tüdőgyulladás, nem szív eredetű mellkasi fájdalom, idült hörghurut, rekedtség, égő torokfájás, éjszakai és reggeli köhögés.

Ha a fenti esetekben kizárhatók a tüdőgyógyászati, gégészeti okok, szintén a reflux következményei lehetnek.

Végül a "vészjósló" tünetek, mint a nyelési nehezítettség, hányás, fogyás, vérzés, a betegség súlyos szövődményeire utalhatnak.

Mi hajlamosít a betegségre?

-             Megnövekedett hasűri nyomás (kövérség, szűk ruha, terhesség)

-             Lefekvés előtti étkezés

-             Kávé, alkoholfogyasztás

-             Dohányzás

-             Bizonyos gyógyszerek

-             Vízszintes testhelyzet

Milyen szövődmények jelentkezhetnek?

-             Nyelőcsőgyulladás

-             Nyelőcsőfekély

-             Nyelőcsőhegesedés, szűkület

-             Rákmegelőző állapot

A nyelőcsőgyulladás, mely során felületes nyálkahártya-sérülések, vagy mélyebb hámsérülések, fekélyek alakulhatnak ki.

Nyelőcsőszűkület rendszerint a nyelőcső alsó harmadában alakul ki a betegek 10-20 százalékában figyelhető meg.

Vérzés, mely a nyelőcső-gyulladásos betegek kevesebb, mint 5 százalékában lép fel.

Milyen módszerekkel deríthető ki a betegség?

A refluxbetegség esetén a legkorszerűbb vizsgálati módszer a felső tápcsatorna tükrözése az ún., endoszkópia. Ezzel a módszerrel a nyelőcső közvetlen megtekintésére, a szövettani vizsgálatra nyílik lehetőség. A nyelőcső röntgenvizsgálata sokat veszített jelentőségéből és elvégzése gyakorlatilag csak nyelési nehezítettség, az endoszkópiai számára átjárhatatlan nyelőcsőszűkület eseteiben, valamint műtéti beavatkozás eseteiben indokolt. Igen érzékeny vizsgálati módszer az ún. 24 órás pH- monitorozás, melynek során, az orron át a nyelőcsőbe bevezetett szonda segítségével mérni lehet a nyelőcsőben uralkodó savi viszonyokat.

Mi a kezelés célja?

Enyhe esetekben a kezelés célja a panaszmentesség elérése. A nyelőcső hámsérülése a fekély esetében további cél a nyálkahártya-eltérések gyógyítása és a szövődmények megelőzése. Sokat segíthet tüneteinken az ágy fejrészének megemelése, a bőséges étkezések és késői vacsorák mellőzése, a dohányzás elhagyása, a mértéktelen alkoholfogyasztás csökkentése, a zsíros ételek, csokoládé, fűszerek, kávé, tea fogyasztásának kerülése.

Hogyan fejtik a gyógyszerek hatásukat?

A leghatékonyabbak a savelválasztást, vagyis gyomorsavképződést csökkentő gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek, mint például a savlekötők, a savhatást közömbösítők csak enyhe, és közepesen súlyos refluxbetegség esetében alkalmazhatók sikeresen. Ilyen enyhe panaszok esetén savlekötő gyógyszerek recept nélkül is kaphatók, de hatásuk csak ideig-óráig tart.

 Orvosi rendelvényre savhatást közömbösítő gyógyszerekhez juthat, melyek enyhe, közepesen súlyos panaszok esetén folyamatos kezelésre valók, de gyakran ezekkel sem érhető el a kívánt hatás. A leghatékonyabbak a savképződést legjobban megakadályozó ún. protonpumpa-gátló gyógyszerek, melyek a reflux minden típusában adhatók és lényegesen jobb, gyorsabb gyógyulás érhető el velük.

A jelentős kiújulási arány miatt általában fenntartó kezelésre is szükség lehet, melynek során szintén a protonpumpa-gátlók bizonyultak a leghatékonyabbaknak. Súlyos, gyógyszeres kezelésre nem reagáló betegség, vagy bizonyos szövődmények esetén sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.

A fenntartó kezelést igénylő, szövődménymentes beteget háziorvosa is gondozhatja, szövődményes betegek estén viszont gasztroenterológus szakorvos gondozása szükséges.

A betegség korai felismerése és sikeres kezelése szempontjából nagyon fontos az Ön együttműködése. Egészségünkért mi magunk tehetünk a legtöbbet!

Drinfo